Nagy játékosok lábára lépett rá a kormány a kriptózást megfojtó szabályozással, most egy váratlanul gyors uniós válasz rázhatja fel a tetszhalott piacot

Az Európai Bizottság január 30-án kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert a testület gyanúja szerint a hazai kriptoszabályozás tavalyi módosítása uniós rendeletet sért. Az intézkedés váratlanul gyors volt, hiszen az új szabályozási rezsim 2026-os rajtja óta csak hetek, és nem hónapok vagy évek teltek el, mint más hasonló esetekben megszokhattuk. Mindez a szakma szerint két dolgot biztosan jelez:

• A magyar szabályozással – amely az uniós direktíván (MiCA-rendelet) túl mindenféle egyéb előírást is tartalmaz, ráadásul a kriptokereskedelmet kriminalizálja is – valóban nagyon szembetűnő bajok vannak;
• Magyarország hatalmas kriptopiaci szereplők tyúkszemére lépett rá, hiszen kivonulni kényszerült a piacról többek között a Revolut, az eToro, a Strike, nekik viszont elképesztő lobbierejük van, vagyis vélhetően az ő közbenjárásuknak köszönhető, hogy az unió ilyen sebességgel lépjen.

Mire gondolunk, amikor azt mondjuk, ezek óriási szereplők? A legnagyobb magyar bankcsoport, az OTP tőkeértéke (kapitalizációja) 11270 milliárd forint, a Revoluté több mint kétszerannyi, 25 ezer milliárd forint. Az izraeli eToroé ennél kisebb, de a Chicago-i és salvadori központtal működő Strike vállalaté még a Revoluténál is nagyobb.

Mi is ez a szabályozási konfliktus?

Az európai kriptoszabályozás kulcsa a MiCA-rendelet, ez alapján Magyarországon 2025. július 1. napjától csak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kiadott tevékenységi engedély birtokában lehetséges a kriptoszolgáltatások nyújtása. Az MNB amúgy nem túl aktív az engedélyeztetésben, de mivel egy csomó cég más uniós országban már engedélyt szerzett, és azt Magyarországra is honosította, már vannak hazai MiCA-engedélyesek.

A magyar kormány azonban nem elégedett meg ennyivel, az egységes uniós szabályozáson felül kitalált egy saját utat, egyedi szigort vezetett be. (Ezzel amúgy nincs teljesen egyedül, azt hallottuk, hogy például a francia piacon is vannak ilyen különleges szabályok, és abból is támadt már vita.) A tavaly hozott hazai szabályok a MiCA-ra épültek rá, és a Telexen már többször kísérletet tettünk arra, hogy bemutassuk őket.

A különös helyzet lényege, hogy Magyarország a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságára (SZTFH) építve olyan engedélyezési rendszert vezetett be, amely a kriptoértékesítésekhez egy új szereplőt, a hatóság által engedélyezett validátort írt elő. Ráadásul az ilyen, engedéllyel nem rendelkező kripto-adásvételre kereskedői, de végfogyasztói oldalról is büntetőjogi következményeket is meghatározott. Miért rontott rá Magyarország az 500-600 ezer hazai kriptotulajdonosra? Ezt pontosan nem lehet tudni, de vélhetően

• valamilyen kontrollt szeretett volna az állam,
• vagy egy új, szabályozással helyzetbe hozott szereplőnek biztosított volna jövedelmet,
• esetleg a választások előtt attól tartott, hogy számára követhetetlen finanszírozási csatornát jelent a kriptovilág az ellenzéknek.

A szakma mindenesetre az első perctől biztos volt benne, hogy Magyarország ezekkel a szabályokkal szembemegy az uniós joggal. Az EU gyanúja aztán valóban ez is lett, ugyanis most azt feltételezi, hogy a hazai szabályozás nincs összhangban az EU 2023-as MiCA rendeletével, amely a kriptoeszközök piacait szabályozza.

Az új magyar gyakorlat teljesen ellehetetlenítette 2026-tól a hazai kriptokereskedelmet, első körben azzal, hogy egy ideig nem is létezett a szabályozás által előírt, engedélyezett validátor, vagyis nem volt kivel szerződni. December 19-én aztán a hatóság bejelentette, hogy a Caduceus Zrt. személyében megvan az első kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató Magyarországon – vele azonban úgy tudjuk, egyelőre nincs senkinek élő szerződése, ami lehetővé tenné a szolgáltatást.

Frissítés: cikkünk megjelenése után pár perccel a Caduceus Zrt. bejelentette, hogy a Bitpanda céggel megközötte az első szerződést, így a Bitpanda már leglisan szolgáltat.

Miután a legtöbb hazai kriptocég a hazai előírásoknak megfelelő valamennyi engedéllyel egyelőre nem rendelkezhet, eltérő stratégiákat választottak. 2026-tól sokan abbahagyták (felfüggesztették) a magyarországi kriptoszolgáltatásukat. Így döntött a Portfolio összeállítása alapján a Revolut, a CoinCash, az eToro, a Strike, a Skrill, a Moonpay, illetve a Kriptomat is. A 300 millió ügyféllel rendelkező eredetileg kínai, ma japán székhelyű Binance, a világ legnagyobb kriptotőzsdéje azt jelentette be, hogy Abu-Dzabiban globális engedélyt szerzett, amivel legalábbis passzív ügyfélkezelést folytathat.

Mások most ingyenesen szolgáltatnak, mert ha nem kérnek pénzt a kriptokereskedelemért, akkor nem kell validáltatni az adásvételt. Legalábbis többen így értelmezték a jogszabályt, igaz, olyan véleményt is hallottunk, amely ezt vitatja, például azért, mert szerinte egy kriptokereskedő nemcsak a díjból gazdagodhat, hanem például abból is, hogy milyen spreadet, vagyis vételi és eladási árfolyamot alkalmaz. De ha elfogadjuk, hogy a díjmentes a szolgáltatás nem validálásköteles (még akkor sem, ha a szereplőnek amúgy üzleti céljai vannak), akkor is csak egy átmeneti időszakra lehet megoldás az ingyenesség – hosszú távon senki nem szeretne ingyen dolgozni.

A rejtélyes validátor

Az egyetlen validátori státuszt szerzett vállalattal, az eddig ismeretlen Caduceus Zrt.-vel kapcsolatban érdekes tapasztalatunk volt háttérbeszélgetéseink során, hogy a piac szereplői még a nevét sem bírták megjegyezni, mindenki csak „validátorként”, vagy a „kimondhatatlan nevű cégként” emlegette. (A caduceus, vagy ógörögül kérükeión szó amúgy egy mezopotámiai eredetű jelkép, egy pálca, ami köré két kígyó tekeredik. Korábban ez volt az orvostudomány jelképe, de később inkább a kereskedelem szimbóluma lett.)

Mivel az SZTFH-rendeletnek, a validátori létnek csak a Caduceus felelt meg, a közösségi fórumokon és a piacon azonnal mindenféle pletyka kezdett el terjedni arról, hogy politikai kötődése lehet a cégnek. A háttérbeszélgetéseken gyanúsnak ítélték egyes szereplők, hogy a validátor székhelye (1039 Budapest, Zöld utca 2.) egy nem éppen komoly kriptokereskedelmi cégek vezetőit fogadni képes családi ház, hogy az Opten szerint csak 2 fő alkalmazottjuk van, de a főtulajdonos, illetve cégvezető, Vesszős Bence sem volt ismert a szakmában. Az Opten alapján látható testületi tagok közül az egyik felügyelőbizottsági tag, Vida Mariann már ismertebb, ő neves értékpapírjogász.

Ugyanakkor egyes piaci szereplőktől azt hallottuk, hogy a validátornak már komoly csapata van, amely szakmai, technológiai, informatikai, pénzmosási szempontból kifejezetten felkészült emberekből áll. Megkerestük magát a Caduceust is, a cégtől Kollár József igazgatósági tag válaszolt kérdéseinkre. A csapattal kapcsolatos érdeklődésünkre azt írta: „Az igényekhez igazodva folyamatosan bővítjük működésünket, a napi működést belső csapatunk látja el, amelyet szükség esetén külső szakértők egészítenek ki. Összességében jelenleg több mint tíz szakember dolgozik a validációs szolgáltatáshoz kapcsolódó feladatokon.” Kollár elmondása szerint a cég kiemelt figyelmet fordít arra, hogy kripto-, IT- és pénzügyi területen képzett, senior szakemberekkel dolgozzon együtt.

Rákérdeztünk arra, sikerült-e már megállapodni a hazai piacon aktív kriptokereskedőkkel (ez ugye azért fontos, mert ebből lehetne azt látni, hogy bármely kereskedő szolgáltathat-e már legálisan). A validátor válaszában jelezte, hogy „az engedélykérelem benyújtásakor nem volt biztos, hogy a validátori engedélyt megkapjuk, emiatt előzetesen nem folytattunk egyeztetéseket konkrét együttműködésekről.

Az engedély megszerzését követően több megkeresés érkezett hozzánk, jelenleg is zajlanak egyeztetések több MiCA-engedéllyel rendelkező szolgáltatóval.”

Mint hallottuk, ezek a tárgyalások üzletileg és technikailag is érzékeny információkat érintenek, ezért titoktartási megállapodásokat kötünk, amelyek a sajtó felé történő kommunikációt is korlátozzák. „Amint aláírt szerződést tudunk bejelenteni, arról haladéktalanul tájékoztatást adunk a honlapunkon, és megkeressük a hazai sajtó képviselőit is” – írta Kollár. Mindebből tehát arra lehet következtetni, hogy február 1-i levelezésünk idején még valóban nem volt engedélye senkinek.

A Cadecous Zrt. kérdésünkre megerősítette, hogy a bejelentett székhelyén, vagyis az óbudai családi házban végzi tevékenységét. Arról is érdeklődtünk, hogy az EU-s eljárás befolyásolja-e a cég működését. Az igazgatósági tag erre azt írta a Telexnek: „Az eljárás részletei nem ismertek számunkra. A nyilvánosan elérhető információk alapján önmagában az eljárás megindítása nem érinti közvetlenül a működésünket.”

A fő kritika: redundáns

A piac szereplői oldaláról azért „nem-szeretem” ez az egész validátori intézmény, mert mint azt a Caduceus honlapja bemutatja

„a validáció alapdíja 5000 forint + ÁFA / tranzakció. Egyedi szerződés keretében kedvezményes díjszabásra, és egyedi csomagajánlatok kialakítására is van lehetőség.”

Csakhogy a cégek azt mondják, hogy a MiCA már eleve előír egy szigorú scoringot, ügyfélazonosítást, csalás-, pénzmosás-, illetve terrorizmusfinanszírozás elleni szűrést. Azt, hogy ez nem lényegtelen a Revolut esete is mutatja, amely tavaly 3,5 millió eurós (közel 1,4 milliárd forintos) büntetést kapott Litvániában.

A piacon ezek a sokkal kiterjedtebb és sokkal szigorúbb monitoringrendszerek real time pár centért végzik el a vizsgálatot, a validátor ennél kevesebbre ad sokkal drágábban megoldást, miközben a MiCA-engedélyt adó jegybankok majd úgyis a MiCA szabályozás megkövetelte szélesebb scoring-rendszerét fogják csak elfogadni.

Ezzel a piaci véleménnyel is szembesítettük a validátort, aki ezt természetesen nem így látta: „A validációs szolgáltatásunk túlmutat a tranzakció-monitoring és realtime scoring megoldásokon; egy dokumentálható, auditálható kockázatelemzési folyamatot jelent, amelynek eredménye felügyeleti ellenőrzés tárgya lehet” – írta a Telexnek Kollár József, aki szerint „a validációt komplex, több forrásból táplálkozó, szakértői kockázatelemzési folyamat keretében” végzik. Szerinte a nemzetközi, valódi mélyellenőrzést végző szolgáltatók piaci árszintjére külföldi állami szereplőkkel kötött szerződésekből lehet következtetni, de ők nem kommentálják más cégek üzleti döntéseit. „Általánosságban ugyanakkor lényeges szempont, hogy egy adott megoldás alkalmas-e valódi clustervizsgálatra és kapcsolódó kockázatelemzés elvégzésére, valamint biztosít-e részletes, auditálható kockázati riportot” – közölte.

A validátor oldalán amúgy meg lehet nézni, mit tartalmaz a szolgáltatás egy-egy konkrét tranzakcióra vonatkozóan:

• a kriptoeszköz korábbi útvonalának részletes feltárása (backward tracing),
• a fogadó cím hálózati viselkedésének és kapcsolatainak elemzése (forward tracing),
• cluster- és entitáskapcsolatok vizsgálata,
• összevetés több nemzetközi kockázati adatbázissal.

Ugyanakkor háttérbeszélgetéseink során még a piac „engedékenyebb”, vagyis a validátor szakértelmét elismerő szereplői is hajthatatlannak tűntek abban, hogy mindez redundáns. Szerintük ez egy másik, önmagában értelmes scoringrendszer, csak felesleges, mert mire kiszúr valamit, az már rég kiderült a MiCA által megkövetelt szigorú scoringból is.

A jövő kérései

Tapasztalatunk szerint a hazai piacon kereskedést tervező cégek most abban bíznak, hogy az uniós eljárás miatt nagyon hamar újra változás lesz, pár hónapon belül új szabályok érkezhetnek. Ha ugyanis a magyar politika komolyan veszi az eljárást, akkor lép, hiszen eleve teljesen felesleges volt ilyen jogszabályt létrehozni. Ha a kontroll volt a cél, azt sokkal jobban, uniókonform szabályozással is meg lehetett volna szerezni. Forrásaink szerint az unió ezt biztosan nem fogja elengedni, kár ezért újabb büntetést kockáztatni.

Itt tartunk most. A piac szereplői várnak, azt remélik, hogy hamar vége lehet a magyar szabályozási kanyarnak, de azért még ebben a rezsimben is sok kérdést dobnak fel:

• Jön-e más validátor, vagyis engedélyez-e az SZTFH még ilyen szereplőt?
• Vagy az egész lecseng, hiszen nem marad életben a szabályozás?
• Hogyan befolyásolják mindezt a választások?

Utóbbit talán érdemes megmagyarázni. Volt korábban egy olyan feltételezés, hogy esetleg a kormány attól tart, hogy nem látja át az ellenzéki kihívói finanszírozását, ezért szeretett volna kontrollt gyakorolni a kriptovilág felett.

A politikailag neutrális kriptokereskedők nyilván nem szeretnék, hogy az ő főtevékenységüket egy ilyen gyanú miatt kelljen lehúzni a vécén. Az azonban kétségtelen, hogy a magyar kormány és az EU újabban a legtöbb kérdésben nem egy irányba néz, és aligha véletlen, hogy ilyen gyorsan betámadták Brüsszelből az új magyar kriptorezsimet.

Éppen ezért a piac úgy véli, hogy Magyarország középtávon biztosan nem tudja szőnyeg alá seperni az ügyet, mert nagyon rálépett a nagy szereplők lábára. Viszont azért annyira gyorsan sem őrölnek az EU malmai, hiszen most Magyarország kapott 2 hónapot, hogy megmagyarázza az álláspontját. Ha a válasz nem lesz kielégítő, akkor az ország kap egy újabb határidőt, hogy helyreállítsa a rendet, és csak utána jön az EU bírósága. Vagyis ha az a cél, a választásokig azért simán ki lehet húzni ezzel a „sárga lappal”. Kérdéseinkkel kerestük a szabályozás kulcsintézményét is, az SZTFH-t, de írásunk leadásáig nem kaptunk még választ.