Mindössze három olyan kohéziós projektet talált a számvevőszék tavaly az EU-ban, ami teljesen szabálytalan volt, ebből kettőt Magyarországon
Az Európai Számvevőszék 2024-re aránylag kevesebb hibát becsült az uniós pénzek elköltésénél, mint egy évvel korábban, de továbbra is aggasztónak találta a helyzetet, és a csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentésében ismét elutasító véleményt adott ki a kiadásokról.
Az uniós szerv minden évben ellenőrzi az EU bevételeit és kiadásait. A hibák szintjére kíváncsi, ami nem csalásra, a hatékonyság hiányára vagy a források elpazarlására utal, hanem arról ad becslést, hogy mennyi pénzt nem a jogszabályok szerint használtak fel.
A számvevők arra jutottak, hogy az EU 2024-es beszámolója megbízható és valós képet ad, a bevételi tranzakciók pedig hibamentesek. A kiadásoknál a 2023-as 5,6 százalékhoz képest jóval kisebb, 3,6 százalékos hibaszinttel számoltak, de ez még mindig sokkal magasabb az elvárt legfeljebb kétszázalékos plafonnál.
„A becsült hibaszint lényeges mértékű és általános érvényű, így – immár az egymást követő hatodik évben – elutasító véleményt adtak az uniós kiadásokról”
– közölte a testület csütörtökön.
A hibaarányhoz ismét főleg a felzárkóztatási (kohéziós) politika szabálytalan kifizetései járultak hozzá. 19 csalásgyanús esetet is feltártak, ezeket jelentették az illetékes uniós hatóságoknak.
Több magyar példát is említenek
A teljes jelentés három olyan megosztott irányítású kohéziós projektet (amikor is az Európai Bizottság és a nemzeti hatóságok közösen kezelik a finanszírozást) találtak, amelyek teljesen jogosulatlanok voltak támogatásra, közülük kettőt Magyarországon, a konkrét eseteket ugyanakkor nem nevezik meg. „Mindezek annak ellenére részesültek támogatásban, hogy nem feleltek meg a vonatkozó pályázati felhívások” követelményeinek.
Találtak egy olyan, átalánykorrekcióval érintett magyarországi operatív
programot is, amelynél az ellenőrző hatóság az Európai Bizottsággal egyeztetett korrekciónál ismét nem ellenőrizte, hogy a költségek jogszerűek és szabályszerűek voltak-e. (A korrekció azt jelenti, hogy a megvalósult fejlesztések utáni számlák egy részét – amelyeket a kormány térítésre küld ki az Európai Bizottságnak – nem fizetik ki szabálytalanságok vagy csalások miatt, de a pénzt fel lehet használni más uniós projektekre.)
A visszatéríthető pénzügyi eszközöknél talált hat szabálytalan eset egyike is magyar volt.
A készülő új költségvetés miatt sem ártana levonni a tanulságokat
A költségvetés mellett az azon felüli, jövőre kifutó helyreállítási alapnál is láttak szabálytalanságokat, ezek pénzügyi hatása pedig egyre nő. A helyreállítási alap 28 kifizetéséből hat nem felelt meg a szabályoknak és feltételeknek.
Ebből az alapból eddig csak egy potyaelőleget kapott Magyarország, mert nem teljesítette az elvárt jogállami feltételeket, és hiába jár le 2026-ban, a következő rendes költségvetéssel zsarolna, holott erről Orbán Viktor szerint is csak 2027-ben várható megegyezés. Korábban a lengyel részt is zárolták két igazságügyi feltétel miatt, amit a varsói kormány kipipáltatott ugyan, de a számvevők egy függőben lévő bírósági ítélet miatt erről nem fogadtak el következtetést.
A számvevők külön kiemelték, hogy a következő, 2028-tól induló költségvetés vitája miatt is több figyelmet kellene fordítani a teljesítménymérésre, az átláthatóságra és az elszámoltathatóságra. Tony Murphy, a számvevőszék elnöke a felügyeleti rendszerek „makacs hiányosságaiban” látta a gondot, szerinte a tanulságokat a 2028-as költségvetésnél kellene hasznosítani.
A büdzsé egy részéből kezdenék el kifizetni a helyreállítási alap mögötti közös kölcsönt, de a számvevők a hitel miatti kiadások kockázataira és a költségvetési hatásaikra is figyelmeztettek, elég forrás kell az uniós programok végrehajtásához is.
Az uniós szervbe minden tagállamból delegálnak tagot, Magyarországról Pelczné Gáll Ildikó volt fideszes európai parlamenti képviselő ül benne.
