Újraindulhat a világ legnagyobb atomerőműve, amit a fukusimai nukleáris katasztrófa után állítottak le
Hanazumi Hidejo, Niigata tartomány kormányzója bejelentette, hogy beleegyezett abba, hogy újraindítsák a Kasivazaki-Kariva atomerőművet, mely a 2011-es fukusimai nukleáris katasztrófa óta áll. Ha az atomenergiával foglalkozó japán szakhatóság is rábólint, újból megindulhat az energiatermelés a világ legnagyobb teljesítményű atomerőművében. Ha a hatóságok rábólintanak az újraindítására, akkor ez lesz az alkalom, amikor egy, a fukusimai atomerőművet is üzemeltető Tepco tulajdonában álló létesítmény indulhat újra.
Japán a fukusimai katasztrófa hatására teljesen leállította az energiatermelésének harmadát adó atomerőműveit, azonban ennek az volt az ára, hogy meredeken nőtt a fosszilis energiahordozók fogyasztása, és ezzel együtt a nyersanyagszegény ország külföldi energiafüggése. Az elmúlt években ezért 14 atomerőművet indítottak újra megszigorított biztonsági szabályok mellett; júliusban pedig elindult egy új erőmű tervezése is.
A fukusimai atomkatasztrófa
Japán keleti partját 2011. március 11-én rázta meg egy 9-es erősségű földrengés, mely a rengések által kiváltott szökőárral együtt súlyosan megrongálta a fukusimai atomerőmű három reaktorát. A szökőár több mint 19 ezer ember halálát okozta, a fukusimai erőműben keletkezett kár és a nukleáris sugárzás veszélye miatt pedig több mint 160 ezer embert kellett kitelepíteni, több tízezren azóta se térhettek vissza korábbi lakóhelyükre. Ez volt a világ legsúlyosabb nukleáris katasztrófája az 1986-os csernobili baleset óta. Az erőmű és az azt körülvevő régió kárelhárítása és megtisztítása a mai napig zajlik. 2025 augusztusában japán tudósok távirányítású robotokkal kezdtek bele az egyik sérült reaktor megtisztításába, de az olvadt fűtőanyag és más szennyeződés eltávolítása a magas sugárzás miatt különösen veszélyes folyamat.
A Kasivazaki-Kariva atomerőmű a Japán-tenger partján, a Koreai-félszigettel szemben terül el mintegy 400 hektáron, és a tervek szerint biztonságát egyebek mellett egy 15 méteres cunami elleni védőfallal és biztonságos helyre telepített tartalék generátorokkal erősítik meg.
Japán a világ ötödik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója. A posztnukleáris korszakban energiatermelésének csaknem 70 százalékát fosszilis energiahordozók teszik ki, melyek importja napi 500 millió dollárjába kerül az országnak. A fosszilis energia felhasználásának arányát Japán az elkövetkezendő években a felére akarja csökkenteni, mindeközben az atomenergia arányát a 2023-as 8,5 százalékról 2040-re 20 százalékra akarja feltornászni. A stratégiai tervek a szélenergia jelenleg alig egy százalékos arányának megtöbbszörözésével is számolnak, azonban a szélerőművek költségei annyira megnőttek, hogy japán cégek sorra hátrálnak ki a bejelentett projektekből is.
