Járványok, háborúk, természeti katasztrófák és pénzügyi válságok idején kialakul néhány közös fogyasztási minta a Budapesti Corvinus Egyetem agrárközgazdasági kutatói szerint. Friss áttekintésük alapján a krízisek a költések mellett az étrenden is nyomot hagynak, alapjaiban formálják át, hogy mit és hogyan esznek az emberek.
A tanulmány 112 nemzetközi kutatás szisztematikus elemzésén alapul. Maró Zalán Márk, Mizik Tamás és Balogh Jeremiás Máté eredményei szerint a különböző sokkok esetén visszatérő minta a pánikszerű felvásárlás, az olcsóbb helyettesítő termékek választása, a helyi források és az online vásárlás felértékelődése.
A koronavírus-járvány kitörésekor is hasonlót láthattunk: a kezdeti időszakot a pánikvásárlás és a készletezés jellemezte, majd a fogyasztók átálltak az online beszerzésre és a tudatosabb vásárlásra. Pénzügyi válságok, például megugró infláció esetén tartósabb változások következnek be: az emberek olcsóbb márkákra váltanak, kevésbé ragaszkodnak a minőséghez, étrendi kompromisszumokat kötnek, és hosszabb távú, költségcsökkentő stratégiákat alakítanak ki. A geopolitikai konfliktusok, például az orosz–ukrán háború azonnali áremelkedést, ellátási zavarokat, beszűkült kínálatot okoznak. Emiatt az emberek gyakran a hazai alternatívákhoz fordulnak, akkor is, ha azokat egyébként kevésbé tartják vonzónak.
A Corvinus kutatói szerint a sokkok hatásai nem egyenletesen oszlanak meg, az alacsony jövedelmű háztartások és a fejlődő országokban élők viselik a legsúlyosabb terheket, például étkezések kihagyásával, lemondással a tápanyagban gazdagabb ételekről.
A tanulmány szerint mivel a jövőben elkerülhetetlenek lesznek az újabb gazdasági és társadalmi zavarok, a jól megtervezett, rugalmas és igazságos élelmiszer-politikák dönthetik el, hogy egy sokk miatt tartósan romlik-e az étrend minősége.
