Egyre több megtakarítás halmozódik fel magyaroknál, de a pénz 72 százaléka a leggazdagabbaknál köt ki
Az elmúlt tíz évben a magyar háztartásoknál felhalmozódott megtakarítások 72 százaléka a társadalom felső tíz százalékánál csapódott le – írja a Portfolio az Európai Központi Bank adatai alapján. A felső vagyoni tizedhez így már nem a megtakarítások 65 százaléka, hanem azok 69 százaléka tartozik.
A Magyar Nemzeti Bank és az Európai Központi Bank negyedévente közölnek adatokat egy-egy ország társadalmának pénzügyi vagyonáról. Ebbe a kategóriába a bankoknál tartott pénz, a kötvény, a részvény, a befektetési alapban lévő pénz és az életbiztosítás is beletartozik – az ingatlanvagyon azonban nem.
Az EKB 2014 harmadik negyedéve óta közöl adatokat a magyarok pénzügyi vagyonáról, eszerint onnantól kezdve:
- 2017-ig a felső tized részesedése növekedett;
- 2017 és 2022 között az alsó 90 százaléké;
- 2022 óta pedig ismét a megtakarítások egyre nagyobb része kerül a leggazdagabb tíz százalék kezébe.
Ennek megfelelően ma Magyarországon már a pénzügyi vagyon 69,5 százaléka a felső tíz százalék kezében van, aminél egyenlőtlenebbül az EU-n belül csak Horvátországban és Litvániában oszlanak el a megtakarítások. Nálunk a társadalom következő 40 százalékához tartozik a pénzügyi vagyon 23,2 százaléka, míg az ország szegényebbik fele mindössze a megtakarítások 7,3 százaléka felett rendelkezik.
Az ilyen összehasonlításokat persze érdemes fenntartásokkal kezelni, mivel a háztartások valódi vagyonába a pénzügyi vagyon mellett az ingatlanok is beleszámítanak. Magyarországon – a kelet-közép-európai országok többségéhez hasonlóan – a lakosság viszonylag nagy része él saját tulajdonú ingatlanban, így az ingatlantulajdon feltehetőleg kevésbé oszlik el egyenlőtlenül, mint a pénzügyi vagyon.
A magyar háztartások az elmúlt években a statisztikák szerint viszonylag sokat spóroltak, ami a pénzügyi vagyon növekedése szempontjából jó hír, a gazdaság növekedése szempontjából azonban rossz.
