A hazai lakossági naperőművesek, vagyis a háztartási méretű kiserőművek (HMKE-k) tulajdonosainak egyik legnagyobb szívfájdalma, hogy azok, akik már bekényszerültek az úgynevezett bruttó elszámolásba, csak kilowattóránként bruttó 5 forintért tudják eladni az áramtermelésüket. Eközben amikor nekik van szükségük a rendszerből áramra, annak 36 forint, vagy akár 70 forint is lehet az egységára.
A jogi személyeknél (vállalkozások, önkormányzatok, iskolák, egyházi intézmények) még rosszabb a matek: ők 1 forintért értékesíthetnek, de többségüknél nincs rezsicsökkentett ár, ők szerződésfüggő, de alapvetően még magasabb piaci áron vásárolhatnak áramot. Az is gondot okoz olykor, hogy a kisebb gazdasági társaságok csupán 1 vagy 2, ritkább esetben 5 évre kapnak szerződéses árajánlatot az áramkereskedőktől. Ez kiszolgáltatottá teszi őket a szolgáltatókkal szembe azáltal, hogy energetikai beruházásaik megtérülését kiszámíthatatlanabbá teszi. Az ilyen gazdasági szervezetek a legérzékenyebbek a piaci változásokra, és stabil működésük alapja lehet(ne) a költségeik csökkentésére fordított minden energetikai beruházás.
Sokszor leírtuk, de talán nem árt a piaci ármetódusok rögzítése:
- a HMKE-sek számára kedvezőbb szaldós elszámolásban a nappanel-tulajdonos az egy évben vagy egy hónapban általa elfogyasztott hálózati áramból kivonhatja a rendszerbe betermelt áram mennyiségét, és csak a többletfogyasztás után kell fizetnie, vagy a többlettermelése után jár neki pénz.
- A havi bruttó elszámolás pedig pénzügyi elszámolás, az elfogyasztott áram után mindig fizetni kell, a betermelt áramért pedig pénzt lehet kapni, csak éppen – mint a bevezetőben láttuk – érdemben kevesebbet, és a végén pénzügyileg elszámolnak a felek.
Az aggregátorok megoldása
A lapunkat a legutóbbi cikkünk után megkereső Boczkó Tamás, a PentaSun Kft. többségi tulajdonosa egy olyan megoldás ötletgazdája, amellyel valójában azért a havi bruttó elszámolásban lévő magánszemélyek és jogi személyek is elérhetnek a fenti pár forintnál jobb árat. Az elképzelésről éppen egy éve már írt a G7 is, de akkor még úgy tűnt, hogy vannak mindenféle akadályok, március óta azonban valóban él az aggregátori modell szolgáltatás.
A villamosenergia-aggregátor olyan szolgáltató, amely a kisebb termelőktől (jelen esetben a napelemes háztartásoktól) virtuálisan összevonja azok aktuálisan „felesleges” (értsd: a hálózatba táplálható) áramtermelését, majd együttesen értékesíti azt a villamosenergia-piacon, például az áramtőzsdén. Ebben a konkrét történetben az aggregátor a lakosság és a cégek, valamint bármely jogi személy termelését a HUPX DAM tőzsdén adja el.
A modell neve bruttó kétkereskedős kapcsolat, amelynek lényege, hogy az ügyfelek a fogyasztásukkal továbbra is az eddigi kereskedőjükkel (magánszemélyek esetén ez az MVM, jogi személyek esetében pedig az a cég, akivel szerződtek) számolnak el. Vagyis a lakosság rezsicsökkentett áron kapja az energiát (amíg ezt az elszámolási rendszert fenntartja a magyar kormány), viszont a napelemük által a hálózatra kitáplált áramot tőzsdei áron lehet értékesíteni. Ebből adott esetben több bevétel származhat, de azért a feltételes mód is indokolt, hiszen a tőzsdén bármikor lehet magas, de akár mínuszos ár is.
Ez az integrált modell tehát
összefogja a magyar lakossági HMKE-tulajdonosokat, akik együtt ma már akkora termelést tudnak kitáplálni a közcélú elektromos hálózatra, mint egy nagyobb hazai erőmű.
Itt egy pillanatra tegyünk egy kitérőt! A napenergia-termelőket sok kritika éri a hagyományos energiásoktól, akik szerint szétverik a piacot azzal, hogy amikor süt a nap és mindannyian termelnek, nincs ára az áramnak, amikor viszont nem termelnek, az egekbe szökik az ár. Mint látni fogjuk, az aggregátorok valamennyire ez ellen is hatnak.
Egy aggregátor többféle lehet:
- Vannak olyanok, amik rugalmassági szolgáltatásokat nyújtanak: segítenek a rendszerirányító MAVIR-nak és a vezetékeket működtető elosztóknak árampiaci egyensúlyt teremteni. Ezt úgy oldják meg, hogy erőműveket vagy fogyasztókat kapcsolnak ki-be. Ezen a piacon már sokan dolgoznak.
- A másik lehetséges aggregátortípus a termelőket vagy a fogyasztókat aggregálja. Utóbbi is segítség a rendszernek, mert az aggregált betáplálás jobban előre jelezhető, menetrendezhető, ami elosztónak és rendszerirányítónak is segítség, például csökkentheti az ország kiegyenlítőenergia-igényét.
Ötlettől a rajtig
Boczkó Tamás maga is háztartási napelemes, és eléggé megrökönyödött azon, hogy milyen kevés pénzt kap a betáplálásért. Kitalálta, hogy aggregátorként lép piacra, és bár nem volt egyszerű az előkészítés, az aggregátori szolgáltatás végül idén márciusban elindulhatott. Ehhez előbb meg kellett egyeznie a rendszerirányító MAVIR-ral, a három cégcsoport (MVM, E.On, Opus) által tulajdonolt regionális elosztókkal, és végül az Energiaügyi Minisztérium (EM) is hozott egy olyan rendeletet, hogy a HMKE-sok eladhatják így az áramukat.
Mióta a PentaSun elsőként és eddig egyetlenként elindult, az ügyfelek által megtermelt áramot kereskedőjükön keresztül eladja az áramtőzsdén, és mivel a HUPX euróalapú tőzsde, a cég is euróban fizet az ügyfeleinek. Az ügyfél választhat, hogy devizás számlát alkalmaz (akár fintecheket is igénybe vehet), vagy magyar forintos számlát használ, de utóbbi esetben a bank konvertál.
Adómentes lehet
A magánszemélyek ehhez az összeghez kedvező esetben adómentesen jutnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) állásfoglalása szerint ugyanis ha az erőművet elsődlegesen saját fogyasztásra telepítették, akkor nem kell ehhez semmilyen eljárás.
Ha azonban valaki kifejezetten betáplálásra tervezte a HMKE-t, akkor ki kell váltania egy adószámot. Az szja-törvény alapján természetesen nincsen a HMKE-sre bízva, hogy elmondja az egykori telepítési szándékait, hanem van egy objektív méret, ami fölött már nem elsődlegesen saját fogyasztásra tervezettnek számít a napelem. Ez alapján 12 ezer kWh éves kitáplálásig adómentes az áram eladása. Az ilyeneknél az átutalt összeg már nettó jövedelem, a nagyobbak pedig adóznak. A jogi személyek ezt a saját adózási rendjük (pl. tao, kiva) szerint tehetik meg.
Mint említettük, a tőzsdén állandóan más és más az áram ára, vagyis nem mindegy, hogy a HMKE-sok mikor táplálnak be, de a trend nagyjából így néz ki:
- reggel drága az áram: sokan fogyasztanak, nyüzsögnek a háztartások, még nem nagyon süt a nap;
- délben olcsó az áram: hasítanak a tetőre szerelt naperőművek, de a diákok, munkavállalók zöme nincsen még otthon, így nem is fogyasztanak annyit;
- koraeste megint felmegy az egekbe az ár: mindenki süt, főz, mos, tévézik, de már nem süt a nap;
- végül éjszaka megint apad az ár: a nap ugyan továbbra sem süt, de már nincs annyi fogyasztó, nincs akkora kereslet.
A PentaSun a villanyórából minden negyedóra adatát megkapja, ez képezi az ügyfelekkel a havi elszámolás alapját. Igen ám, de itt jön egy nagy különbség. Az ügyfelek ugyanis tudnak energiatárolóval és energiatároló nélkül is szerződni.
Az új támogatott program, a Napenergia Plusz esetében például már kötelező a saját energiatároló/akkumulátor. Aki hajlandó egy költséges akkumulátorberuházást vállalni, az utána sokkal jobb átlagárat ér el, mert nappal nem termel ki a hálózatra, nem ad el villamosenergiát, hanem feltölti az akkumulátorát, és majd csak este adja el a tárolt mennyiséget, amikor drágább az áram. Maga az aggregátor ebbe nem avatkozik bele, elfogadja a háztartás aktivitását (mikor fogyaszt, mikor tárol, mikor táplál ki).
Mint hallottuk, az egyes HMKE-sok által elért átlagos ár nagyon eltérő lehet. Aki jól optimalizál, akár 20-25 forintos átlagárat is elérhet, de az átlag valahol 10-15 forintnál van, és azért olyan ügyfél is akadt, akinek az átlagára az MVM-es 5 forint alá csúszott. Boczkó Tamás szerint azért
éves szinten nagyjából 13 forintos átlagár elérhető, a hónapok közül amúgy az április, május, június a legnehezebb.
Rugalmas, de költséges
A csatlakozási folyamat online megy, de egy fontos dokumentum, a hálózathasználati szerződés szükséges hozzá. Ez ahhoz kell, hogy mindenki valóban a saját erőművének a termelését adja el, ne a szomszédjáét. A szolgáltatás rugalmas, hivatalosan az ügyfelekkel két év a határozott szerződési futamidő, de Boczkó Tamás azt mondta nekünk, hogy amennyiben bárki visszamenne az „állami” rendszerbe, akkor a szolgáltató megszünteti a szerződést és kötbér nélkül elengedi.
Az elszámolás elég egyszerű, nincs belépési díj, havi díj, ugyanakkor a pozitív tőzsdei árból csak 60 százalékot kap meg az ügyfél, miközben 40 százalék jár a szolgáltatónak. A tőzsdén gyakran vannak negatív áras időszakok is, ilyenkor az ügyfél fizeti a negatív értéket, de ilyenkor a kereskedést nem terheli további díj.
A kereskedésben nagyon fontos a másnapi menetrend, vagyis az, hogy mennyi áramot lehet eladni a tőzsdén. Ezt a cég állítja össze, és ha nem sikerül a menetrendet tartani, annak terhét is ő fizeti. Mint hallottuk, ha elég sok ügyfél van, akkor a menetrend már elég jól becsülhető; az időjárást persze ismerni kell, de azt például nem kell tudnia a szolgáltatónak, hogy a háztartás tagjai otthon vannak és gőzerővel fogyasztanak, vagy elutaztak két hétre, mert 500 ügyfél felett már elsimulnak ezek a kilengések, és jól lehet menetrendezni. A cég már közelít az 1000 ügyfélhez, azt tippelik, hogy itt érik el a gazdaságos működés határát.
Az aggregált termelés jelenleg 3,8-4 MW-os teljesítményt jelent, ez Magyarországon egy nagyobb ipari napos erőműnek számít.
A jövő még egy hasznos fejlesztési tervet is tartogat, egy magyar kft.-vel közösen fejlesztenek egy olyan eszközt, amely folyamatosan ellenőrzi a tőzsdei árat, és amikor az negatív, akkor annyira visszaszabályozza az invertert, hogy a HMKE csak a saját fogyasztását szolgálja ki, de a hálózatra úgy nem táplál ki áramot, hogy azért az termelésért még fizetnie is kelljen.
Érdeklődtünk a piacon más szakértőknél is, miként látják a rendszert. Mint hallottuk, teljesen ez a lehetőség sem oldja meg a HMKE-tulajdonosok elszámolási problémáit, és a műszaki korlátok miatt a közcélú villamoshálózat irányítóinak is csak kisebb segítséget nyújthat.
A NÉP Egyesület általunk elért szakértője szerint a magyar villamosenergia rendszerben a megújuló energiát termelő erőművek nagy része ipari méretű napelempark, és nem a sokszor talán méltatlanul is elkárhoztatott HMKE-s napelemrendszer. Vagyis nem az utóbbiak miatt növekedtek meg ennyire a negatív áramáras órák száma a tőzsdei elszámolásban. Ez biztosan így van, de azért az is segíti a hazai villamosenergia-rendszert, ha akár csak egy kisebb arányú napenergiás termelés jobban előrejelezhető.
