Élelmiszeripari szereplők beszámolói szerint az árrésstop csak a jéghegy csúcsa, a háttérben a kormány folyamatosan nyomást helyez az ágazati szereplőkre. A 24.hu azt írja, az árrésstop kiszolgáltatottá tette a magyar gyártókat az importőrökkel szemben, és már az adatok is azt mutatják, hogy a hazai termékeket elkezdték helyettesíteni az olcsóbb és gyakran rosszabb minőségű külföldi áruk.
A 24.hu forrásai arról számoltak be, hogy a kormány erős informális nyomást helyez a piaci szereplőkre (kereskedőkre, élelmiszergyártókra, -feldolgozókra), hogy ne drágítsák az élelmiszerárakat. A nyomásgyakorlás azt jelenti, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) időről időre egyeztetéseket kezdeményez, berendel külön-külön vagy csoportokban gazdasági szereplőket, és közli velük az elvárásokat.
A lap iparági forrásai szerint a kormánynál az áremelés megakadályozása minden egyéb megfontolást felülír. Például egy egyeztetés alkalmával az egyik sertésfeldolgozó közölte, hogy az árak szinten tartása neki problémás, mert tőzsdei áron szerződött a sertéstartókkal, erre az egyik minisztériumi vezető azt javasolta a cég vezetőinek, hogy lépjenek ki a szerződésből. Az is elhangzott a kormányzati oldalról a 24.hu értesülései szerint, hogy a vágóhidak importáljanak inkább külföldről vágóalapanyagot, ha az olcsóbb, mint a hazai. A lap kereste az NGM-et az elhangzottakkal kapcsolatban, de nem reagáltak.
Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) elnöke szerint az árrésstop az érintett termékkörben az összes információt kiszolgáltatta a magyar élelmiszeripar külföldi versenytársainak, mert általában mindenki a plafonnak számító 10 százalékos árréssel teszi ki az árut a polcaira.
Október végén kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy 2026. február 28-ig meghosszabbítják a márciusban kivetett árrésstopot, amit december 1-től további 14 új termékkörre (marhafelsál, marha fehérpecsenye, sertésmájas, sertésmájkrém, félkeménysajt, sajtkrém, kenhető sajt, alma, körte, szilva, szőlő, fejeskáposzta, paradicsom, vöröshagyma, zöldpaprika és bébiétel) terjesztenek ki. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) akkor azt nyilatkozta, értetlenül áll a döntés előtt, a kereskedőkkel a kormány nem egyeztetett.
Szeptemberben augusztushoz hasonlóan 4,3 százalék volt az infláció, ezen belül az élelmiszerek ára 4,7 százalékkal nőtt. Az NGM az augusztusi inflációs adatok közlése után azt nyilatkozta, hogy az árrésstopok 1,6 százalékponttal fogták vissza az inflációt. Ezzel nagyrészt a gazdasági elemzők is egyetértettek, hozzátéve, hogy mindez azt jelenti, ha kivezetik majd az eszközt (amire a választások előtt már nem nagyon lehet számítani), az infláció ismét megugrik majd.
A Publicus felmérése szerint az árrésstop nem igazán győzte meg a magyarokat, a megkérdezettek mindössze 5 százaléka nyilatkozta azt, hogy úgy érzi, lényegesen kevesebbet fizet a kasszánál azóta, hogy a kormány bevezette a sapkát.
