A Trump-kormány olyan tervezetet hozott nyilvánosságra, melynek értelmében 2026 és 2031 között az Alaszkát és Kaliforniát is magába foglaló csendes-óceáni partvidéken és a Mexikói-öbölben a belügyminisztérium 34 fúrásra alkalmas helyet ajánl fel kiaknázásra – olyan területeket, melyek vagy érintetlenek a fúrótornyoktól, vagy már évtizedekkel ezelőtt megszabadultak tőlük.
A Doug Burgum belügyminiszter által jegyzett dokumentum az USA „energiadominanciájá”-nak megőrzésével és a munkahelyteremtéssel indokolja az „előremutató” tervet. Trump egyik kedvenc kampányszlogene volt a „Drill, baby, drill!” (azaz a „Fúrj csak, bébi, fúrj!”), mely azt az elképzelést takarta, miszerint a hagyományos energiahordozók bányászatának fokozásával kell leszorítani az amerikai energiaárakat.
A partokat körülvevő kontinentális talapzat gazdasági kiaknázásának lehetősége szembemegy a Biden-kormányzat 2025 eleji határozatával, mely az amerikai partok nagy részén lényegében megtiltotta az új olajfúrótornyok építését.
Környezetvédelmi szervezetek szerint a terv egyaránt komoly veszélyeknek teszi ki a part menti élővilágot és az ott lakó embereket; Gavin Newsom, Kalifornia demokrata párti kormányzója (és valószínűleg a párt egyik 2028-as elnökjelöltje) pedig „Trump idióta tervének” minősítette a kormányzati dokumentumot, és jelezte, hogy nem fogja hagyni, hogy megvalósuljon. Az állam az 1969-es Santa Barbara-i olajkatasztrófa óta szigorúan korlátozza a parti vizeken történő olajkitermelést. A republikánus vezetésű Florida nem fogalmazott meg ilyen heves kritikát, azonban tartózkodó semmitmondással reagált a tervezetre.
A tervezetet ismertető Axios felhívja a figyelmet arra, hogy a terv egy sor jogi és kommunikációs csatát von maga után, miközben az olaj iránti kereslet – azaz az ár stabilitása – hosszú távon egyáltalán nem garantálható.
