Az Egyesült Államok a „mély aggodalomra okot adó” magyar korrupcióval is indokolja az EU-ra kivetett vámokat

Többek között a magyar közbeszerzések rendkívül magas korrupciós kockázatával is indokolja az Egyesült Államok az Európai Unióra kivetett vámokat – írja a Válasz Online.

Az Amerikai Egyesült Államok kormánya egy 397 oldalas jelentést tett közzé, amelyben részletesen indokolják, hogy az egyes országoknál milyen gazdasági gyakorlatok indokolták a Donald Trump által kivetett vámokat.

Habár az Egyesült Államok az Európai Unióra és nem az egyes tagállamokra vetett ki vámokat, az amerikai kormányzati panaszlista számos olyan konkrét helyzetet sorol fel, amikor az európai országok az általános EU-s szabályokon felül is plusz bürokratikus korlátokat emelnek az amerikai (és minden EU-n kívüli) cégek elé. Az egyes panaszokhoz konkrét példákat, országok gyakorlatait is felsorolja a dokumentum, amelyek között többször feltűnik Magyarország is, mint olyan ország, amely az EU-s szabályoknál is szigorúbb előírásokat alkalmaz.

Az, hogy az USA külön kritizálja a magyar szabályozásokat, kormányzati gyakorlatokat, azért érdekes, mert Szijjártó Péter szerint Brüsszel a hibás, amiért Trump 20 százalékos vámot vetett ki az EU-ra. A miniszter szerint az EU vezetőinek jobban kellett volna tárgyalniuk, és több engedményt kellett volna tenniük az USA-nak, és akkor elkerülhetők lettek volna a vámok. Az EU valójában próbált tárgyalni, az Európai Bizottságtól Maroš Šefčovič kereskedelmi biztos februárban és március végén is Washingtonban járt, az egyeztetések azonban nem jártak sikerrel.

A gyógyszerek átláthatatlan ártámogatási rendszerétől a kötelező ügyvédi kamarai tagság külföldiek számára nehezített feltételéig tele van kifogásolt magyar példákkal a jelentés. A Magyarországgal kapcsolatban felhozott kifogásoknál külön kiemelik a közbeszerzések rendkívül magas korrupciós kockázatát. „Az USA cégei komoly aggodalmukat fejezték ki a magyar közbeszerzéseket illetően, mert azok nem mindig átláthatók, és rendre helyi és más EU-n kívüli szereplőknek kedveznek, például még Kínának is. A korrupció a magyar közbeszerzési eljárások esetében mély aggodalmakra ad okot Magyarországon, annak ellenére is, hogy számos intézkedés történt az ügyben az elmúlt években” – áll a jelentésben.

A magyar korrupció megnevezése mint az amerikai vámok egyik oka azért is érdekes, mert a Biden-adminisztráció korrupcióra hivatkozva tette szankciós listára Rogán Antalt januárban. A magyar kormány úgy reagált, a döntés csak „a távozó, sikertelen amerikai nagykövet utolsó, pitiáner bosszúja”. Korábban részletesen foglalkoztunk azzal, hogyan születhetett meg ez a szankció, és az eset politikai kontextusát is elemeztük, illetve azt is megnéztük, mennyi ideig tarthat, amíg Rogán lekerül a listáról – feltéve, ha erre amerikai részről is megvan a politikai akarat. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a január 23-i kormányinfón arról beszélt, Rogán „belátható időn belül, még idén” lekerülhet a listáról.

A jelentéssel kapcsolatban kérdéseket küldtünk a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodának és a Miniszterelnöki Kormányirodának.