Évekkel ezelőtt felmondták a szerződést a kártyás terminálra, most több millió forintos kötbérrel kopogtat a szolgáltató

Nóra Horvátországban nyaralt idén nyáron a családjával, amikor telefonhívást kapott egy hárommillió forintos tartozásról. A Fizetési Pont Terminál Üzemeltető Kft.-től keresték, miután a vállalat állítása szerint sikertelen volt egy bankkártyaterminál-szolgáltatásra szóló szerződésének négy évvel korábbi felmondása, így az eltelt időben be nem fizetett szolgáltatási díjakat a szerződés megszegése miatt járó kötbérrel együtt akarták behajtani rajta.

Nem Nóra volt az egyetlen: a cég rengeteg korábbi és jelenlegi ügyfelét kereste meg azzal, hogy az évek során valamilyen szabálytalanság miatt több millió forintnyi kötbére keletkezett. Sokan álltak értetlenül a helyzet előtt, mivel úgy tudták, hogy évekkel korábban megszüntették a szerződést a vállalattal. A Telex több érintett ügyféllel, egy őket képviselő ügyvéddel, valamint a vállalattal is felvette a kapcsolatot, amiből megtudtuk, hogy

• az érintettek több százan lehetnek, és szerintük a vállalat korábban semmilyen formában nem jelezte, hogy tartoznának neki az ügyfelei, ráadásul gyakran mást mondtak nekik a tartozás összegeként a telefonban, mint később emailben;
• Facebook-csoportot is létrehoztak információcserére, érdekérvényesítésre, de állításuk szerint a vállalat kiegyezett az adminisztrátorokkal, akik ezután törölték az online közösséget;
• a Fizetési Pont szerint nincs tömeges probléma, csak az éves reaktivációs kampányuk zajlik, amikor megpróbálják elérni a „szellemmé” vált ügyfeleiket, és elszámolnak azzal, akikkel nem tudják felvenni a kapcsolatot;
• az érintettek egy részét képviselő ügyvéd szerint viszont több ponton tisztességtelen lehet a kereskedőkkel aláíratott szerződés.

Megoldás a kicsiknek

A neve megváltoztatását kérő Nórának egészen 2022-ig volt egy üzlete, amiben három éven keresztül a Fizetési Pont biztosította a bankkártyás fizetések lebonyolításához szükséges terminált. Egy elemzés szerint 2018-ban már a vásárlók 26 százaléka az elektronikus fizetést preferálta a készpénzzel szemben, miközben 2021 januárjától a törvény is kötelezte az online pénztárgépet használó kereskedőket (azaz szinte minden boltot), hogy biztosítsák üzleteikben az elektronikus fizetés lehetőségét – ezt QR-kóddal is lehet ugyan biztosítani, de a magyar vásárlóknak kevésbé megszokott ez a módszer, így sok helyen inkább a kártyás fizetés irányába léptek. A kiskereskedőknek ugyanakkor sokáig nem igazán akadt kedvező lehetőségük a terminál beszerzésére, mivel a szolgáltatók jellemzően a nagyobb, napi szinten akár több százezer forint forgalmat is lebonyolító üzleteket próbálták célozni a termináljaikkal.

Így érkezett meg a piacra 2017-ben a Fizetési Pont Terminál Kft., ami a helyzetet felismerve elsősorban a kisebb vállalkozásoknak akarta biztosítani a terminált. Ez viszonylag jól is működött, a kereskedők nagy részének nem volt panasza a szolgáltatásra, és ha mégis problémába ütköztek, hamar el tudták érni a vállalat ügyfélszolgálatát – hallottuk egykori kliensektől. Közben pedig a Fizetési Pontnak is jól ment az üzlet: egyre több ügyfelük lett, és míg 2019-ben az adózott eredményük csak 9,4 millió forint volt, ez 2021-re már 1,1 milliárd forintra duzzadt.

Míg elméletben a Fizetési Pont csak a terminált adja az ügyfeleinek, addig a pénzügyi szolgáltatást és a számlát, amelyre a kártyáról levont összeg megérkezik, már az Országos Fizetési Szolgáltató (OFSZ) adja. A pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalatok működését a Magyar Nemzeti Bank engedélyezi és felügyeli, a jegybank akár több millió forintos bírságokat is kiszabhat, ha szabálytalanságot talál egy cég működésében.

Mivel azonban a Fizetési Pont csak a terminált nyújtja, a jegybank ellenőrzése csak az OFSZ-re terjed ki. Mindkét cég tulajdonosa és vezérigazgatója Feith Zoltán, aki tavaly már a 100 leggazdagabb magyar közé is bekerült, rögtön a 69. helyen. Feith nevével az olvasók már 2016 környékén találkozhattak, amikor az MKB Bank privatizációjánál az azt megvásárló egyik befektető, a Minerva által kezelt Metis Magántőkealap környékén tűnt fel.

Felmondtad a szolgáltatást? Szerintünk nem

Az ügyben érintett korábbi vagy jelenlegi ügyfelek közül többen is nyilatkoztak a Telexnek. Sokan arra panaszkodtak, hogy állításuk szerint a vállalat nem tájékoztatta őket részletesen a kötbérek és kötelezettségek mértékéről. Ilyen például a felmondási idő: eleinte három-, majd később ötéves hűségidővel kellett megkötni a szerződéseket, amelyek az idő elteltével automatikusan megújultak, ha az ügyfél nem jelezte, hogy az időszak lejárta után fel szeretné mondani a szerződést. Míg forrásaink szerint eleinte ezt bármikor megtehették a hűségidő lejárta előtti hatodik hónapig bezárólag, addig 2022-től már bekerült a Fizetési Pont általános szerződési feltételeibe, hogy az ügyfél csak a lejárat előtti hatodik és kilencedik hónap közötti időszakban jelezheti, ha nem szeretné meghosszabbítani a szolgáltatást.

A hűségidő alatt pedig csak abban az esetben léphettek ki az ügyfelek a szerződésből, ha bizonyítani tudták, hogy az üzlet székhelye megszűnik, a vállalkozás szünetelteti vagy teljes egészében Magyarországon kívül folytatja a tevékenységét. Erre annyi engedményt adott ugyanakkor a Fizetési Pont, hogy a szerződést a megkötés utáni harmincadik napig felmondhatta azt az ügyfél, ha előtte nem használt más vállalkozáshoz köthető terminált.

Eközben pedig szigorú kötbérek vonatkoztak az ügyfelekre: az általános szerződési feltételek szerint a kereskedőnek 300 forintot kellett fizetnie minden nap után, amikor nem kapcsolta be a terminált, amit 2023-ban aztán már 1000 forintra emelt a vállalat. Ráadásul ha a Fizetési Pont úgy látja, hogy a kereskedő súlyos szerződésszegést követett el, felmondhatja vele a szerződést, és a hűségidő hátralévő részére napi 1000 forintos kötbért számolhat fel – miközben a szerződés mellé korábban adott kedvezményeket is visszavonhatja.

Nórának azt állította a Fizetési Pont által megbízott call center alkalmazottja a telefonban, hogy négy évvel korábban nem lett megszüntetve a jogviszonya, így a fent említett kötbérek és szolgáltatási díjak miatt már hárommillió forinttal tartozott a Fizetési Pontnak. Már szinte nem is emlékezett arra, hogyan történt a szerződés lezárása, de miután letette a telefont, eszébe jutott, hogy akkoriban az üzlet székhelyének megszűnése miatt kérte a jogviszony megszüntetését, vagyis a szerződés szerint sem kell kötbért fizetnie a korai felmondás miatt. Ezután visszahívta a cég ügyfélszolgálatát, de egy másik alkalmazott vette fel, aki Nóra állítása szerint egy teljesen eltérő, 1,3 millió forintos összeget mondott a tartozásra. Amikor mondta, hogy szerinte mindent lezárt 2022-ben, a cég munkatársa megkérte, hogy keresse meg az erről szóló dokumentumokat, és küldje el a vállalat emailcímére.

Nóra elbizonytalanodott, és nem értette, hogy miért neki kéne bizonyítania, hogy sikeresen felmondta a szerződést, vagy hogy mi történne abban esetben, ha már meg sincsenek a dokumentumok. Egész reggel idegesen keresgélt az emailjei között: régi munkahelyi címére érkeztek korábban a Fizetési Pont levelei, de szerencséjére még nem törölték a fiókot, így meg is találta a céggel folytatott üzenetváltást. Ebben a székhely megszűnéséről szóló hatósági igazolással együtt küldte el a Fizetési Pontnak és az azzal együttműködésben álló Országos Fizetési Szolgáltatónak a felmondó nyilatkozatát. Sőt egy olyan levelet is talált, amiben visszaigazolta neki a vállalat a jogviszony megszűnését.

Közben több, a cégről írt Google-értékelést és Facebook-bejegyzést is talált, és felvette a kapcsolatot a vállalat egy más, hasonló helyzetben lévő korábbi ügyfelével. Sorstársa elmondta neki, hogy az ügyfélszolgálatos által említettek mellett melyik emailcímekre küldje el a bizonyítékokat. Ezt Nóra meg is tette, azóta pedig sem írásban, sem telefonon nem kereste a vállalat.

Milliós követelések, kiegyezés után köddé váló Facebook-csoportok

Mások azonban nem voltak ilyen szerencsések. Több ügyfelét is hasonló tartozásokkal hívta fel az elmúlt hónapokban a Fizetési Pont, amikor mi találkoztunk a témával olvasói jelzések alapján, már több tematikus Facebook-csoport is létrejött a küszködő kiskereskedőkből. Akadtak köztük olyanok, akiknél tényleg előfordultak kisebb-nagyobb félreértések és elmaradások, de a Fizetési Pont több olyan, a Telexnek beszámoló ügyfelet is megkeresett mostanában, akik hivatalosan már évekkel korábban lezárták a megállapodásukat a vállalattal. Sőt egyeseknek a jogviszony megszűnését és a tehermentességet akkoriban emailben is visszaigazolta a vállalat.

Egy közös pont ugyanakkor volt a lapunknak nyilatkozó ügyfeleknél: állításuk szerint a vállalat nem értesítette őket akkoriban arról, hogy akármilyen, a szerződéssel szembemenő hibát követtek volna el a terminál használatakor. Erről ugyanúgy csak évekkel később szóltak nekik, mint a saját bevallásuk szerint szerződést bontott kereskedőknek, akikre milliós kötbértartozást akarnak ráverni. Ráadásul azt tapasztalták, hogy nincs olyan felület, ahol ellenőrizni tudták volna a vállalat irányába való állítólagos tartozásokat, miközben a Fizetési Pont szerint telefonon és emailben is tudtak volna érdeklődni azokról.

Volt, akit állítása szerint fél évvel a szerződésének a megszüntetése után kerestek meg amiatt, hogy nem zárult le a jogviszony, majd néhány hónapnyi szünet után hetente kezdték hívogatni, a végére már 1,3 millióra nőtt tartozásával. Mást hat évvel a felmondás után hívtak, miközben a jogszabály szerint ezek a követelések öt év elteltével elévülnek, ha a követelő nem keresi a másik felet, és jogi úton sem próbál meg érvényt szerezni a követelésének.

Az érintettek beszámolói szerint először mindig telefonon hívta őket a vállalat, ahol az ügyfeleknek gyakran ismeretlen számról megkérték őket, hogy a személyes adataikkal azonosítsák be magukat, majd közölték a rossz hírt. Volt, aki ezután emailezésbe kezdett a vállalattal, mást pedig többször is felhívtak. Arról is beszéltek, hogy az ügyintézők gyakran más összegeket mondtak a tartozásra egy-egy telefonbeszélgetés során, de olyan is előfordult, hogy a cég fizetésre felszólító emailjében félmillióval kisebb összeg szerepelt a postai levélben írott tartozásnál.

Aki bizonyítani tudta, hogy korábban már felmondta a szerződést, annak egy emailt kellett küldenie a cégnek, amire az érintett ügyfelek szerint sokszor aztán nem érkezett további válasz. A beszámolók alapján

a Fizetési Pont azt is gyakran ajánlotta fel az ügyfeleinek, hogy hajlandó eltekinteni a több millió forintos tartozástól, ha cserébe ismét leszerződnek a szolgáltatásaikra.

Voltak olyanok is, akik végül jogi segítséget kértek, így többször előfordult, hogy a hosszas levelezés és ügyvéd bevonása után a vállalat arról értesítette az ügyfelét, hogy hirtelen, minden előjel nélkül ejtette a követelést. De egy, a Telexnek nyilatkozó forrás szerint olyan is volt, hogy pont az egyik, panaszos ügyfeleket tömörítő Facebook-csoport adminisztrátora egyezett ki a céggel, ezután pedig megszüntette a csoportot. Ennek hamvain a többiek aztán egy újabb csoportot létesítettek, hasonló kimenettel: annak az adminisztrátora is megállapodott a Fizetési Ponttal, majd törölte a közösséget – hallottuk az érintettektől.

A Fizetési Pont szerint bénázott a call centeres cég

A Fizetési Pontot is megkerestük az ügyben. A cég képviselői arról beszéltek a Telexnek, hogy mivel a törvény előírja az elektronikus fizetési lehetőség biztosítását, általános gyakorlat Magyarországon, hogy egyesek csak a jogszabályi megfelelőség miatt igénylik a terminált, amit aztán kikapcsolnak, és nem engedik a vásárlóknak a kártyás fizetést, vagy időközben éppen egy konkurens cég termináljára váltanak.

A vállalatnak is bevétele származik egy-egy sikeres tranzakcióból, ezért kiesést jelent nekik az ügyfeleik inaktivitása, így a 2019 óta minden évben lefolytatott reaktiválási kampányban megpróbálják elérni a „szellemé vált” ügyfeleket, és „megoldást találni arra, hogy a szerződés rendelkezéseit tartsák be, a terminált megfelelően használják, vagy a szerződést jogszerűen zárják le, mondják fel, és számoljanak el” a vállalattal. A Fizetési Pont szerint a korábbi években már megpróbálták elérni inaktív ügyfeleiket, hogy megegyezzenek velük, és megoldást találjanak az inaktivitásra, de idén azt a döntést hozták, hogy akinél ez nem sikerül, ott a „többéves eredménytelen próbálkozás után felmondják ezeket a szerződéseket, visszakérik a terminált, és elszámolnak a neki járó díjtartozással, vagy a szerződésszegés miatt járó kötbérrel”.

A Fizetési Pont szerint bevett gyakorlat a cégnél, hogy az ügyfeleket először telefonon, majd emailben, aztán pedig postai úton keresik meg az általuk regisztrált tartozásokkal kapcsolatban, az idei telefonos kampányt azonban egy külső call center bevonásával végezték, így a kezdeti időszakban annak „munkatársai hibás, téves adatokat szolgáltattak az ügyfeleknek, akár több alkalommal is”, miközben a vállalat szerint is szerepeltek hiányos és téves adatok a nyilvántartásban. Azt ugyanakkor nem árulták el, hogy melyik volt a Fizetési Pont által megbízott call centeres vállalat.

A cég szerint az ügyfelek korábban telefonon, illetve üzenetben is tudtak érdeklődni a tartozásaikról. Arra a kérdésünkre, hogy hogyan fordulhatott elő, hogy olyan ügyfeleket is megkerestek, akik 3-4 évvel korábban már felmondták a szerződést, a vállalat azt válaszolta: saját vagy ügyfeleik hibájából hibásan vagy tévesen tarthatják nyilván egy-egy ügyfél adatait. Emiatt nem látták át rendesen az adott személy ügyét, de állításuk szerint az erről szóló ügyféljelzéseket kivizsgálták, és kompenzálták az érintetteket. A Telexnek azt mondták, nem tudnak arról, hogy ilyen esetek nagy számban fordultak volna elő, és állításuk szerint csak azon ügyfelek ellen terveznek fellépni, akik „szándékosan megszegik a szolgáltatási szerződés előírásait”.

A követelés önmagában nem jelent semmit

Egy, az ügyben érintett több korábbi ügyfelet képviselő ügyvéd arról beszélt a Telexnek, hogy a jogszabály szerint az ügyfelek telefonon való értesítése minősülhet felszólításnak. Ugyanakkor maga a tény, hogy megkeresett minket a vállalat egy általuk kiszámolt tartozással, nem jelenti egyértelműen azt, hogy az megalapozott lenne, vagy hogy kötelezni is tudnának annak befizetésére.

Hárommillió forint alatt a vállalatnak fizetési meghagyást kell benyújtania a közjegyzőhöz, amit aztán kipostáznak a korábbi ügyfél lakcímére. A közjegyző nem mérlegeli, hogy jogos-e a cég követelése, így az ügyfélnek a levél átvételétől számított 15 napon belül van lehetősége ellentmondani a követelésnek. Ha ez megtörténik, a követelő benyújthatja a keresetet, aminek nyomán perré alakul az ügy, és végül a bíró fogja megmondani, melyik félnek volt igaza. Hárommillió forint fölött a vállalat rögtön – a fizetési meghagyás nélkül – fordulhat a bírósághoz, de az eljárás itt is ugyanez lesz. Jogerős bírósági ítélet előtt tehát a követelő fél csak a saját számítására hagyatkozhat a tartozással kapcsolatban, az eljárás végén pedig a bíró ennél alacsonyabb összeget is megítélhet, vagy akár el is utasíthatja a keresetet. A követelések jogossága akkor is csak egy bírósági ítélet után lesz „kőbe vésve”, ha valóban szerződésszegés történt.

Az egyéni bírói döntések hiányában nem lehet biztosat mondani, de az ügyfelek ügyvédje szerint több probléma is akad a Fizetési Pont általános szerződési feltételeivel (ÁSZF), ami a kötbérkövetelések jogszerűtlenségét okozhatja. Szerinte a

Fizetési Pont ÁSZF-ének több olyan pontja van, ami tisztességtelen szerződési feltételnek minősülhet a jogszabály szerint, mivel azokban egyértelműen a cégnek lejt a pálya, így a szerződések indokolatlanul és egyoldalúan hátrányosak az ügyfelekre nézve.

Ilyen lehet szerinte az „átláthatatlan és bonyolult” szabályozás a kötbérekkel kapcsolatban, illetve az is, hogy az ÁSZF módosításakor elég az új feltételeket a cég weboldalára feltölteni. Az ÁSZF alapján egy kedvezőtlen módosítás esetén az ügyfélnek nyolc napig van lehetősége jelezni, ha nem szeretné elfogadni az új feltételeket, viszont az ügyvéd szerint nem várható el, hogy a kereskedő minden héten megnézze a cég weboldalát, így nem is tud érdemben reagálni a módosításra.

Az ügyvéd szerint emellett a Fizetési Pont szerződési feltételei sok pontban, például a kötbérekkel kapcsolatos rendelkezés esetében jelentősen eltérnek a piaci sztenderdtől, amiről a vállalatnak értesítenie kellett volna az ügyfeleket, mielőtt létrejött a megállapodás. Ráadásul a jogszabály tiltja az aránytalan kötbéreket is, ezért az ügyvéd úgy gondolja, hogy a szolgáltatás díjánál ötször vagy tízszer magasabb kötbérköveteléseket jó eséllyel mérsékelnék a bíróságok.

Ha az adott fél nem keresi meg az adóst a tartozással kapcsolatban, és jogi úton sem próbál meg érvényt szerezni a követelésének, a törvény értelmében az öt év után automatikusan elévül. Ugyanakkor ezen felül a jogszabály nem említi explicit módon, hogy akárkinek is kötelező lenne rögtön értesítenie az ügyfelét arról, ha újabb tartozása keletkezett, például egy-egy szerződésből származó kötbérfizetés miatt. Az ügyvéd szerint ugyanakkor ennek hosszú távú elmaradása és a kötbérkövetelés többéves halmozása ellentétes lehet a polgári törvénykönyv alapelveivel, például a joggal való visszaélés tilalmával. Így a bíróságnak azt is figyelembe kéne vennie, hogy a vállalat évekig hagyta, hogy gyűljön a kötbér, mielőtt megkeresték az ügyfelet.

Mivel a fizetési meghagyás megindításának díja a követelt összeg három százaléka, de minimum 12 ezer forint, a Fizetési Pontnak is költséges lenne nagy számban elindítani olyan ügyeket, amelyeknél valószínűnek tartják, hogy sikertelenek lesznek. Olyan esetről nem hallottunk, amikor végül perre ment a cég az ügyfelekkel szemben. Mivel azonban mindenki ügye némileg eltérhet, az ügyvéd szerint érdemes lehet a most megkeresett ügyfeleknek felkeresniük egy ügyvédet.

A Gazdasági Versenyhivatal 2023-ban már egyszer károsultanként 8 ezer forint visszafizetésére büntette a Fizetési Pontot, amiért a vállalat a korábbi kampányai során „tisztességtelenül befolyásolta ügyfeleinek üzleti döntéseit”, amikor elhallgatta előlük, hogy a terminál telepítése mellé egy hosszú távú szerződést kell kötniük az Országos Fizetési Szolgáltatóval is. Emellett a hivatal szerint a cég megtévesztő módon kedvezményesként, az ajánlatának egyes elemeit akciósként feltüntetve népszerűsítette a különböző szolgáltatási díjait az alacsonyabb tudatosságú mikro- és kisvállalkozók körében.