Nagy Márton: Mi máson múlna az ország versenyképessége, ha nem az energián és az adópolitikán?

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a magyar gazdaság állapotáról, inflációról, GDP-mutatóról és nyugdíjemelésről beszélt csütörtök délelőtt az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt. A miniszter azzal kezdte a beszámolóját, hogy a fizikai biztonság mellett a kormány a gazdasági biztonságot is szeretné megteremteni, ehhez három fő eszközük van jelenleg: az adócsökkentés, az Otthon Start Program és a 14. havi nyugdíj lépcsőzetes bevezetése, aminek az első részletét februárban kapják meg a nyugdíjasok.

Nagy a mostanra védjegyévé váló kommunikációs panelre, a német gazdaság okolására fűzte fel a beszámolóját. A miniszter szerint nem tud a magyar gazdaság elszakadni attól, hogy a német gazdaság harmadik éve recesszióban van, ez erősen rányomja Magyarország teljesítményére a bélyegét, azt is hozzátette, hogy a német üzleti hangulatindex jobban előrejelzi a magyar GDP alakulását, mint a magyar hangulatindex. „Kétszer nulla, az mégiscsak nulla” – mondta arról, hogy a német gazdaság nem nőtt, így a magyar gazdaság sem tudott, majd arról is beszélt, hogy „rossz megállapodást kötött az EU az Amerikai Egyesült Államokkal”, a 15 százalékos vámok alól pedig Magyarország sem fogja tudni kivonni magát.

A miniszter beszámolója szerint a hazai akkumulátorgyártás 55,4 százaléka a német autóipart segíti, „a kínaiakat még ne keverjük ide”, mert ezek a Magyarországon működő dél-koreai gyártóktól jönnek. „Mi nem befolyásoljuk a német gazdaságot”, mondta a miniszter, „de abban vagyunk érdekeltek, hogy Németország és az EU is sikeres legyen”. Hozzátette, nem biztos, hogy jó, hogy ennyire ki van téve a magyar gazdaság a német gazdaságnak, a keleti nyitás pedig a diverzifikációról szól. Arról már nem beszélt a miniszter, hogy milyen kockázatokkal jár az, ha Németország vagy az Európai Unió helyett épp Kína gazdaságától függne túlzottan a magyar gazdaság állapota. Arról, hogyan láncoltuk magunkat a németekhez, korábban itt írtunk.

Nagy Márton szerint a nagyvállalatok hibája, hogy stagnál a GDP

Idén a gazdaság 0–1 százalék közötti növekedést fog tudni felmutatni a miniszter szerint, Nagy Márton az elemzők egy részének várakozásainak megfelelően 0,5 százalék körüli GDP-bővülésre számít, de szerinte az is előfordulhat, hogy a negyedik negyedévben az éves GDP-volumen magasabb pályára kerülhet. A K&H elemzői 0,5, az Erste elemzői 0,2 százalékos növekedéssel számolnak idénre. Jövőre 1,5–2 százalékos, de akár 2–3 százalék körüli növekedésre számítanak, a gazdaság hajtóereje a jövőben is a fogyasztás maradhat, a beruházások 2026 közepétől erősíthetik a magyar gazdaságot.

A fogyasztás 60–70 százaléka a GDP-nek, jelenleg esnek a beruházások, ennek a miniszter szerint az az oka, hogy a nagyvállalatok olyan kapacitásokat használnak, amikre nincs szükség, mivel nincs külső kereslet. Nagy Márton azt mondta: a fogyasztás által vezérelt gazdasági növekedés hosszú távon nem tolerálható, de rövid távon kívánatos, ez tudja a külső kereslet kiesését kompenzálni, ez ügyben változás jövőre jöhet, a német autógyárak, BMW és a Mercedes, valamint a nagy kínai gyárak, a CATL és a BYD termelésének elindulásával.

A költségvetési hiány tekintetében 5 százalékon áll a magyar gazdaság, Nagy Márton szerint 2025-ben és 2026-ban is így fogunk zárni. Az államadósság 73,5 százalékon fog maradni jövőre is, 2025 az árfolyam erősítése miatt maradt így, a folyófizetési mérleg többletes vagy ahogy a miniszter fogalmazott: „a pénzügyi stabilitás jelenleg létezik”.

Jön a nyugdíjemelés és az olcsóbb tej

Nagy Márton beszélt a hónapok óta 4,3 százalékon ragadt inflációról is, szerinte ez év végére akár 4 százalék alá is bekúszhat. A miniszter állítása szerint ezen 1,5 százalékpontot segít az árrésstop, anélkül sokkal gyorsabb lenne a pénzromlás üteme. Azt a miniszter elfelejtette hozzátenni, hogy ha egyszer kivezetik a mesterséges árkorlátozó intézkedéseket, az infláció újból ki fog lőni, így nem valószínű, hogy a jegybanki 3 százalékos célsávban marad majd az infláció tempója.

Jövő év elején arra számítanak, hogy becsúszik majd az infláció a 3 százalékos tartományba, akár az alá is, az élelmiszerárak nagymértékben, leginkább a tej, tejtermékek, húsok és húskészítmények lesznek olcsóbbak a bázishatások miatt. 2026-ra 3,6 százalékos éves átlagos inflációt várnak, emiatt 3,6 százalékos nyugdíjemelés jön jövőre. Nagy Márton szerint a 3,6 százalékos adat segíti majd a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikáját is, mivel benne van a jegybank célsávjában.

Mi másban lenne verseny?

A minisztert több mint egy órán keresztül kérdezték a gazdasági bizottság tagjai, amikre a kérdések végén, azokat összevonva válaszolt. Nagy Márton itt szóba hozta a bérmegállapodást, mint mondta, a megállapodás „órák kérdése, és megszületik”, a garantált bérminimum és a minimálbér két számjegyű lesz. A minimálbér 10– 11 százalékkal emelkedhet, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal. Megismételte, hogy 2027-re elérhető lesz az ezereurós szint, a bérpálya azon a pályán marad, amit kitűzött korábban a minisztérium, ennek a valószínűsége továbbra is megvan. A garantált bérminimum 7 százalékos emelése 800–900 ezer embert érint majd. Nagy Márton szerint a 4,7 millió foglalkoztatottal olyan kiélezett a munkaerőpiac, hogy meg kell indulnia a bérek növekedésének egy olyan környezetben is, ahol a GDP-növekedés 0–1 százalékos volt.

Dávid Ferenc, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője arról kérdezte a Nagy Mártont, hogyan lehetséges, hogy a cseh, a lengyel és a szlovák gazdaság sokkal jobban áll, mint a magyar, miközben hasonlóan nagymértékben függ a német gazdaságtól. Csehország GDP-mutatója 2,7 százalékon áll jelenleg az idei első három negyedév teljesítménye alapján, ami ötször akkora, mint a jelenlegi magyar adat, de a lengyel gazdaság is 3,7 százalékkal növekszik, miközben jóval több ukrajnai menekült érkezett Lengyelországba és jobban ki van téve az ország az orosz–ukrán háborúnak, mint Magyarország.

„A közgazdaságtan olyan, hogy a részletekben bújik meg a lényeg”, mondta Nagy Márton, majd a környező országok gazdasági növekedésének hátterét próbálta megmagyarázni. Szlovákia helyzetét szerinte nem kell magyarázni, hasonló helyzetben van a szlovák gazdaság, mint a magyar, de nagyobb a költségvetési hiányuk. A csehek teljes mértékben integráltak a német gazdaságban, Nagy Márton szerint azért tudnak növekedni, mert a járműipar adja a növekedés legnagyobb részét. Elmondása szerint a Skoda keresletének erőssége miatt tud jól teljesíteni Csehország, a Skoda versenyképes, a nálunk előállított autók közül kevés a kis, olcsó, kompakt autó, ezekre pedig nincs kereslet. „Ez egy járműipari aszimmetriából ered” – mondta. A Skoda szerinte el fog vérezni, mert a BYD-val nem fog tudni versenyezni, a kínai autók pedig a védővámok ellenére fogják letarolni az európai piacot. Nagy Márton szerint a cseh csak egy átmeneti hatás.

Lengyelország esetében szerinte a nagy belső piac sokat számít, de 7 százalékos költségvetési hiányuk van, a védelmi kiadások pedig a GDP 4 százalékán vannak. Nagy Márton szerint a háború miatt ők az ukrajnai menekültekkel rengeteg munkavállalóhoz jutottak, ez okozta a GDP-többletet. (A lengyel gazdaság valóban sokat köszönhet a dolgozó ukránoknak, de a lengyel GDP 2023-ban ugyanúgy bezuhant, mint az európai országok többsége; 2022-ben viszont 5,3, 2024-ben pedig 2,9 százalékos növekedésre volt képes.)

Nagy szerint 2020-ig soha senki nem kérdőjelezte meg, hogy baj lenne a német gazdasággal. Amikor gazdagodtunk belőle és zárkóztunk fel, senki nem kérdőjelezte meg a német függőséget. „Akkor nagyon jó volt, most meg rossz.” Nem arról van szó, hogy váltani kéne, sőt, Nagy Márton szerint a keleti nyitással már évek óta elkezdték a diverzifikációt, de ezt nem lehet az egyik pillanatról a másikra megváltoztatni.

A versenyképesség szerinte az energián és az adópolitikán fog múlni a jövőben, semmi máson. „Mi másban lenne verseny?” A vállalatok legfontosabb inputköltsége a munkaerő és az energia, teret nyer a mesterséges intelligencia, így szerinte az energia lesz az, ami ezt meg fogja határozni. „Nem véletlen, hogy az amerikaiak vám vagy áfakérdéseket vetnek föl”, mondta, majd hozzátette: a magyar adópolitika a világon az egyik legversenyképesebb.

Tordai Bence országgyűlési képviselő hosszasan kérdezte Nagy Mártont a miniszter köreihez tartozó magántőkealapokról, amire azt válaszolta a nemzetgazdasági miniszter: a választ már megadta.

„Mi a tulajdont részesítjük előnyben” – mondta a kormány lakhatási politikájáról a miniszter, szerinte a bérlakásprogramra nem megfelelő, mert az nem ad elég biztonságot. Az Otthon Start szerinte „berúgta a piacot”, hetente kétezer darab szerződést köttetnek, ahogy Nagy fogalmazott: „hatalmas program”.

A Liszt Ferenc repülőtér bővítéséről is beszélt a miniszter, elmondása szerint a harmadik terminál alapkövét jövőre fogják letenni.