Orbán Viktor elérte Donald Trumpnál, amiért Washingtonba ment: az amerikai elnök beiktatása óta első kétoldalú találkozójuk politikai és gazdasági szempontból is biztosította azt, amit a miniszterelnök remélt – bizonyos gesztusokat tekintve talán többet is.
A magyar kormányfőnek egy találkozó az Egyesült Államok elnökével a Fehér Házban természetesen mindig kiemelt jelentőségű – nem volt olyan sok Magyarország történetében, összesen nyolc, beleszámítva a rendszerváltás előtt Grósz Károly útját is. Ebből a péntekivel együtt négy Orbánhoz kötődik, de most először voltak terítéken konkrét gazdasági megállapodások, és most kellett az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború árnyékában egyezkednie az orosz energiahordozók importjának fenntartásáról.
Ez a legérzékenyebb fejezete lehetett a tárgyalásoknak, bár minden bizonnyal az már korábbi szinteken folytatott egyeztetésekkel eldőlt, hogy ebben meglehet a közös hang Washingtonnal, Orbán valószínűleg ezért is vállalhatta, hogy nagyon széles delegációval utazik Trumphoz – akivel két elnöki ciklusa között is többször találkozott floridai rezidenciáján. A pénteki találkozóról szóló közvetítésünket itt olvashatják vissza.
Trump Orbánról: Great Leader
Orbán már a Fehér Ház bejáratánál megkapta az első fontos gesztust, amikor egy távolról odakiáltott újságírói kérdésre, amely az orosz energiahordozók magyarországi importjának fenntartására vonatkozott, Trump csak annyit válaszolt a kormányfőre mutatva, hogy „great leader”.
A második látványos gesztus azután a munkaebéd ülésrendjén érte Orbánt, aki Trump és az alelnök, J. D. Vance között kapott helyet, szemben a magyar delegáció többi tagjával. Egy oldalon ültek tehát, így a széles asztal túloldalán álló újságírók kérdéseire egyforma pozícióból válaszolhattak – ellentétben azzal, ahogyan ez ugyanebben a teremben történt októberben az ukrán elnökkel. Volodimir Zelenszkij Trumppal szemben ült, így tarkója mögül tették fel kérdéseiket az újságírók, akikkel a szemkontaktust csak akkor tudta tartani, ha hátrafordult, miközben Trump kényelmesen válaszolhatott a kérdésekre.
A munkaebédnek ezen a részén Trump dicséretekkel halmozta el Orbánt, Magyarország „szeretett vezetőjéről” beszélt, aki remekül irányítja az országot, példaként szolgálhat az európai politikusok előtt, akik az elnök szerint hibát hibára halmoztak a migrációs politikában. Európát „elárasztották a világból mindenfelől” – mondta Trump. „Mondtam is az európai vezetőknek, jobb, ha ezzel leálltok, mert különben nem lesz többé Európa, nagyon veszélyes dolgot műveltek.”
Szerinte Orbán viszont nem hibázott, ezért őt „Európa-szerte sokan tisztelik, nem feltétlenül mindenki, de róluk bebizonyosodott, hogy tévedtek” – mondta Trump. Mindez már önmagában diplomáciai siker Orbánnak, de ezt még felülírhatta volna, ha gyakorlati téren nem születik egyezség, aminek akadálya lehetett volna az is, ha nem találják meg a közös pontot az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború megítélésében.
Trump és Ukrajna kapcsolata sok kanyaron van túl, most épp szívélyesebb viszonyban van Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és bizalmatlanabb Vlagyimir Putyinnal, legalábbis a háború lezárását illetően. Orbán ezzel együtt is Trump ellenvetése nélkül beszélhetett arról a Kreml narratívájával egybeeső módon, hogy az európai kormányok háborúpártiak, mert abban a tévedésben vannak, hogy Ukrajna győzhet a fronton.
„Azt mondja, Ukrajna nem győzhet ebben a háborúban” – fordult ekkor Trump Orbánhoz, aki kezét feltéve kisebb hatásszünet után, némi szarkazmussal azt mondta: „Történhetnek csodák”.
A CNN a fentieket úgy összegezte, hogy Orbán felmondta az oroszok által hangoztatott érveket. Közben dicsérte Trump értékes békepárti erőfeszítéseit, noha egyébként az Egyesült Államok, ha nem is segítségnyújtásként, hanem piaci alapon, európai finanszírozással, de juttat fegyvert Ukrajnába, márpedig az ország védelmi képességeinek fegyverszállítmányokkal erősítését Orbán következetesen háborúpárti cselekedetnek nevezi. Gondolatmenetét végül azzal zárta, hogy Magyarország kész lehetőségeihez mérten hozzájárulni Trump béketörekvéseihez, ami után az elnök megerősítette, hogy ha lesz valamikor újabb találkozója Putyinnal, azt Budapesten szeretné megtartani.
A szankciómentesség volt Orbán fő célja
Trump már a munkaebéd előtt nagyon megengedőn nyilatkozott az orosz energiahordozók magyar importjáról, magáévá téve Orbán álláspontját, hogy Magyarország nem mondhat le az orosz kőolajról és földgázról.
Mindezt úgy érte el, hogy eközben Trump a hivatalba lépéséhez képest már kevésbé bizakodó Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben, akit egyértelműen az Ukrajna és Oroszország közötti béke vagy legalább tűzszünet kerékkötőjének nevez, így maga is fontosnak tartja a szankciókat az agresszorral szemben. Így került a képbe az orosz energiahordozókat importáló országokkal szemben kivetendő másodlagos vámok kérdése, amelyek miatt India is lejjebb tekerte az orosz kőolajvásárlást. Trump azután vezetett be új szankciókat a legnagyobb orosz olajvállalatokkal szemben, hogy határozatlan időre elállt a budapesti csúcstól, arra hivatkozva, hogy Oroszország nem tesz eleget a békéért.
Trump ebben a nagy képet illetően nem változtatott a véleményén – egyúttal helyet is csinálva az amerikai cseppfolyós földgáznak (LNG) az európai piacon –, de kijelentette, hogy Magyarország objektív okokból vásárol orosz földgázt és kőolajat. A kormányfő egyik fontos célja a látogatáson a mentesség elérése volt, miután nemrég Matt Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete arról beszélt, hogy az olyan országoknak, mint Magyarország, Törökország és Szlovákia, amelyek továbbra is orosz olajat és gázt vásárolnak, mielőbb tervet kell kidolgozniuk, és végre kell hajtaniuk a függetlenedést az orosz energiahordozóktól. Trump egy hete annyit mondott, hogy Orbán kért mentességet, de nem adtak neki, de a munkaebéd elején már látszott, hogy ezúttal más lehet a helyzet.
A zárt ajtók mögötti tárgyalás után Orbán a kormányhoz közeli médiumok Washingtonba magával vitt munkatársainak tartott sajtótájékoztatón be is jelentette, hogy
Magyarország mentességet kapott az amerikaiaktól, így nem kell szankciókkal számolnia, ha az orosz importot fenntartja a jövőben is.
Erre egyébként az EU is lehetőséget adott a vezetéken vásárolt kőolaj esetében 2027-ig Csehországnak, Szlovákiának és Magyarországnak, de ez önmagában nem védett volna az amerikaiak szankcióitól, amelyek alól most Orbán mentességet szerzett.
„A Török Áramlat és a Barátság vezeték esetében teljes szankciómentességet kaptunk. Nincs szankció, amely az onnan érkező ellátását Magyarországnak korlátozná vagy drágábbá tenné. Ez egy általános és időkorlát nélküli mentesség” – jelentette ki Orbán.
Később a Reutersnek egy fehér házi forrás azt mondta, a mentességet 1 évre adta meg az Egyesült Államok. Az időintervallumról ezért küldtünk kérdést a Kormányzati Tájékoztatási Központnak, amint kapunk választ, beszámolunk róla.
Orbánnak tehát nem kellett választania az Oroszországgal fenntartott jó viszony és Trump barátsága között – más kérdés, hogy az EU-ban ezzel a hozzáállással lényegében egyedül áll, amiről a magát modern keresztény irányzatot képviselő kormány vezetőjeként meghatározó Orbán azt mondta: „Magyarország egy különleges sziget a liberális óceánban”.
Amerikai LNG és nukleáris fűtőelemek
Orbán azonban óvatos lépést mégis tett az orosz földgáz 90 százalékos arányának enyhítése felé: megállapodott arról, hogy 600 millió dollár (kb. 200 milliárd forint) értékben vásárolnak amerikai cseppfolyósított földgázt. Az amerikai külügy közleménye nem tért ki arra, hogy ezt mennyi idő alatt teljesíti a magyar fél. A Bloomberg forrásai szerint ez öt év alatt kétmilliárd köbméter földgázt jelenthet, azaz évente 0,4 milliárdot, ami azért nem túl nagy arány a 8-9 milliárd köbméter, javarészt orosz forrásból biztosított hazai földgázigényen belül.
A kormány azonban már megállapodást kötött a brit Shellel és a francia ENGIE-vel is, szintén egyenként évi 0,4 milliárd köbméternek megfelelő földgáz vásárlására. Így óvatosan, de növekszik az Oroszországon kívüli beszerzés aránya, ami – az amerikai földgázvásárlásról szóló megállapodással együtt – hozzájárulhatott ahhoz, hogy Trump ne sújtsa szankciókkal a magyar felet az orosz import miatt.
Ennél azonban talán nagyobb súllyal esett latba egy másik pénteken bejelentett megállapodás, amely a nukleáris együttműködést érinti, azaz olyan területet, ahol az oroszok szerepe mindeddig kizárólagos volt. Az atomenergia területén egy konkrét egyezmény és egy távlati lehetőséget kínáló szándéknyilatkozat volt a látogatás hozadéka:
- A szerződés arról szól, hogy az amerikai Westinghouse cég bekapcsolódik Magyarország nukleáris iparába, fűtőanyagot fog szállítani 114 millió dollár (kb. 38 milliárd forint) értékben – kérdés, mikor, hiszen egyelőre akár két évre elég dúsított urán lehet az atomerőmű birtokában. Itt Orbán fontosnak tartotta kiemelni, hogy ez diverzifikáció, nem leváltás, vagyis nemsokára orosz, amerikai, illetve francia fűtőanyagot is fogunk vásárolni.
A szándéknyilatkozat pedig arról szól, hogy
- az USA tíz kis, moduláris reaktort (SMR) építhet Magyarországon – bár Szijjártó jelezte, hogy ez lehet kevesebb is –, amelyek összértéke 20 milliárd dollár lenne. Ehhez Orbán szerint a jövő héten már törvényt is fog módosítani a parlament.;
- és Magyarország a mainál jobb, amerikai hulladéktárolási technológiát importálna. Erről Szijjártó Péter külügyminiszter az mondta, hogy ennek révén a fáradt, de még sugárzása miatt továbbra is veszélyes fűtőanyagot úgy lehet majd hosszú távon, biztonságosan tárolni, hogy „ki sem kell hozni az erőmű területéről.” Ennek értéke, ha megvalósul, források szerint 100-200 millió dolláros megállapodás lehet.
Az amerikai külügyminisztérium közleményében arról is szó volt, hogy a szándéknyilatkozat nyomán lehetőség van arra, hogy „Budapest egy kialakulóban lévő közép-európai SMR-piac központjává váljon, új transzatlanti iparágat indítva útjára piacvezető amerikai nukleáris innovatív megoldások felhasználásával.”
Emellett Orbán kész tényként közölte, hogy a Roszatom vezénylete alatt épülő – pontosabban lényegében egy helyben álló, többéves késésben lévő Paks II. mindenféle amerikai szankció alól mentességet kap, ezzel a júniusban hozott ideiglenes feloldás után a szankciókat teljesen eltörlik. Az nem valószínű, hogy a Roszatom önállóan építi fel a két új paksi blokkot, már csak azért sem, mert korábban már sikerült német–francia céget is belevinni a projektbe.
Új szereplők jöhetnek az oroszok mellé
Magyarország és az Egyesült Államok nukleáris együttműködése kifejezetten indokolt, sőt, már régóta esedékes lett volna egy ilyen nyitás – vélik a szakma független szereplői. Aszódi Attila egyetemi tanár, nukleáris szakember például kifejezetten számított arra, hogy ez kiemelt téma lesz, így már egy nappal a csúcs előtt előre összefoglalta egy nagyon alapos szakcikkben az együttműködés bizonyos potenciális irányait a Portfolión.
Az állami aktorok kicsit mindig óvatosabbak, ők mindig üzennek valami „megnyugtatót” Oroszországnak is, az új amerikai kapcsolat nagyon hasznos, ez egy pótlólagos elem lesz, ami nem jelenti azt, hogy a meglevő szerződések ne lennének fontosak. Ugyanez az oroszokra tekintettel lévő óvatosság jellemzi a nyugati földgázbeszerzéseket is, ám mind ott, mind a nukleáris területen az a lényeges, hogy új szereplők jelennek meg a magyar importban, az arányok később már könnyebben változhatnak.
Ha egyesével végigmegyünk az elemeken, Aszódi Attila is úgy véli, hogy Paks I.-nek akár azonnal lehetne amerikai fűtőanyagot venni. Több olyan ország is szerződött már a nagy amerikai játékossal, a Westinghouse-szal, amely a paksihoz hasonló VVER-440-es atomerőműveket üzemeltet. A szlovákok, a csehek és a finnek is fognak tőlük fűtőanyagot venni.
Ami pedig a fáradt fűtőanyagot illeti, jelenleg a kormány a Paks I. lényeges üzemidő-hosszítására készül. A Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolót (NRHT) a kis és közepes aktivitású, atomerőművi eredetű radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére létesítették. Valamekkora pótlólagos üzemidő még lefedhető a jelenlegi tárolásával, de a plusz évekhez vagy bővíteni kell a meglevő infrastruktúrát, vagy keresni kell valami más megoldást. Ehhez nyit utat a szándéknyilatkozat, az amerikaiaknak vannak a kiégett kazettáknak tárolást biztosító tárolási technológiáik. Az Egyesült Államokban ez a konténeres technológia sikeres, el lehetne kezdeni ezt engedélyeztetni, mert az jó hosszú idő, de utána akár a gyártást is ide lehetne hozni.
Azt Lantos Csaba is gyakran bemondta már, hogy az Egyesült Államok SMR-eket, vagyis kisebb moduláris reaktorokat építhetne Magyarországon, de azért tudni kell róla, hogy ez a technológia ma még inkább csak ígéret, nem pedig valóság. Nagyon sok technológia fut párhuzamosan, Aszódi Attila szerint az amerikai GE Hitachi Vernova által fejlesztett BWRX-300 típusú forralóvizes reaktor prototípusa jelenleg már épül is a kanadai Darlington atomerőmű telephelyén. A 4 blokkosra tervezett létesítmény első blokkja épül, ilyen reaktorokat fognak a lengyelek is felhúzni. A most bejelentett amerikai–magyar szándéknyilatkozat részeként akár 10 darab, GE Vernova Hitachi reaktor megépítése is reális lehet.
Volt, ami nem jött be, a Nu Scale például óriási ígéret volt, Idahóban építettek is egy próbaüzemet, de egy éve törölték a projektet. Magyarország vélhetően majd valami bejáratott típust venne, hiszen mindig nagy kockázat bármiből az elsőt felépíteni.
A paksiak is figyelnek
A Paks működő és az épülő blokkjai szempontjából legrelevánsabb vezetők is kint jártak Orbán Viktor küldöttségével az Egyesült Államokban. A magyar hivatalos álláspont szerint nívós az amerikai konténeres tárolási technológia, viszont a magyar fél továbbra is azt tartja, hogy Paks II. orosz lesz. Senki nem akar nyíltan arról beszélni, hogy ennek nincs túl nagy realitása, mert a jövő jogi eljárásaira készül mindenki, így a hivatalosságok inkább olyanokat mondanak, hogy amerikai és ausztrál digitalizációs beszállítók is részt vehetnek a projektben.
A szénhidrogénekhez képest összességében azért más piac a nukleáris import, mert ott kicsit ritkábban kell venni (a fűtőanyag nem úgy jön, mint az olaj, vagy a gáz a vezetékeken), itt az oroszok elsősorban bizonyos feldolgozási, dúsítási lépésben erősek. De az biztos, hogy meg lehet kezdeni a kiváltásukat.
Oroszország a nyers uránban megkerülhető, csak a hatodik legnagyobb termelő a globális versenyben, itt Kazahsztán, Kanada, Namíbia, Ausztrália és Üzbegisztán is fontosabb játékos. Az átalakítás, dúsítás, feldolgozás fázisait, vagyis amíg a nyers uránból nukleáris fűtőanyag lesz, már nehezebb oroszok nélkül pótolni.
Végül a nukleáris beszállításnál maga a szállítás sem evidens, a hagyományos út valaha a vasút volt, és az orosz fűtőelem Ukrajnán keresztül jött, most ez nem jön szóba. Magyarországnak van engedélye a légi szállításra is, de a légtérhasználatra egyedi engedély is kell minden alkalommal.
Nem lett meg, amit az üzleti élet nagyon várt
A magyar kormány emellett azt is bejelentette, hogy 700 millió dollár értékben kíván védelmi eszközöket vásárolni külföldi katonai értékesítés útján, viszont volt, amit nem sikerült tető alá hozni. Ilyen volt az amerikai–magyar kettős adóztatást elkerülő egyezmény visszaállítása. Ebben az esetben nemcsak valamiféle elméleti megállapodásról vagy éppen annak hiányáról van szó, ezzel a magyar gazdaság óriási kárt szenved.
Az Egyesült Államok 2022. július 8-án értesítette Magyarországot arról, hogy 2024. január 1-vel egyoldalúan felmondja a két ország között 1979-ben megkötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. Ennek lényege az volt, hogy ha egy magánszemélynek, vagy egy cégnek jövedelme keletkezik (jelen esetben például egy magyarnak az Egyesült Államokban, vagy egy amerikainak Magyarországon), akkor csak egy országban kell adóznia, vagy legalábbis nem kell többet fizetnie, mint az erősebben adóztató állam adókulcsa.
Ha ez nincs, akkor nagyon nehéz az Egyesült Államokban dolgozó magyar cégek élete, vagy az amerikai papírokkal elért osztalékjövedelem felvétele. A másik nagy probléma, hogy ez hatalmas hátrányt jelent a külföldi befektetésekért folytatott versenyben. A korábbi egyezmény a két fél közül egyértelműen Magyarországnak nyújtott nagyobb előnyöket. Ez egy idő után nem tetszett Washingtonnak, ezért folyamatosan jelezte, hogy újratárgyalásra van szükség, de a magyar és az amerikai vezetés nem találta a hangot.
Az egyezmény hiánya azóta is nagy gond, komoly bizonytalanságot szül a befektetők körében. Kockázati tényező, mert adót lehet, vagy kell kivetni az országból kifizetett jövedelmekre, ami veszélyeztetheti a befektetések megtérülését, miközben az USA a harmadik legnagyobb befektető Magyarországon Németország és Ausztria mellett. Egyezmény híján egy amerikai cég részvényjuttatása, vagy az itt dolgozó amerikai állampolgárok többletadminisztrációja elrettentő lehet, ezért várta nagyon a gazdasági közvélemény, hogy ebben előrelépés legyen. Ez azonban most nem történt meg.
