Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint tarthatatlan, hogy 100 forint eladáson 40 fillért buknak a boltok
Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a Pénzcentrumnak írt cikkében azt írja, 2024-ben a hat legnagyobb magyarországi élelmiszer-kiskereskedelmi lánc – Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Spar és Tesco – összesített adózott eredménye minden 100 forint értékesítés után mínusz 40 fillér volt. Míg a fejlett piacokon az adózott eredmény 2–3 forint is lehet, addig Magyarországon a kiskereskedelem már tavaly is veszteséget termelt.
Kozák szerint a költségek jelentős részét az eladott áruk beszerzése (56,5 forint) és az adók (19 forint) teszik ki, a bérek 7 forintot, a működési költségek pedig 11,5 forintot emésztenek fel minden eladott 100 forintból. A fennmaradó rész – ami a profitot képezné – mínuszba fordult, a kormány által bevezetett árrésstop csak tovább súlyosbította a helyzetet, mivel az az élelmiszer-forgalom közel egyötödét érintő termékkörre vonatkozik.
A kormányzati kommunikáció szerint az intézkedés célja az árak csökkentése a vásárlók számára. A valóság azonban ennél összetettebb: a kiskereskedelmi árrésnek a működési költségek mellett fedezetet kellene nyújtania a beruházásokra, az akciókra és a versenyképes piaci működésre. Ha az árrés nem elegendő, a láncok kénytelenek visszafogni a kiadásokat, ami fejlesztések elmaradásához és a vásárlói élmény romlásához vezet.
Az árrésstop ezen túl rontja a kiskereskedők alkupozícióját a beszállítókkal szemben. A fix árrések miatt a beszállítók könnyen felmérhetik a versenytársak árait, és ez csökkenti a versenyt a piacon. Emiatt a kiskereskedelem egyre gyakrabban szembesül azzal, hogy a beszállítók áremelési igényekkel állnak elő, amelyek egy része költségoldali indokolt, más része viszont pusztán a verseny hiányából fakad.
A nagy láncok tartós veszteségei közben a kisebb hazai szereplők – például CBA, Reál vagy Coop – is érzik az árrésstop hatását. Az alacsony árak miatt a vásárlók gyakran a nagyobb üzleteket választják, még akkor is, ha a helyi boltok közelebb lennének. Ez a folyamat drámaian csökkenti a kisebb boltok forgalmát: a GKI felmérése szerint a kisebb boltok 18 százaléka tervezi egy vagy több üzlet bezárását.
Miközben a nagy kiskereskedelmi láncok veszteségesen működnek, hogy támogassák a kormány inflációcsökkentési törekvéseit, a termelők és feldolgozók nem osztoznak az árnyomásban. A legnagyobb láncok három év alatt a normális 2,2–2,4 százalékos nyereségből veszteségbe fordultak, miközben az élelmiszeripar és a kisebb kereskedők nyeresége viszonylag stabil maradt.
Kozák szerint a kormány által bevezetett árrésstop és a kiskereskedelmi különadó mesterségesen diszkriminatív, mert elsősorban a nagy, nemzetközi láncokat érinti. A hazai láncok ugyanakkor gyakran kisebb, franchise-hálózatokból állnak, így ők részben mentesülnek az intézkedések alól. Ennek következtében az élelmiszer-kiskereskedelmen belül jelentős különbségek alakultak ki a nemzetközi és a hazai szereplők adózott eredményében.
