2020-ban az Európai Bizottság több, egy etilén-kartellben részt vevő vállalatot is elmarasztalt versenyt korlátozó magatartásuk miatt. A Mol elemzése most arra jutott, hogy a kartell jelentős mértékben befolyásolta a magyar vállalat etilén és polietilén értékesítési árait, amiből anyagi kára keletkezett a Mol-nak – ezért a cég most arról ír közleményében, hogy pert indít a kartellben részt vevő több vállalattal szemben is.
Az Európai Bizottság 2020 júliusában döntött az ügyben, amire most a Mol is hivatkozik. 2011 és 2017 között négy vállalat, az amerikai Westlake és a Celanese, a svájci Clariant, valamint a mexikói Orbia összejátszott, hogy a piaci alatti áron vásárolja meg az etilént. A tipikus trösztellenes ügyektől eltérően a vállalatok itt az árak emelése helyett abban állapodtak meg, hogy kevesebbet hajlandóak fizetni az etilénért, ami mind az eladók, mind a többi vásárló számára hátrányos volt. A Westlake végül nem kapott büntetést, a többi három vállalatnak viszont összesen 260 millió eurót (körülbelül 101 milliárd forintot) kellett fizetnie a versenyt korlátozó magatartása miatt.
Az etilén egy szerves vegyület, amit olyan termékek előállításához használnak, mint például a PVC padlóburkolat. Az ára rendkívül ingadozó, általában a havi szerződéses ár alapján alakul. A négy vállalat minden hónapban koordinálta stratégiáját, mielőtt meghatározták volna a havi szerződéses árat, amit hajlandóak fizetni az etilénért. Az ilyen megállapodások az EU versenyjogi szabályai szerint tilosak. Mivel a Mol maga is árul etilént, az ő árait is befolyásolta a kartell.
