Az amerikai ügyvivő megígérte: nem lesz pressmankedés, de az orosz energiaimportot érdemes lehet átgondolni

„Nem lesz aktivizmus az amerikai diplomáciában” – ez lehetett a magyar kormány számára legfontosabb üzenet, amit az Egyesült Államok múlt hónapban Budapestre érkezett ideiglenes ügyvivője küldött első nyilvános megjelenésén a Magyar Külügyi Intézet (MKI) által szervezett keddi rendezvényen a Károli Gáspár Református Egyetem kezelésében lévő Károlyi-Csekonics palotában.

Robert Palladino egyebekben udvarias formulákkal, általánosságban adott válaszokkal hozta le az ötven perces beszélgetést, ahol kérdéseket nem lehetett feltenni. A kormány azonban kihallhatott sokat ígérő szavakat, viszont olyanokat is, amelyek közvetve azt sejtetik, hogy idővel változtatnia kell a magyar félnek Oroszországhoz való viszonyán.

„Mindent érintettünk” – jegyezte meg a Telex érdeklődésére a beszélgetést levezető Gladden Pappin, az MKI elnöke, korábban a Mathias Corvinus Collegium vendégoktatója. Ugyanakkor maradtak ki részletek, amelyekre fontos lenne kitérni annak fényében, hogy a Donald Trump hatalomba való visszatérésétől sokat vár a kormány, egyelőre azonban a diplomáciai dicséreteken és a Magyarországot is hátrányosan érintő vámháború az, amit láthatunk az Egyesült Államok elnökének első két hónapjából.

A találkozón nem érintették azt, hogy:

• Mire alapozza Donald Trump, hogy az EU-nak 350 milliárd dolláros kereskedelmi többlete van az Egyesült Államokkal szemben, ha a legmagasabb amerikai adatok is 160 milliárd dollárról szólnak, és ez is csak az áruforgalomra vonatkozik, miközben a szolgáltató szektorban az Egyesült Államoknak van többlete, így a kereskedelmi egyenleg legfeljebb 50 milliárdos mínuszt mutat az amerikaiaknál, hetedét annak, amiről Trump beszél.
• Trump részben a fentiekre alapozva globális vámháborút indított el, és az ezelőtt néhány nappal publikált kormányzati kereskedelmi jelentés kitér arra is, hogy Magyarországon a közbeszerzéseket korrupció lengi körül. A magyar kormány szerint ezt csupán a korábbi nagykövet, David Pressman diktálta. Kérdés, hogy ezt az amerikai fél is így gondolja-e, ha igen, miért adta ki a kormány a jelentést ezzel a tartalommal, ha nem, akkor mi a válasz Szijjártó Péter Pressmant érintő kijelentésére.
• Ha a magyar kormánynak annyira hálás az új adminisztráció, ahogyan azt Palladino többször elmondta a rendezvényen, akkor mi hiányzik ahhoz, hogy Rogán Antal, a miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője lekerüljön az Egyesült Államok szankciós listájáról, ahová Joe Biden elnökségének utolsó napjaiban került?

Ezek a kérdések alapvetőek, hiszen a magyar kormány sokat várt Donald Trump visszatérésétől. A republikánus elnök első két hónapja azonban nem igazolta a kormány várakozásait – bár ami történt, nem volt váratlan Trump választási kampányígéreteinek tükrében. A lényegében globális kereskedelmi háborút indító, országokra lebontva meghatározott vámtételek az autóipar révén Németországon keresztül a magyar külkereskedelemre is negatív hatással vannak, igaz, egyelőre a politikai szempontból mindent Trumpra feltevő Orbán Viktor vezette kormány ezekért nem a vámokról döntő Trumpot, hanem az EU-t kritizálta, ami jól illeszkedik a kormány évek óta tartó brüsszelezésébe. (A vámháború mögött húzódó okokról ebben az elemzésünkben olvashat bővebben.)

Orbán Trumppal fenntartott személyes jó viszonyára építve a kormány azt is remélte, hogy Rogán Antal belátható időn belül lekerül arról a szankciós listáról, amelyre még Joe Biden elnökségének utolsó napjai alatt került fel a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője. (Ez egyelőre annyira nem történt meg, hogy vélhetően emiatt szűkült inkább a Rogán felügyelete alá tartozó terület, a hatáskörök átszabásakor kikerült alóla a hírszerzés és a titkosszolgálatok felügyelete is. Bár ettől még a kormány nem engedheti el Rogán kezét.)

Kölcsönös érdek és józan ész

A tapasztalt diplomata nyilatkozatában visszatérő motívum volt a „kölcsönös érdek”, és „a józan ész”, amely reményei szerint jellemezni fogják az amerikai-magyar kapcsolatokat, visszatérve „a hagyományos diplomáciához”. A „nem lesz aktivizmus” érthetően Palladino elődjére, Pressmanra tett utalás volt, hiszen a korábbi nagykövet – akinek helyére tehát egyelőre dedikált nagykövet nem érkezett és kérdés, meddig szól az ideiglenes ügyvivő mandátuma – rendszeresen megnyilatkozott társadalmi kérdésekben, az LMBTQ-jogok magyarországi alakulásáról, a kormány ezzel kapcsolatos politikájáról.

Helyette Palladino tiszta lapot említett Amerika és a magyar kormány viszonyában, nem kis részben arra építve, hogy Trump és a magyar miniszterelnök személyes jó kapcsolatban állnak. „Nagyon magas szinten vannak nyitva az ajtók” – mondta Palladino, megjegyezve, hogy az elnök és Orbán Viktor rendszeresen beszélnek, a múlt héten is ezt tették.

Ennek az új kapcsolatnak a lényege, hogy az alapvető közös érdekekre fókuszálnak, egy biztonságosabb világra törekedve. És persze szempont az Egyesült Államok nemzeti érdeke, hogy az adott dolog előre viszi-e az országot, növeli-e biztonságát.

Igaz, ez mégis felvillantotta annak lehetőségét, hogy olykor lehetnek nézeteltérések – hiszen az amerikai nemzeti érdekek nem feltétlenül esnek egybe Magyarországéval vagy Európáéval – de Palladino szerint az optimizmus teljesen indokolt. Kifejtette, hogy nagyon hálás az amerikai fél azért, mert a magyar kormány megértéssel viszonyul ehhez az új – vagy Palladino szerint tulajdonképpen régi vágású – diplomáciához.

Az amerikai diplomácia Palladino szerint sokkal gyorsabb lesz, mint volt eddig, „Trump tempójában” haladnak a fenti szempontok szerint. „Fel kell állítani a prioritásokat”, mert „ha mindent teljesíteni szeretnénk, végül semmit sem fogunk” – jegyezte meg, arra is utalva, hogy az Egyesült Államok, azon belül a külügyminisztérium mennyi állami programot állított le – arányaiban a futó programok több mint nyolcvan százalékát, így vágták el a USAID működésének nagy részét is.

Szijjártó dicséretet kapott az EU kritizálásáért

A vámokra valóban kitért a beszélgetés, Palladino szerint egyszerű a képlet. „Az elnök azt akarja, hogy az Egyesült Államokkal ugyanúgy bánjanak, ahogyan mi bánunk más nemzetekkel. Mi vagyunk az egyik legnyitottabb gazdaság a világban” – miközben az amerikaiak vámokkal szembesülnek. „Az elnök reciprocitást, méltányosságot akar, ez dióhéjban a politikája.

”A fair trade-nek„ Palladino szerint érvényesülnie kell Magyarország esetében is, de ez nem arra volt alkalom, hogy figyelmeztetést küldjön Budapestnek, hanem ellenkezőleg, megdicsérje a magyar kormányt: ”Egyetértek Szijjártóval, az EU-nak erőfeszítést tennie a megegyezésre.„ Azaz a magyar külügyminiszter Palladino szerint helyesen teszi, amikor Brüsszelt okolja a Trump által meghirdetett vámokért.

Ukrajna kérdése is jó volt arra, hogy az ideiglenes ügyvivő méltassa Orbán kormányának hozzáállását: ”Hálásak vagyunk Magyarország támogatásáért Trump béketörekvéseiben.„ ”Sokat kell még ugyan tenni„ – mondta Palladino, ami érthető, elvégre Trump megválasztása előtt még 24 órán belüli tűzszünetet ígért, amit kitolt ugyan pár hónapra, de egyelőre nem látszik, hogyan lépnének előre az ügyben, amelynek egy helyben toporgása miatt az elnök előbb Ukrajnát, később már valamennyire Oroszországot is okolta, de erre nem tért ki a diplomata.

Az európai önvédelem újra közeledést hozhat

Az EU-s partnerektől és a NATO-tagoktól Palladino szerint az Egyesült Államok aktívabb fellépést vár az önvédelem területén – ami fokozatosan, de valóban zajlik, az országok emelik védelmi kiadásaikat. Palladino szerint a hadiipari termelésén is emelnie kell Európának – ez is folyamatban van.

A megítélés Ukrajnát illetően azonban eltérő, és a botrányos óvatlansággal Signalon lezajlott magas szintű amerikai megbeszélések nyilvánosságra kerülése alapján az amerikai vezetés egészében véve is rosszallóan beszél az európai szövetségesekről.

Palladino szerint azonban ”egyszerűen nem igaz„, hogy Európa és Amerika útjai elválnának. Van közös történelmünk, értékeink, közös a sorsunk. Közösen is küzdöttünk harctéren, osztjuk a nyugati civilizáció értékeit, gyerekeinknek közös jövőjük van. Ez nem jelenti, hogy nem lehetnek nézeteltérések”.

„Partnerséget akarunk, nem függőséget. Szeretnénk látni, hogy az európai népek többet invesztálnak az önvédelmükbe” – Palladino megjegyzése Magyarországra is vonatkozott.

Amerika több energiaimportot vár Magyarországtól is

Palladino szerint „valódi eredményekre kell váltani a kapcsolatot”, a kölcsönös tisztelet alapján kell koncentrálni a közös érdekekre.

Ennek három valódi, és egy diplomáciailag kötelezően megemlítendő területe van:

• energia,
• védelem,
• kereskedelem
• és átlag amerikaiak és az átlag magyarok közötti kapcsolatok.

Palladino szerint nagyon fontos a nukleáris terület – márpedig az, hogy erre a diplomata kitért, külön is megemlítve Paksot, figyelmeztetés is a kormánynak, amely az orosz Roszatomot megbízva építtet atomerőművet, igaz, a projekt már sok évet csúszott. „Az energiabiztonság az nemzetbiztonság. Optimisták vagyunk, hogy nagyszerű dolgokat tudunk tenni együtt.”

A diplomata a kis reaktorok területét említette, ilyen projektek már vannak az Egyesült Államokban, szerinte ebből részesülhetne Magyarország is.

„Vannak cégek, amelyek készek ebben segíteni.”

A másik terület, amely megint csak érintheti az orosz kapcsolatok jövőbeni újragondolását, az a cseppfolyós földgáz (LNG).

„Magyarország a mi szövetségesünk, és mi erős Magyarországot akarunk, biztosak akarunk lenni benne, hogy barátaink nem függenek” egy-egy energiaforrástól.

Igaz, a diverzifikáció nagyon is racionális szempont, bár itt a diplomata az Egyesült Államok képviseletében mintha az orosz üzleti szeletre jelentkezett volna be. Ez valóban jobban összeilleszthető Magyarország EU- és főleg NATO-tagságával, bár ellentétes azzal, amit a kormány a blokkosodással szemben megfogalmazott, igyekezve minden oldallal jó kapcsolatot őrizni. Idővel a jelek szerint Magyarország mégis kénytelen lesz választani.

Palladino értékelte, hogy vannak kölcsönösen kereskedelmi delegációk, „de jó lenne minél több amerikai céget látni Magyarországon. Ezek nagy hozzáadott-értéket biztosítanak.”

Az együttműködés egyik konkrét területére is tett utalást, ez a védelmi területen való együttműködés. Hamarosan jön Magyarországra az amerikai védelmi miniszter helyettese, „növelni kell ezen a területen az együttműködést” – jegyezte meg Palladino, aki szerint az amerikai-magyar kapcsolatok aranykorát élhetjük, bár még sokat kell tenni érte.