A magyar tevetej meghódítja Csádot, és ez egyáltalán nem vicc
Előző héten rendezték a budapesti Hungexpón az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást (OMÉK), ahol a bemutatásra szánt mezőgazdasági gépek és a kistermelők mellett a szakmabeli cégek és az agráriummal foglalkozó intézmények is standot állítottak.
Ide érkezett tárgyalni szombaton az a kétfős kenyai delegáció, ami a Nagy István agrárminiszter által tavaly márciusban bejelentett kenyai mintafarmot vezeti. Ez a projekt azonban csak egy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem nemzetközi együttműködései közül, amelyekkel az intézmény a magyar agrártechnológiával foglalkozó cégek előtt nyitná meg a kaput a távoli piacokon, miközben a saját kapcsolatait erősítené az adott országban. Ilyen együttműködést indított a MATE Csádban is, ahol egy tevék tartásával és tevetej előállításával foglalkozó központ létrehozásával adná át a csádiaknak a magyarok tevékkel kapcsolatos – meglepően nagy – tudását.
De kezdjük a kenyai mintafarmmal: a bejelentéskor az Agrárminisztérium arról írt, hogy a beruházás keretében a kutatók vetőmagokat és termesztési technológiákat próbálnak majd ki a kenyai Mwea településen. Nem ez volt az egyetlen ilyen projekt az évek során: 2021-ben alapítottak már főként rizsnemesítéssel foglalkozó Fülöp-szigeteki mintafarmot, 2023-ban csádi mintagazdaságot, de 2021-ben adták át a Taskentben található és elsőre viccesen hangzó Üzbég–Magyar Burgonyakutató Központot is, amelynek tevékenységét nemrég részletesen bemutattuk.
Az ezeket felügyelő Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemnek ezeken felül is vannak nemzetközi együttműködései, így például Kazahsztánnal a magyar vetőmagfajták helyi meghonosítására indítottak közös projektet, Azerbajdzsánban egy Európán kívüli képzési helyet hoztak létre, míg áprilisban Kirgizisztánnal tárgyaltak egy oktatási és innovációs együttműködés megindításáról.
Technológiaexport helyi jelenléttel
Gyuricza Csaba, a MATE rektora szerint a 21. században a termék helyett már magának a technológiának az árusítására került a hangsúly, azaz „nem a csavart viszik ki az országból, hanem az összeszerelő üzemet építik oda”. Ugyan már a kétezres évek óta vannak hasonló, állami segítséggel létrejött tudásexportprojektek, Gyuricza úgy látja, hogy a MATE 2020-as átalakulása után lendültek fel igazán az ilyen jellegű együttműködések. Ekkor csatlakozott a MATE-hoz a Kaposvári Egyetem, az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Campusa és a Pannon Egyetem Georgikon Kara, és Gyuricza szerint azóta egyre több országban sikerült megjelenniük.
Viszonylag sok, Magyarországról meglepően távolinak tűnő helyen indultak az említettekhez hasonló, az agráriumot érintő együttműködések, amelyeket olvasva hamar felmerülhet az emberben: miért pont Magyarországnak vannak ilyen projektjei és pontosan mi hasznuk származik ezekből a feleknek?
A kenyai mintafarmot vezető Kennedy Nzioka szerint egyrészről az 56 millió lakosú Kenya csaknem 60 százaléka él földművelésből, ezért céljuk lenne a zöldségek és gyümölcsök olyan fajtáit elterjeszteni, amik a jelenleg használtaknál több termést hoznának. Másrészt ahogy a világon mindenhol, a globális felmelegedés Kenyában is befolyásolja a klímát, ezért a jövőt tekintve a jelenleginél szélsőségesebb időjárást tűrő fajtákkal kell készülniük. A Meteorológiai Világszervezet tanulmánya alapján 2023-ban Afrika a világ átlagánál gyorsabban melegedett, így a 2023-as átlaghőmérséklet 0,6 fokkal volt magasabb az 1990 és 2020 között mértnél. Ahhoz, hogy erre fel lehessen készülni, külföldről kell bevinniük olyan a növényfajtákat, amik megfelelnek a várható helyi időjárásnak.
Ez elméletben nem hangzik nehéznek: a kenyai delegáció körbenéz külföldön, hazavisz néhány magot a különböző fajtájú kukoricából, paprikából és paradicsomból, majd megnézi, melyik tudja a legtöbb termést hozni. A valóságban azonban mindez sokkal bonyolultabb, gyakran már önmagában a különböző helyi növényfajták felkutatásához is a külföldi intézmények segítségére van szükség. Ráadásul egy-egy magot nem elég elültetni, annak általában némi nemesítéssel való „finomhangolásra” is szüksége van, hogy alkalmazkodni tudjon a helyi környezethez – mindezt pedig jóval nehezebb feladat sikeresen elvégezni a korábban már a maggal kísérletező kutatók szakértelme nélkül.
Máthé László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektori főtanácsadója szerint pont ezeknek adhat platformot a mintafarm, ahol a MATE kutatóinak a felügyelete alatt tudják vizsgálni, hogy a magyar magok közül melyek azok, amik a legjobban tűrik a kenyai időjárást.
Ráadásul több helyen is körbenézhetnek a kenyaiak a számukra leginkább megfelelő fajták felkutatásakor, így versenyelőnyt jelenthet más országok magjaival szemben, hogy az együttműködés keretében a magyarok próbálnak segíteni a növények helyi viszonyokhoz igazításában, átnemesítésében. Míg a magyar kutatócsoport tagjai általában egymást váltják a kenyai mintafarmon, az egyetem munkatársai alapvetően Magyarországról ellenőrzik a projektet.
Afrika hatalmas piac, és még nagyobb lesz
Hasonló volt korábban az Üzbég–Magyar Burgonyakutató Központ is, ahol az üzbég fél állta a projekt költségeit. Itt a helyi időjárási viszonyok között helytálló magyar fajták megtalálása után azokat felszaporítják, és az így eladott szaporítóanyag után járó licencdíjból még nyeresége is származhat az egyetemnek. A kenyai mintafarmon a MATE egy helyi partnerrel egyezett meg a parcellabérlésről, így viszonylag kevés infrastrukturális fejlesztést kellett végezni, miközben a fenntartást a magyarok állják. A projekt költségei itt is hamar megtérülhetnek a szaporítóanyagok után járó licencdíjakból, Máthé László azonban úgy gondolja, hogy ennél két sokkal fontosabb hozadékuk is lehet ezeknek az együttműködéseknek.
Az egyik, hogy alapvetően az agráriumban dolgozó magyar cégeknek viszonylag nehéz önmaguktól ekkora távokat megugraniuk. Afrika lakossága rohamléptekkel növekszik, a Világbank szerint a kontinensen élők száma 2050-re elérheti a 2,5, a század végére pedig a 4,5 milliárdot. Világos tehát, hogy több élelemre lesz szükség, mint valaha. Ehhez hosszú távon az agrárium fejlesztése elkerülhetetlen, akár a korábban nem használt növényfajták elterjesztésével, akár a technológiák, például az öntözés vagy a trágyázás javításával.
Ebbe a nagy üzletnek ígérő projektbe valamennyi magyar agrártechnológiával foglalkozó cég szívesen beszállna, de ez nem ilyen egyszerű: a magyar fél nem mindig tudja, hogy kit kéne keresnie az adott piacon, az afrikai fél pedig nem biztos, hogy megbízik a távolról jött vállalkozásban. Ezért jöhet jól egy olyan együttműködés, mint amit a MATE folytat ezekben az országokban, mert így a piacon ismeretlen magyar vállalatok tudnak kitől tanácsot kérni, és a kenyai termelők szemében is növeli a vállalat hitelességét, ha az a kormányukkal együttműködő MATE támogatásával érkezik.
Ezek a projektek így aztán piacot nyithatnak a magyar agrártechnológiai vállalatoknak. Az OMÉK-re érkező kenyai delegáció például ittjártakor egy magyar vállalattal egyezett meg az ásványi anyagokkal gazdagított trágyájuk kipróbálásáról a mintafarmon, de Kennedy Nzioka szerint egy magyar mezőgazdasági és ipari drónokat gyártó céggel is tárgyaltak a konferencián, hogy a drónjaikat bevetve a magasból tudják permetezni és ellenőrizni a termény épségét a földeken. Egy-egy technológia mintafarmon való kipróbálása persze nem jelenti automatikusan, hogy az adott termék majd az egész kenyai piacon elterjed, ugyanakkor jó kiindulópont lehet, és ha valóban hatékonynak bizonyul, könnyebben juthat el a kenyai gazdákhoz a mintafarmon átnemesített és felszaporított magyar növényeken keresztül.
Máthé László szerint legutóbb egy görögdinnyefajta, valamint egy hegyes erős és további kétfajta paprika termesztésével sikerült jó eredményeket elérniük, így következő lépésként csak regisztrálniuk kell ezeket, hogy utána forgalomba hozhassák a magokat a helyi piacon. A kenyai mintafarmról szóló együttműködés 2025 végén lezárul, de ennek folytatásaként újabb együttműködéseket indítana az egyetem az afrikai országgal.
Még kezdeti szakaszban tart a projekt, de a kenyainál jóval nagyobb tervei vannak a MATE-nak a csádi mintagazdasággal: tavaly nyáron jelentette be az egyetem alá tartozó Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet (MTKI), hogy részt vesznek Csádban egy Tevetenyésztő és Tevetej-feldolgozó Kiválósági Központ létrehozásában. Itt a MATE felügyelete alatt fogják vizsgálni a tevetej kezelését és feldolgozását, amihez egy feldolgozóüzemet is kialakítanak. A központ alapkövét idén nyáron tették le, és Máthé László szerint novemberben kezdődhet meg az építkezés, amelynek költségeit a magyar fél vállalta. A csádi szakemberek képzése már megkezdődött, de az érdemi munka a telepen jövő nyáron kezdődhet, és a fenntartását már az egyetem partnere, a csádi Állattenyésztési Kutatóintézet finanszírozná.
Egyre több nyugat-európai üzlet polcán találkozhatunk a tevetejjel, amióta elkezdték felismerni az emberek a fogyasztásával járó előnyöket: kevesebb telített zsírsav található benne, mint a tehénében, miközben a teve teje C- és B-vitaminban, valamint kalciumban is gazdagabb. Csökkentheti a vércukorszintet, és egyes kutatások szerint az immunrendszert is képes erősíteni, ráadásul óriási előnye, hogy nem tartalmaz laktózt, így az arra érzékenyek is fogyaszthatják.
A tevetartás nehézségei miatt azonban az ára is sokkal magasabb. Míg egy tehén napi átlagban akár 28 liter tejet is adhat, addig egy tevénél ez jelenleg csak 2-7 liter, ráadásul ezeknél az állatoknál elengedhetetlen a hímek tartása, így tejük több mint hússzorosába is kerülhet a tehéntejnek. A termék piaca ennek ellenére évről évre egyre nagyobb lesz, becslések szerint 2023-ban már elérte a 14,1 milliárd dollárt, miközben egyes kutatások 2030-ig 9,4 százalékos éves növekedéssel számolnak. Ez Csádnak is kapóra jöhet, hiszen itt él a világ legnagyobb, csaknem 10 millió egyedet számláló tevepopulációja. Ezt egyelőre nem igazán sikerült kihasználnia a közép-afrikai országnak, hiszen az óriási teveállomány ellenére még az öt legnagyobb tevetej-előállító ország közé sem sikerült bekerülnie.
Csád egyébként is kiemelt figyelmet kapott az elmúlt években a magyar külpolitikában: 2023 novemberében szavazta meg a parlament, hogy egy katonai misszió keretében Magyarország telepítsen 200 katonát az Afrikából Európába tartó egyik migrációs út vonalába eső Csádba, hogy ezzel tudják korlátozni a migrációt segítő embercsempészek működését. Eredetileg a csádi elnök, a hatalmat apjától 2021-ben átvevő Mahamat Déby kereste fel hazánkat azzal, hogy erősítsék a csádi hadsereg képességeit, ebből nőtt ki az Orbán Viktor fiának először titokban zajló bevonásával futó terv a katonai akcióról, aminek megkezdéséről azóta sincs pontos dátum, mivel Csád júniusban felfüggesztette a tárgyalásokat a magyar kormánnyal.
Magyarok alapították a világ legnagyobb tevetelepét
Elsőre meglepő lehet ugyan, de világ legnagyobb tevefarmjának számító, Dubaj határán elterülő Camelicious magyar kutatók szakmai irányítása alatt épült fel. Nagy Péter és Juhász Judit állatorvosok még 2006-ban, a dubaji sejk megbízására hozták létre a ma már nagyjából 9 ezer tevének otthont adó farmot. A kutatók rengeteg tapasztalatot és kapcsolatot szereztek az iparágban, így részben az is Nagy Péternek köszönhető, hogy megbízásokhoz jutott az MTKI. Az intézet 2012-ben kezdte meg együttműködését a Cameliciousszel, így az elmúlt 13 évben jelentős tudást szereztek mind a tevetartás, mind a tej feldolgozásának terén.
Most a Camelicious modelljét exportálnák Csádba, ahol mind a fejés gépesítésével, mind az ehhez használt berendezések üzemeltetésével segítenének, miközben a tevék tartására, valamint a tej feldolgozására is lennének megoldásaik a csádiaknak. Jelenleg az országra a nomád tevetartás jellemző, ahol az állatok szabadon járnak és legelnek. A cél jelenleg az, hogy ezt a hagyományos tartási formát egy rendszerezettebb, intenzív állattartásra alakítsák át, amely lehetővé teszi az állatok közelebbi megfigyelését és gondozását. Máthé László szerint az egy tevére jutó napi tejhozamot akár 10-15 literre is fel lehetne tornázni a megfelelő tartással és takarmányozással, de szintén a MATE tervei között szerepel, hogy újraszaporítás útján egy, a jelenleginél több tejet adó teveállományt tenyésszenek ki a mintagazdaságban.
A tervek szerint a központnak a tevetej értékesítése mellett az itt kitenyésztett állatok eladásából származhatna bevétele, miközben a MATE egyik fő célja a tevékkel végzett kutatások folytatása lenne, hogy aztán még több országnál tudjanak házalni az így szerzett tudással. Mivel Máthé László szerint a magyar kutatók időközben szerzett tapasztalata nemzetközi szinten már most is figyelemre méltó, a nagy teveállományokkal bíró országok közül többen keresték meg az egyetemet különböző, a tevékre irányuló együttműködésekkel. Csád mellett ezért a jövőben Kazahsztánnal és Mongóliával is létrejöhet közös projekt. Emellett pedig az újdonsült kapcsolataikon keresztül a magyar cégeket is bevezetnék a csádi piacra, például az állatok takarmányozásához szükséges technológiák eladásán keresztül.
Gyuricza Csaba szerint az agráriumban általában szorosan összekapcsolódnak az oktatási, a kutatás-fejlesztési és a gazdasági tevékenységek: az egyetemre például 113 különböző országból érkeznek hallgatók, így gyakori jelenség, hogy miután a diákok a tanulmányaik végeztével hazatérnek, olyan pozícióban helyezkednek el, amivel aztán egy-egy együttműködés létrejöttét segíthetik két ország között.
Ezek a projektek azonban egyáltalán nem mondhatók kockázatmentesnek, hiszen semmi sem garantálja, hogy hosszú távon megtérüljön a belefektetett pénz. Előfordulhat, hogy többévnyi munka után sem sikerül eredményeket felmutatni egy-egy projektnél, ráadásul nehezítheti a magyar technológia érvényesülését, hogy más országok is folytatnak ilyen együttműködéseket: Gyuricza Csaba nemzetközi szinten a hollandokat és németeket emelte ki, míg regionálisan a lengyelek érnek el kifejezetten jó eredményeket, de a japánok és a kínaiak is jól teljesítenek. Jellemzően ezek az országok jelenthetik a legnagyobb konkurenciát, mivel nagy tőkeerővel és tudással, sőt gyakran már kész rendszerekkel érkeznek meg a helyi piacokra. Ilyenkor pedig előfordulhat, hogy a kisebb finanszírozásból dolgozó magyar fél nem tudja ezzel felvenni a versenyt, és a technológiája így végül kiszorul az adott piacról.
Épp ezért a rektor szerint a különböző réspiacokat érdemes megragadni, és az olyan, a nagyobb tőkeerővel rendelkező külföldi országok által figyelmen kívül hagyott területekre koncentrálni az együttműködéseket, amiben alapvetően erős a magyar agrárium: ilyen lehetne például az Üzbegisztánban szaporított magyar krumpli is, ami nyugati rokonainál jobban tűri a szárazságot, és a betegségekkel szemben is ellenállóbb. Máthé László szerint Afrikában a mezőgazdaság mellett a vízgazdálkodási projektek jelenthetnek még jó belépési pontot egy-egy országba, ezek aztán további együttműködéseket is hozhatnak a jövőre nézve.
