2026. július 1-jétől újra életbe lép a 7,5 százalékos reklámadó – írja az Adózóna.hu a Magyar Közlönyben megjelent őszi adócsomag alapján.
A reklámadót soha nem vezette ki a kormány, csak leszállították 0 százalékosra a kulcsát, éveken át így szerepelt a kormányzati adócsomagokban. A vonatkozó jogszabály szerint az adóalap a médiacégek adóköteles tevékenységből származó éves nettó árbevétele volt, amelyből 5-7,5 százalékot kell(ett volna) befizetni, de a befizetési kötelezettség 2019 óta fel volt függesztve.
Az Adózóna szerint a piaci szereplők legkorábban 2027-től várták az adónem visszavezetését. A 2025. őszi adócsomag azonban már csak további fél évre, 2026. június 30-ig hosszabbítja meg a 0 százalékos kulcsot, július 1-jétől visszatér a 7,5 százalékos kulcs. Az első 100 millió forint bevételre ugyanakkor adómentesség vonatkozik. A gyakorlatban tehát úgy működik majd a reklámadó, mint egy sávosan progresszív rendszer, a 100 milliós adóalapra vonatkozó, de minimis támogatásnak minősülő mentesség pedig kezeli az Európai Bizottság korábbi, állami támogatásokkal kapcsolatos kritikáját – elemzi az Adózóna a jogszabályt.
A tervek szerint 2026 második félévében az adóbevétel mintegy 10 milliárd forintot jelenthet a költségvetésnek. Az Adózóna szerint a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) ugyanakkor egyeztetést kezdeményezett a kormánnyal, legalább további egy éves felfüggesztést kérve. Az MRSZ azt írta a Telexnek, továbbra is bízik abban, illetve támogatja azt a későbbiekben elérhető célt, hogy 2026. július 1-jétől ismét 0 százalékos reklámadókulcs lép érvénybe vagy a felfüggesztési időszak kiterjesztésével vagy a reklámadónem teljes megszüntetésével.
Magyarország parlamentje 2014-ben fogadta el a reklámadótörvényt, amelynek értelmében a vállalatokat reklámbevételüktől függő mértékű adó megfizetésére kötelezték. A magas reklámbevétellel rendelkező vállalatok lényegesen magasabb, akár 50 százalékig terjedő progresszív adókulcsok alá tartoztak. Később Lengyelország is a magyar reklámadóhoz hasonló, a vállalkozásokra vonatkozó közvetlen adót vetett ki, amelyet nem a nyereség, hanem az árbevétel után számítanak ki, és amely progresszív szerkezetű.
Az Európai Bizottság mindkét adót a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította, azt állítva, hogy azok az alacsonyan adóztatott kisebb vállalkozások számára megengedhetetlen előnyt biztosítsanak, és ezáltal állami támogatásnak minősülnek. Lengyelország és Magyarország a bizottsági határozatokat megtámadta az Európai Unió Törvényszéke előtt, ami 2020-ban megállapította, hogy a magyar reklámadó nem sérti az uniós jogot. Ezután visszavezették a fenti formájában a reklámadót, ám a kulcsot azóta is évről évre nulla százalékon tartották egészen mostanáig.
Cikkünk frissült az MRSZ közlésével.
