Mióta december végén kiderült, hogy a szabolcsi Bászna Gabona agrárcégnél óriási bajok vannak, hetente érkeztek a fejlemények az ügyben:
- A rendőrség sikkasztás miatt kezdett nyomozásba.
- A MOSZ 10 milliárd forintra becsülte a gazdák kárát.
- Kiderült, hogy a Bászna öt banknak is tartozik.
- A 444 friss értesülése szerint a NAV Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága január 15-én végrehajtási eljárást indított a kérsemjéni székhelyű Bászna Takarmány Kft.-vel szemben. Ez a cég a Bászna Gabona egyik leányvállalata.
A csúnyán becsődölt Bászna Gabona Zrt. hatalmas hiánya és sokmilliárdos tartozása, a rengeteg károsult valamilyen kártalanítási lépésre készteti a kormányt. Nagy István agrárminiszter, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is beszélt már erről. Előbbi ráadásul gyors kártalanítást ígért a lefoglalt vagyonból, amelynek lebonyolításában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is segít. Az érintetteknek viszont egyáltalán nem mindegy, konkrétan hogyan zajlik és kiket érint majd a kilátásba helyezett intézkedés, és sokan attól tartanak, végül kimaradnak.
Ha lesz pénz, kisebb lesz a felháborodás
Jelen helyzetben minden szentnek maga felé hajlik a keze, vagyis minden károsult (legyen akár gazda, a vetőmag-kereskedő, ipari feldolgozó, integrátor, finanszírozó bank vagy fuvarozó) abban érdekelt, hogy ő is bekerüljön a kártalanítottak körébe – de a helyzet azért rendkívül összetett, mert lesznek olyanok is, akiket éppen a kártalanítás ténye bőszít majd fel. Például azért, mert egy másik ágazatban hasonlóan jártak, de nem kaptak semmit. Az ilyen vállalkozó jogosan dühönghet azon, hogy ő azért járt rosszabbul, mert politikailag talán kevésbé kínos volt vagy kevésbé érzékeny időpontban történt az az agrárcsőd, ami őt vitte súlyos veszteségekbe.
„A Bászna Gabonáról mindenki tudja, hogy milyen politikai kötődésű volt, akár lehet bizonyítani, akár nem, akármit is mutat az aktuális céginformációs rendszer”
– mondta nekünk egy agrárvállalkozó arra utalva, hogy a cég mögött sokan politikai hátszelet sejtettek. Forrásunk mindenesetre a négy évvel ezelőtti veszteségeiből talpra tudott állni, a Bászna-ügyből pedig szerencsésen kimaradt.
Egyik érintett beszélgetőpartnerünk azt emelte ki, hogy 2022-ben az országgyűlési választáson Szabolcs-Szatmár-Bereg megye hat választókörzetét mind simán vitte a Fidesz–KDNP, most azonban egy várhatóan sokkal kiélezettebb küzdelemben 4-5 is billeghet. Ha nem lesz gyors rendezés, és széles körű lesz a csalódottság, az a kormánypárt felől körzeteket billenthet át a Tisza irányába.
A gazdák mindenesetre nagyon bíznak abban, hogy nekik már megígérték a kártalanítást, de vannak, akik úgy kalkulálnak, hogy amennyiben az összesített hiány megáll 10-11 milliárd forintnál, akkor akár teljes körű, az összes egyéb károsultat is magába foglaló lehet a megsegítés. „A költségvetési hiány akkora, hogy ez már nem számít olyan sokat” – vélte egy nagyobb károsult. Azt is többen jelezték, hogy amennyiben viszont nagy károk lesznek, nem csak a Bászna Gabona felelősségét fogják firtatni. Többen is észrevehették volna, hogy valami nagyon nincsen rendben, készletellenőrök, közraktárak, bankok, a könyvvizsgáló.
A Bászna Gabona ugyanis évek óta kamikaze-üzletpolitikát folytatott, de még az utolsó lezárt üzleti évben is 795 millió forint adózott eredményt mutatott ki. „Hogy lehetséges ez, milyen munkát végzett az auditor?” – tette fel a kérdést egy nagyobb cég munkatársa. (Az Opten alapján a Bászna könyvvizsgálója a záhonyi Adó-Ötlet Könyvelő és Könyvvizsgáló Kft. nevű cég volt.) Azok, akik felelősöket keresnek, nem tudnak olyan könnyen mutogatni valakire, mint például egy brókercsődnél („miért nem vette észre a pénzügyi felügyelet?”), de azért felmerül az emberekben, hogy ha nyilvánvaló gondok voltak a színfalak mögött, akkor miért támogatta még az állam is a Bászna Gabonát.
Ezt sok érintett a sokat emlegetett Kósa-szállal hozza összefüggésbe. A frissen alapított mátészalkai Bászna Gabona Kft.-t 2018 végén jegyezte be a Nyíregyházi Törvényszék – írta meg elsőként a 24.hu. A társaság tulajdonosai közt volt a politikus akkor 83 éves édesanyja, Kósa Lajosné sertéstenyésztő cége, annak két társtulajdonosa, illetve Kósa Lajos orvos testvére. Nem sokkal később a 24.hu már arról írt, hogy a frissen létrehozott Bászna Gabona Kft. 500 millió forint hitelhez jutott a teljes mértékben állami tulajdonban álló Magyar Fejlesztési Bankhoz tartozó Regionális Fejlesztési Finanszírozó Zrt.-től.
A megborulás után ugyanis most már többen úgy látják, hogy valójában már hosszú ideje mehetett a harc a túlélésért. Volt, aki elmondta, hogy a készletellenőrök még októberben is mindent rendben találtak, pedig ha a nagy kereskedők tulajdonjog-átruházással vettek a Básznától kukoricát, napraforgót, akkor csak bűncselekmény lehetett, ha az nem volt meg. Szintén potenciális bűncselekményt sejtenek a gazdák ott, amikor
bőven a problémák napvilágra kerülése után még javában ment ki áru Mátészalkáról, ez egyesek szerint másokat is eljárás alá vonhat, vagyis az orgazdaság gyanúját veti fel.
A nagyok azt sem értik, hogy mire gondolt Nagy István agrárminiszter, amikor arról beszélt, hogy a gazdákat a Bászna Gabonánál fellelhető értékekből fizetik ki. Forrásaink szerint a telepeken gyakorlatilag nincs olyan gabona, ami a Básznáé lenne, vagy legalábbis ne lenne rajta banki jelzálogjog. Ha pedig csőd van, akkor a törvények szerinti felszámolási szabályokat nem szabad csak úgy felrúgni, hiszen az az egyik oldalon azt jelenti ugyan, hogy a kistermelőknek juthat valami, de a másik oldalon olyan hitelezőktől vonunk el fedezetet, akiknek a felszámolási szabályok szerint több járt volna.
A nem látható vesztesek
Mostani írásunkban azonban nemcsak az ismert károsultak helyzetével szeretnénk foglalkozni, hanem azt is szeretnénk bemutatni, hogy amikor egy felelőtlen szereplő gabonapiaci pilótajátékot folytat, akkor olyan károkat is okoz, amiért soha nem lehet benyújtani a számlát senkinek. Sőt, ebben a károsulti körben még erős ellenérzést is szül, ha a gazdákat kárpótolják. Mire gondolunk?
Képzeljük el, hogy adott régióban évtizedek óta működik egy óvatos, de tisztességes agrárpiaci integrátor. A mezőgazdaságban az integrátor az a központi cég, amelyik az idény elején segít a gazdáknak az inputokkal (műtrágya, vetőmag, növényvédő szer, esetleg finanszírozás), majd az idény végén terményben megkapja a jussát, amit értékesít, és ha jó volt a modell, akkor nyereséget ér el. Ebben a műfajban vannak nagyon nagyok, mint a Csányi Sándorhoz kötődő KITE, vagy az Andrej Babiš érdekeltségébe tartozó IKR Agrár, de van sok kisebb is.
Ha a jelentős finanszírozási háttér és a felelőtlen üzletpolitika következtében megjelenik a térségben egy olyan integrátor, ami néhány évig akár 8-10 százalékos árbeli különbségekkel (például piaci árnál többet ígér a terményért vagy olcsóbban ad el inputot) eltéríti a piacot, azzal több éven át kiszorít, azaz tönkretesz cégeket. Ők nem voltak kapcsolatban a Bászna Gabonával, nincs követelésük,
ők csak simán tönkrementek az elmúlt években.
Nézzük meg a történetet egy konkrét példával! 2025-ben a 6800 forintos mázsánkénti, vagyis 68 ezer forintos tonnánkénti kukoricaár idején a Bászna Gabona 7400 forintos mázsánkénti árat fizetett, azaz 74 ezer forintot tonnánként. Mi történik ilyenkor a tisztességes szereplővel?
- Romlik az üzlete, mert sokan elpártolnak tőle oda, ahol többet kapnak.
- Romlik a reputációja, mert a partnerei azt hiszik, hogy micsoda profitéhes kizsigerelése a gazdának a 6800 forintos ár, lám, másnak még 7400 forintot is megér a kukorica.
- Azért, hogy az adott integrátor ne szoruljon ki teljesen a piacról, ő is spekulál, kockáztat, ő is a piaci ár felett fizet valamennyivel, hátha azzal pár régi partnerét magánál tarthatja, aztán majd lehet reménykedni, hogy a piaci ár emelkedik, és valahogy behozza a felárat.
Ha egy ilyen tisztességes integrátor kiszorul a piacról, tönkremegy, mert elveszíti az ügyfeleit, nem tud volument venni, vagy túlzott kockázatot vállal, őt a végén senki nem fogja kárpótolni. Sőt, még azt is megnézheti, hogy azok az egykori partnerei, akik több évtizedes munkakapcsolat után azonnal elmentek a Bászna mesterségesen magas felvásárlási árai reményében, végül is jól döntöttek, mert az állam majd helytáll a pilótajátékot folytató szereplő helyett. Ez még akkor is szomorú látlelet, ha természetesen ezek a károsultak sem kívánják a termelők ellehetetlenülését.
Tudták, hogy jön a jéghegy
A pórul járt versenytársak elmesélték, hogy természetesen mindvégig tudták, hogy a piaci ár felett nem lehet hosszú távon vásárolni. Volt, aki arra gondolt, hogy a bankhitelhez vállalt a Bászna Gabona olyan bevételt vagy piacméretet, ami indokolta az őrült árazást. Ő úgy számolt, hogy amikor a hiteleket vissza kell fizetnie a Básznának, ott már nem tudják majd az abszurd árakat tartani. Más azt említette, hogy vélhetően a különféle támogatásokban bízott a cég.
Olyanok is akadtak, akik egész egyszerűen azt gondolták, hogy van valami trükk a háttérben. Például akadt, aki elmesélte, hogy meglepő bizalom volt a Bászna Gabona irányába a gazdák felől, erre példaként hozta, hogy miközben a gazdák jellemzően óvatosak (más a gyanakvók kifejezést használta), vagyis árgus szemekkel figyelik a termények átvételénél a mérlegelést, a Bászna Gabona sokszor a földről vitte el a terményt. Vagyis olcsón kombájnozott, ingyen szállított, bemondásra mondott mérlegelt mennyiségeket (ilyenkor három érték van, a termény, a szemét és a víz), kezdetleges ügyviteli rendszerrel dolgozott.
Vagyis volt, aki bevallotta nekünk, hogy ő azt hitte: az a trükk, hogy ha 10 százalékkal drágább az elszámolási ár, de 10 százalékkal alacsonyabb mennyiséget mérnek, akkor végül is normál áron vettek. Az események után, utólag azonban úgy tűnik, hogy nem erről volt szó, hanem arról, hogy a Bászna Gabona tényleg egyszerűen csak önsorsrontó üzletpolitikát folytatott. Mint hallottuk, gyorsan nőttek, felvettek pár jó embert, de kontrollálatlan folyamatokkal dolgoztak. Ahogy egy cégvezető mondta: „Pedig ez olyan, mint a zenekar, nem sokat ér, ha vannak jó zenészek, ha nincs összhang. Sokszor úgy tűnt, hogy itt minden mindegy volt, csak jöjjön a sok áru.”
A fő előny, hogy volt pénzük
Mint a környékről mesélték, egy ilyen furcsa üzletet csak úgy lehetett vinni, hogy volt finanszírozásuk. Pedig ebben az ágazatban, ebben a régióban piaci alapon hitelhez jutni nagyon nehéz. A gazdák nem hitelképesek, az integrátorok, a kereskedők, a takarmányos cégek valamennyire igen. Az is tény, hogy banki szemmel sem annyira vonzó az ágazat, rövid időszakokat kell áthidaló hitelekkel megsegíteni. A gazda örül, ha azonnal pénzhez jut, az integrátornál előny, ha gyorsan tud fizetni, de azért van két olyan időszak, amikor nagyobb likviditás kell neki.
- Az első ilyen nyáron a búza, zab, árpa, tritikálé felvásárlása, ezeknél július első hetében kezdődik az aratás, augusztus végére lezajlik az elszámolás, de egy bő hónapot finanszírozni kell.
- Ennél hosszabb és több pénzt igénylő időszak a szeptember vége és december eleje közötti pár hónap, amikor a kukorica és a fajlagosan drágább napraforgó átvétele és finanszírozása zajlik.
Csakhogy azzal, ahogy most az ágazatban felelőtlen szereplők eljátszották a bizalmat, az előfinanszírozásokat sokan lezárták. Most azt tervezik, hogy a jövőben csak az elszállításnál fizetnek, ez nehézséget is okoz majd, illetve átrendezi a piacot. Akikkel beszéltünk, úgy fogalmaztak, hogy amennyiben az állam mindenkit kifizet, még akkor is hatalmas problémák maradnak a Bászna Gabona után. És ott marad a kérdés: a következő kalandort mikor és ki fogja kiszűrni, megállítani?
