Magyarország hivatalos figyelmeztetést kapott az ENSZ keretében létrejött Aarhusi Egyezmény alapján, mert a kormány továbbra sem biztosítja az átláthatóságot és a lakosság érdemi bevonását a tervezett Paks II atomerőmű engedélyezésében – írja közleményében az Energiaklub. Mint a környezetvédő civil szervezet írja, az egyezmény betartását ellenőrző Jogkövetési Bizottság 2025‑ös jelentése megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette a 2021‑es kötelezettségeit, és
a kormányzat továbbra is titkolózik a Paks II-t megalapozó elemzésekkel és tanulmányokkal kapcsolatban, és nem működik együtt az ellenőrző testülettel.
Az Aarhusi Egyezmény a környezeti demokrácia alapja, amelyet Magyarország közel 50 másik országgal együtt írt alá. Ez az egyezmény garantálja, hogy a polgárok hozzáférhessenek a környezeti információkhoz, részt vehessenek a döntéshozatalban, és jogorvoslattal élhessenek, ha jogaikat sértik. Az Egyezményt aláíró országok közgyűlése, a Részes Felek Találkozója 2025. november 18-án figyelmeztetésben („caution”) részesítette Magyarországot, amely egy súlyos, rendkívül ritkán alkalmazott szankció az aarhusi rendszerben. Ez a figyelmeztetés 2028-tól lép hatályba, ha a kormány nem hoz jelentős változásokat az átláthatóság és a társadalmi részvétel terén.
Az Energiaklub szerint Magyarországnak most választania kell: vagy biztosítja a nyilvánosság részvételét és a környezeti demokrácia alapjait, vagy számolnia kell további nemzetközi következményekkel – például korlátozhatják az Aarhusi Egyezményen belüli szavazati jogát. Ilyenre korábban egyszer került sor, Belarusz jogait függesztették fel 2021-ben, az Ecohome nevű civil szervezet felszámolásáért.
A jelentés rámutat arra is, hogy Magyarországon súlyosan szűkül a civil tér, a kormányzat pedig egyre ellenségesebben bánik a környezetvédelemmel foglalkozó civilekkel, ami tovább gyengíti a társadalmi párbeszédet és az érdemi részvétel lehetőségét.
„Az Aarhusi Egyezmény arról szól, hogy a környezeti ügyekben is demokrácia legyen: a kormányzat ne zárt ajtók mögött döntsön évtizedekre szóló energiapolitikai kérdésekben, hanem időben, teljes körű hozzáférést biztosítva vonja be a társadalmat” a döntéshozatalba – mondta Perger András, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet energiaprogramjának vezetője.
„Ehhez képest Paks II ügye azt mutatja, hogy a magyar kormány még a minimumkövetelményeket sem teljesíti: nem teszi közzé a döntéseket megalapozó elemzéseket-számításokat, nem működik együtt a nemzetközi ellenőrző testületekkel, és a nyilvánosság továbbra is csak kész tényekkel szembesül.”
Az aarhusi eljárás Paks II kapcsán 2014-ben indult, amikor a Greenpeace Magyarország és az Energiaklub Szakpolitikai Intézet beadvánnyal fordult az Aarhusi Egyezmény Jogkövetési Bizottságához. A beadvány szerint a magyar kormány súlyosan megsértette az egyezményt az új atomerőmű előkészítése során, ugyanis nem tette közzé az energiapolitikai döntéseket megalapozó háttérelemzéseket, késleltette vagy megtagadta a közérdekű adatok kiadását, és nem biztosította érdemben a nyilvánosság részvételét.
2015-ben Genfben nyilvános meghallgatást tartottak, ahol a Bizottság, a beadványozó szervezetek és a magyar kormány képviselői – köztük a paksi bővítésért felelős kormánybiztos – ismertették álláspontjukat. 2016-ban a Baranya Megyei Kormányhivatal kiadta a Paks II környezeti engedélyét, amely ellen az Energiaklub és a Greenpeace fellebbezést nyújtott be többek között a nukleáris hulladékkezeléssel, a baleseti kockázatokkal és a Duna hőterhelésével kapcsolatos hiányosságok miatt; az ügy végül bíróság elé került.
2021. október 6-án a mostani jelentést is kiadó Jogkövetési Bizottság megállapította, hogy Magyarország megsértette az Aarhusi Egyezmény több rendelkezését Paks II és az energiastratégia előkészítése kapcsán, különösen az információhoz való hozzáférés, a környezeti politikák kialakításában való részvétel és az ezekhez szükséges háttérelemzések közzététele területén. Ezt követően 2021-ben konkrét lépéseket írtak elő Magyarország számára a hiányosságok orvoslására.
Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és a Greenpeace Magyarország szerint a genfi ülés egyértelmű jelzést adott: a formális figyelmeztetésen túl kimondta, hogy a kormánynak komolyan kell vennie az átláthatóságot és a társadalmi párbeszédet. Egy több ezermilliárd forintos, orosz technológiára épülő, évtizedekre meghatározó beruházás esetében nem elfogadható, hogy a döntések háttere elzárt maradjon a nyilvánosság elől.
