Amikor a Mol-csoportnál dolgozott, velük írattak jogszabályokat – állítja egy auditor, a cég és a minisztérium ezt tagadja

„Eközben elcsábított engem 2022–23-ban egy szintén ismeretlen cég, úgy hívják, hogy Mol-csoport, és ennek voltam az energiahatékonyság- és energiairányításirendszer-vezetője, úgyhogy kicsit megtapasztaltam a nagyvállalati és törvényalkotási feladatokat is. Sokszor tőlünk kérték a törvényeket, hogy írjuk meg, a minisztérium meg az MEKH, hogy utána sikerüljön abból auditorként vizsgáznunk, amit mi írtunk” – mondta Rátkay Gábor az Élhető Települések Országos Szövetségének (ÉTOSZ) Fenntartható Városok című konferenciáján, amikor bemutatkozott az Energia a jövőhöz panelbeszélgetés résztvevőjeként. (Az MEKH a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal rövidítése.)

Rátkay Gábornak most saját cége van, az energiaauditálással foglalkozó Argenting Kft., és már itt is dolgozott, amikor a Mol-csoportnál eltöltött néhány hónapot. Állítása szerint utóbbinál olyan törvények szövegezését végezték, amikkel aztán auditorként dolgozott.

Mivel ez az állítás elsőre meglehetősen meglepően hangzott, a panelbeszélgetés után külön is megkerestük Rátkayt, hogy nem értettük-e félre, amit mondott, illetve ki tudná-e fejteni, hogyan értette.

„Ez úgy szokott működni, hogy ha van egy javaslatunk, úgy gondoljuk, hogy meg kellene változtatni egy rendeletet, törvényt, bármit, ami nem jó úgy, ahogy megalkották, hanem másképp lenne jó, akkor erről beszélgetünk az Energiaügyi Minisztériummal és az MEKH-val – mondta a Telexnek. – Szokták azt mondani időnként, hogy nekik nincs erre kapacitásuk, adjunk be szövegszerű javaslatot. A szövegszerű javaslat gyakorlatilag azt jelenti, hogy csináljuk meg a törvénytervezetet vagy rendelettervezetet, és akkor ehhez a Mol esetében nyilván energiajogászok közreműködésével létrejön egy szövegszerű javaslat, ami már maga a törvény vagy a rendelet, amire csak azt mondja az MEKH vagy a minisztérium, hogy köszönjük szépen, ez így jó lesz.

Ez azért érdekes, mert az egyik ilyen energiajogásszal, akivel egy ilyen törvényt megcsináltunk, együtt ültünk az energetikai auditorok megújító vizsgáján tavaly szeptember végén, és egymásra mosolyogtunk, hogy akkor most abból fogunk megbukni, amit írtunk?”

A Rátkay Gábor által vázolt helyzet jogi és etikai kérdéseket vet fel, hiszen nagyvállalatokra is vonatkozik kötelező energetikai audit. Ha ő maga a Mol-csoportnál eltöltött ideje alatt valóban részt vett az auditszabályok megírásában, akkor olyan jogszabályok kidolgozásán dolgozott, amelyeket aztán egyrészt ő maga is alkalmazott, másrészt a munkahelyére is vonatkoztak.

A témában megkérdeztük az Energiaügyi Minisztériumot, az MEKH-t és a Molt is. Előbbi azt írta, hogy a jogalkotási folyamat során természetesen konzultál többek között iparági szereplőkkel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a törvényeket vállalatok írnák. Az MEKH is hasonlót válaszolt: a hivatal rendszeresen konzultál iparági szereplőkkel, a jogalkotást törvényi felhatalmazás alapján önálló hatáskörben gyakorolja, a rendeletek előkészítését minden esetben a hivatal szakemberei végzik.

A Mol szerint „már a felvetés is teljes képtelenség. Magyarországon a jogszabályalkotás rendjét világos törvények és előírások szabályozzák, amelyben jelölve vannak, hogy kinek mi a felelőssége.” Hozzátették, hogy társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezeteket viszont mindenki szabadon véleményezhet, ideértve az iparági szereplőket, a Molt is, és ezzel a lehetőséggel a vállalat szokott élni.