Hiába a stabil infláció, csak nem találkozik össze, mennyit keresünk, és mennyit vásárolunk a boltokban

Az elmúlt évekhez képest alacsony infláció, a béremelések és a családi adókedvezmény mértékének növekedése miatt idén az elmúlt négy hónapban (júniustól szeptemberig) végig 5 százalék körül növekedtek a nettó reálbérek Magyarországon.

Azt hihetnénk, hogy ez a kitartó növekedés magával húzza a kiskereskedelmi fogyasztást is, hiszen logikus, hogy ha az embereknek több pénzük van, akkor többet is vásárolnak. Ez a koronavírus-járvány előtt így volt, a járvány, az orosz–ukrán háború és az infláció miatt azonban a két mutató egy időben elvált egymástól.

A kormány régóta várja, hogy a kettő nagyjából összezárjon, hiszen az állam egyik legfontosabb adóbevétele a fogyasztás után begyűjtött általános forgalmi adó. A jelek szerint azonban a magyaroknak nem nagyon van kedvük a fizetésemelésüket a boltokban elkölteni:

Az ábrán látszik, hogy 2023 tavasza és 2024 vége között, az inflációs sokk idején a keresetek és a kiskereskedelmi fogyasztás teljesen elvált egymástól. Idén év elején volt néhány hónap, amikor megközelítették egymást, de nyár eleje óta megint legalább két százalékpontos különbség van a két mutató között.

Eszerint a Magyarországon dolgozók a fizetésük emelésből származó részét inkább költik szolgáltatásokra vagy külföldön vásárolt termékekre, illetve inkább teszik félre megtakarításként. Ez utóbbi olyan szempontból jó, hogy egyre nő a magyarok pénzügyi vagyona, olyan szempontból viszont nem jó, hogy visszafogja a magyar gazdaság növekedését.