„Elnök úr, mi a válasza arra, hogy Orbán Viktor azt mondta, mentességet fog kérni az orosz olajra vonatkozó amerikai szankciók alól?”
„Kért mentességet. Nem adtunk neki, de kért. Viktor a barátom. Kért mentességet”
– Donald Trump válaszolt így egy hete egy újságírói kérdésre. Ez jól jelzi az amerikai elnök és Orbán Viktor pénteki találkozójának kettősségét: egyrészt politikai szempontból kiemelten baráti, gyakorlati, gazdasági szempontból viszont akár részben feszült is lehet. Az amerikai fél is egyre inkább elvárja, hogy Magyarország mielőbb építse le az orosz energia importját – erről ebben az elemzésünkben olvashat részletesen.
Telefonon többször is beszéltek, és Orbán ott volt néhány hete a Sarm-es-Sejkben rendezett békekonferencián is, de a magyar kormányfő Trump januári beiktatása óta először találkozik kétoldalú megbeszélésen az amerikai elnökkel. Ennek a tétje bizonyosan nagyobb lesz, mint a korábbi összesen hat találkozónak, beleértve a 2019-ben, Trump előző elnöki ciklusában megtartott találkozót vagy az informális látogatásokat a republikánus politikus mar-a-lagói birtokán tavaly márciusban és már az elnökválasztási győzelem után decemberben.
Orbán és Trump szeptemberben telefonon egyeztetett Magyarország orosz energiafüggőségéről, akkor úgy tűnt, a magyar kormányfőnek sikerült meggyőznie az amerikai elnököt arról, hogy az USA ne büntesse Magyarországot azért, mert nem válik le az orosz energiaimportról. Nemrég viszont Matt Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete ismét arról beszélt a Fox Newsnak adott interjúban, hogy az olyan országoknak, mint Magyarország, Törökország és Szlovákia, amelyek továbbra is orosz olajat és gázt vásárolnak, mielőbb tervet kell kidolgozniuk, és végre kell hajtaniuk a függetlenedést az orosz energiahordozóktól. Utána jött Trump múlt hét pénteki nyilatkozata.
„Ez nem üzleti kérdés, a számunkra ez élet-halál kérdés” – mondta Orbán a megbeszélésről a Washington felé tartó repülőn az Index szerint. Viszont arról is beszélt, hogy minden diplomáciai tárgyalás nehéz, ennek ellenére „baráti és könnyű tárgyalásra” számít.
Nem véletlenül megy nagy delegáció Washingtonba, gazdasági vezetőkkel és a fél kormánnyal – az Orbánnal együtt Marvel-hősökként kiposztolt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyi, Lázár János építési és közlekedésügyi miniszterrel, valamint Nagy Márton nemzetgazdasági, Lantos Csaba energiaügyi, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi, Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszterrel –, fontos állami szervek vezetőivel, a nemzetbiztonsági főtanácsadóval és persze a kormányzati narratíva közvetlen továbbítására szolgáló felületek népes képviselőivel.
A delegáció a Wizz Air bérelt gépével utazott csütörtökön az Egyesült Államokba. A 444 információi szerint a Fehér Házban hatan tárgyalnak majd pénteken munkaebéden az amerikaiakkal: Orbán Viktor, Szijjártó Péter és Lázár János mellett Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, Máté János, a miniszterelnöki programirodát vezető államtitkár és sajtófőnök és Bíró Marcell, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója.
Amerikai részről pedig Donald Trump, J. D. Vance alelnök, Pete Hegseth hadügyminiszter és Scott Bessent pénzügyminiszter biztosan jelen lesznek. A lap úgy tudja, a tárgyalás után a magyar delegáció a magyar nagykövetségre megy, ahol értékelik a fejleményeket, de úgy tudják, Orbán aznap Vance-szel külön is találkozik.
Trump szankciói az orosz energiaimport útjában
Most többre van szüksége Orbánnak, minthogy Trump elmondja, milyen nagyszerű vezető a magyar miniszterelnök. Több konkrét területen kell érdemi eredményt felmutatnia, hogy igazolja, a Trumppal kialakított bizalmi viszony gyakorlati érdekérvényesítésre váltható. Az előzetes nyilatkozatokból kiindulva több kiemelt fejezete lesz a megbeszélésnek:
- Magyarország függése az orosz energiahordozóktól, amelynek fenntartása politikailag Trumppal szemben is egyre nehezebb, a kormány álláspontja szerint viszont teljes felszámolása egyelőre fizikailag lehetetlen, illetve nem is lenne előnyös;
- a fentitől elválaszthatatlanul téma lesz Oroszország Ukrajna elleni háborúja, Trump és Putyin esetleges találkozója, tekintettel a most elmaradt, de a magyar kormány reményei szerint továbbra is érvényes budapesti csúcs esélyeire;
- nem kizárt, hogy az Ukrajna EU-integrációjával szembeni elutasító álláspont enyhítésének igényéről is beszél Trump;
- a Joe Biden elnöksége alatt 2022 nyarán felmondott kettős adóztatást akadályozó egyezmény visszaállítása is minden bizonnyal téma lesz;
- hadiipari együttműködés, amely akár egy német–amerikai rakétafejlesztést is Magyarországra hozhat;
- valamilyen egyéb gazdasági együttműködés, újabb amerikai befektetések bevonzása.
Utóbbiakat a Fidesz kampányfőnökévé is kinevezett Orbán Balázs ígérte be nemrég, de a miniszterelnök maga is többször utalt már rá, hogy számítanak egy ilyen megállapodásra. „Ha nem rontjuk el, és miért is rontanánk, akkor egy amerikai–magyar gazdasági együttműködési csomagot is létre tudunk hozni” – mondta Orbán Viktor a múlt héten a bizakodást, de a tétet is jelezve.
A legérzékenyebbnek az energetika területe látszik, ahol a kormány fenntartja, hogy az orosz energiahordozók importjáról Magyarország nem mondhat le és erről igyekszik meggyőzni Trumpot, noha vitatható, hogy a jelenlegi helyzet hosszú távon előnyös lenne Magyarországnak. A függés (különösen az olyan mértékű függés, ami ma fennáll) egyébként nem tűnik feloldhatatlannak, a behozatal diverzifikálása mindenképp lehetséges lenne.
Az orosz–ukrán háború gyors lezárásának ígéretével hivatalba lépett Trump eleinte Vlagyimir Putyinnal való jó kapcsolatára építve akarta tető alá hozni a békét vagy legalább a tűzszünetet, és kevésbé bízott Ukrajnában, de az elmúlt 10 hónapban belátta, hogy az orosz elnök csak időhúzásra játszik, nem a fegyvernyugvásra, így mostanra már ő is élesített Oroszországgal szembeni szankciókat.
Ezek a két legnagyobb orosz olajtársaságot érintik, amelyekkel üzletelni sem szabad. Magyarország az EU-s szankciókra is haladékot kapott, az amerikai szankciók alól is mentességet kért volna Orbán – erről szólt a cikk elején említett idézet –, ám az Egyesült Államok NATO-nagykövete szerint Magyarországnak is ki kellene dolgoznia a tervet, hogy leváljon az orosz kőolajról és földgázról. Ehelyett egyik aránya sem csökkent a magyar energiaimportban.
Kevés vezeték, sok orosz kőolaj
Kezdjük a kőolajjal, ahol az infrastruktúra kétségtelenül korlátozottabb, mindössze két vezeték áll rendelkezésre: az egyik az Oroszországból induló, Belaruszon, majd Ukrajnán át haladó Barátság kőolajvezeték, a másik pedig a horvát tengerpart felől jövő Adria-vezeték. Előbbi fenntartását nagy vehemenciával védi a kormány, annyira, hogy amikor Ukrajna drónnal támadta egy oroszországi szakaszát, azt Szijjártó Péter egyenesen ukrán provokációnak, Magyarország energetikai biztonsága elleni lépésnek nevezte.
Magyarország idén 9 millió tonnás import kőolajigényének több mint 90 százalékát fedezte orosz forrásból, jóval többet, mint az ukrajnai háború előtti évben, amikor az arány 61 százalék volt. Az EU-s szankciók alól Magyarország – Csehországgal és Szlovákiával együtt – 2027-ig kapott mentességet az orosz kőolaj importjára vonatkozó tilalomra a vezetéken érkező olaj esetében, de a Mol és a kormány a fenntartás mellett érvel, mondván, ez a fizikai realitás, tenger híján nincs más opciója Magyarországnak.
Valójában lenne, elvégre ott van az Adria-vezeték – amelyben a horvát INA tulajdonosaként a Molnak is van kisebbségi részesedése a horvát állam mellett –, ám a felek viszonya terhelt. Éppen az utazás napján a Mol-csoport jogi lépéseket is kilátásba helyezett, mert a Janaf nem szállított a menetrend szerint olajat. A magyar–horvát viszony már évek óta rossz. Az INA olajtársaság megvásárlása körüli korrupciós vádak és a Mol-vezér Hernádi Zsolt kiadatására vonatkozó horvát kérelem miatt is elmérgesedett a viszony, ami nehézkessé teszi az együttműködés felpörgetését.
A magyar fél vitatja, hogy a vezeték kapacitása elég lenne, drágállja is a horvát tranzitdíjat, és egyébként is olcsóbb az orosz kőolaj, amelynek feldolgozására kiválóan alkalmas a Mol százhalombattai és pozsonyi finomítója, ezekben magas minőségű üzemanyagot tudnak előállítani. A haszon éves szinten több százmilliárd forintot is elért egy időben, aminek 95 százalékát elvonta a központi költségvetés. Ez az összeg ma már kisebb, ahogy az Ural és a Brent olaj világpiaci árának különbsége is csökkent. A magyar fél azzal érvel, hogy a Brent olaj feldolgozásához még jelentős pénzeket igénylő átalakításokat kell végrehajtania, ezért lobbizik is olykor azért, hogy a költségeket ne egyedül viselje.
Az mindenesetre Szerbia példáján látszik, hogy milyen gondokat okozhat, ha egy túlnyomórészt orosz kőolajra építő ország vezető cége, a NIS szembesül az orosz olajipart sújtó amerikai szankciókkal, így érdemes lenne a diverzifikáció érdekében komolyabb lépéseket tenni, ahogyan ezt Csehország is tette.
A földgázhoz van elég cső
Magyarország nagyjából 9 milliárd köbméteres földgázfogyasztásából idén már több mint 6 milliárd köbméter jött Oroszországból, a rekordot Szijjártó Péter nagy sikerként jelentette be – pedig épp a hosszú távú célokkal ellentétes. A szállítás alapvetően a Török Áramlat révén Szerbia felől történik, hiszen az orosz–ukrán háború miatt az Ukrajnán át érkező orosz Testvériség vezeték nem működik.
A magyar fél a legutóbbi időben tett néhány lépést az orosz túlsúly csökkentésére, túl azon az elsődleges lépésen, hogy az infrastruktúra adott: az MVM és a Mol részesedést szerzett az azeri Sah Deniz gázmezőn – ez nem jelent közvetlen szállítást Magyarországra, de a gázmolekulák cserélhetők –, és a kormány 10 évre megállapodást kötött a brit Shellel, majd a francia Engie-vel évi 0,4-0,4 milliárd köbméter földgáz vásárlására. Ez ugyan kis mennyiség a 8-9 milliárd köbméteres éves fogyasztáshoz képest, viszont igazolja, hogy valójában volna lehetőség a diverzifikációra. Technikailag a lehetőség adott: Magyarországnak Szlovénia kivételével minden szomszédja felé van gázvezetéke, amelyek közül az osztrák vezeték csak befelé biztosíthat gázt, a többi cső mindkét irányban.
Az USA-nak legfontosabb cseppfolyós földgáz esetében az LNG-terminálok kapacitása is kellően nagy Európában, így behozatalának ilyen akadálya nincs – Lengyelország például most jelentette be, hogy 4-5 milliárd köbméter LNG-t importálna az Egyesült Államoktól, hogy Szlovákia és Ukrajna felé szállítsa tovább.
Termelő a piacon is van elég, az ágazat az LNG révén egyre inkább hasonlít a kőolaj rugalmasabb piacára – ami a vezetékes, kötött infrastruktúra miatt korábban lehetetlen volt, ezért is élt és él ma is a bon mot, amely szerint „a kőolaj üzlet, a földgáz politika”. Az LNG ára időnként a hosszú távú szerződésekben rögzített árak alá is beesik. Hosszú távon jelenleg ugyan tényleg olcsóbb a vezetékes földgáz, ám messze nem igaz az, amit a kormány állít, hogy piaci alapon három-ötszörösére nőne a rezsi, ha lejönnénk az orosz importról.
Nehéz lejönni az orosz uránról
Az Egyesült Államok ideiglenes budapesti ügyvivője is egyértelműen jelezte, hogy elvárná az orosz import leépítését. Robert Palladino finoman közölte azt is, hogy újabb forrást az amerikai cégek is jelenthetnének. Aztán arról beszélt, hogy az Egyesült Államok a nukleáris energia és a védelmi ipar területén is kész nagyobb együttműködésre.
Az egyre kétségesebb, hogy a Roszatom önállóan valaha fel fogja építeni a Paks-2 újabb blokkjait – ez nyugati cégek bevonásával lehetséges, ha jóval később is, mint 2030. Bár az orosz atomenergetikai cégre nincsen szankció, a finanszírozást lebonyolító Gazprombankra volt, ami az egyéb nehézségektől függetlenül is megroppantotta a projektet, ahogyan arra a Direkt36 cikke rámutatott. A projekt fél évig állt, a nyáron azonban Trump ezeket a szankciókat feloldotta, így – nagyobb nyugati részvétel mellett – a projekt lassan folytatódhat, ami akár a hozadékaként is értelmezhető Orbán és Trump viszonyának.
Az orosz energiafüggés érvényes az atomerőműre is, bár működő blokkok fűtőanyagára akár két évre elegendő tartalék is van, idővel azonban felmerülhet a dúsított urán más, Oroszországon kívüli forrásból való beszerzésének igénye. Ennek azonban több akadálya van: nyers uránt könnyebben lehetne beszerezni máshonnan is, de a dúsítás nyugati kapacitása nem elegendő, ráadásul a fűtőanyag kazettái sem azonos szabványúak, így nem cserélhetők le a még a Szovjetunió közreműködésével épített atomerőműben.
Az orosz urán alternatíváját már két éve is kereste a kormány, 2027-től a francia Framatome is szállíthat fűtőanyagot. Kérdés azonban a fáradt fűtőanyagok végleges tárolása, amit korábban az orosz fél átvállalt. Távlati célként az amerikai diplomácia felvetette az együttműködés lehetőségét a kis teljesítményű atomerőművek telepítésének területén is.
Frissítés 8:40: Péntek reggel a Külgazdasági és Külügyminisztérium közölte, hogy Szijjártó Péter és Marco Rubio amerikai külügyminiszter kormányközi nukleáris megállapodást írnak alá napközben, az átfogó energetikai megállapodás amerikai nukleáris fűtőanyag vásárlásáról, tárolásáról szól. Szijjártó pénteken közölte, hogy azt reméli, meg tudnak állapodni arról, vagy ígéretet kapnak arra, hogy a paksi bővítésre vonatkozó szankciós mentességet meghosszabbítja az amerikai kormány. A miniszter már nyáron bejelentette, hogy Paks II. mellett amerikai moduláris atomerőművek is épülhetnek Magyarországon.
Hadiipar: nagy sugalmazások és szerényebb tervek
A hadiipar is terítéken van, a Szabad Európa szerint a legnagyobb fogás az lenne, ha valóban Magyarországra hoznák „a világ jelenleg legkorszerűbb, német–amerikai gyártásban készülő rakétájának a fejlesztését. A lap szerint ennél kisebb léptékű egyezség valószínű, például a 14 Gripen vadászgéphez vehet Magyarország amerikai AMRAAM rakétákat és radarrendszereket, esetleg vásárolhat a HIMARS rakétarendszer nagyobb hatótávolságú változatából, a GMARS-ból. Ezt ráadásul az amerikai Lockheed Martin és a német Rheinmetall közösen fejleszti, márpedig a német cégnek Zalaegerszeg mellett gyártóüzeme is van, ahol a Magyar Honvédség által is használt Lynx harcjárműveket rakják össze – hívta fel a figyelmet a Szabad Európa.
Kérdés, hogy ez így lesz-e, de az elmúlt 10 hónap Szijjártó Washington felé félúton, Izlandon kitett posztja szerint már így is igazolja, hogy Trumppal eljött a magyar–amerikai kapcsolatok kiváló korszaka, csak idén eddig 90 milliárd forintnyi befektetés érkezett, amihez még az idén hét új amerikai vállalati beruházás jön, összesen százmilliárd forint értékben, új munkahelyeket biztosítva. Az Egyesült Államok a harmadik legnagyobb befektető Magyarországon.
Konkrét eredménye lehet még az útnak a kettős adóztatás tiltásáról szóló egyezmény újbóli életbe léptetése, azután, hogy 2022-ben ezt az egyezményt az Egyesült Államok felmondta. Októberben már döntés született a szakértői egyeztetések megkezdéséről annak érdekében, hogy az adóegyezmény mihamarabb ismét életbe lépjen.
