Fekete napja volt szerdán a Novo Nordisknak, a világ egyik leghíresebb és legfontosabb fogyasztó gyógyszerét gyártó dán cégnek, a Novo részvényárfolyama ugyanis egy nap alatt 18 százalékot esett a koppenhágai tőzsdén. A befektetők azután kezdték a piacra önteni a gyógyszercég részvényeit, hogy az bejelentette, várakozásai szerint akár 13 százalékkal is visszaeshetnek a cég eladásai az idén. Pedig egyidejűleg azt is bejelentette, hogy 2025-ben 10 százalékkal több gyógyszert adott el világszerte, mint egy évvel korábban.
A fogyasztó gyógyszerek piacán azonban igazán gyilkos verseny alakult ki az elmúlt években, ebben a versenyben pedig a Novo Nordisk részben a saját sikerének esett áldozatul. Miután mindenki a Novo által sikerre vitt csodaformulával akar lefogyni, megjelent egy nagy amerikai kihívó, aki ugyanazt csinálja, csak jobban, sok kis cég pedig ugyanazt csinálja, csak sokkal olcsóbban, mint a dán úttörő. Ráadásul még Donald Trump is bekavar a Novo Nordisknak azzal, hogy olcsóbbá akarja tenni a fogyasztó gyógyszereiket.
Csúcsról a mélybe
A Novo Nordisk 2024 nyarán 1400 milliárd dán koronát, vagyis akkori árfolyamon 220 milliárd dollárt ért, ezzel Európa legértékesebb cége volt. Ez ma elég távolinak tűnik, azóta 70 százalékkal esett vissza a cég piaci értéke. Ezzel a dán cég árfolyamgörbéje egy ábrán szemlélteti az egész fogyasztószerpiac globális alakulását.
A Novo Nordisk céget több mint száz évvel ezelőtt alapították, kezdetben inzulint gyártott, és azóta is főként cukorbetegséget kezelő gyógyszerekre specializálódott. Eredetileg erre alkották meg a szemaglutid nevű hatóanyagot is, aminek azonban van egy olyan jótékony mellékhatása, hogy a GLP-1 nevű hormon hatását utánozva nemcsak az inzulinelválasztást serkenti, de az éhségérzetet is csökkenti, így elképesztően hatékony fogyókúrás szer. A Novo így kifejlesztett egy kifejezetten fogyasztó gyógyszert, amit 2017-ben engedélyeztek először az Egyesült Államokban.
A szemaglutidalapú gyógyszerek elképesztő sikert arattak, sőt annyira népszerűek voltak, hogy a Novo Nordisk nem is tudott eleget gyártani a termékből.
Ha viszont valami ennyire sikeres, abból mások sem akarnak majd kimaradni, így hamar megjelentek a versenytársak. A piacon először az olcsó utánzatok jelentek meg, amelyek részben pont azért terjedhettek el, mert túl sikeres lett a Novo gyógyszere és a cég nem tudta tartani a lépést. Az Egyesült Államokban ugyanis bizonyos gyógyszercégek kaphatnak engedélyt bizonyos gyógyszerek utánzatainak gyártására, ha abból tartós készlethiány van a piacon. Elvileg ez csak egy ideiglenes megoldás, de amint megjelentek a piacon az olcsóbb fogyasztó gyógyszerek, azokat már nem lehetett eltakarítani onnan.
Ezután pedig hamar megjelent egy nagy versenytárs az amerikai Eli Lilly gyógyszercég képében, amely különböző gyógyszerészeti és marketingfogásokkal igyekezett megverni a Novo Nordiskot a saját pályáján. Egyrészt potensebb gyógyszereket gyártottak, amelyekkel gyorsabban lehetett fogyni, mint a dán cég gyógyszereivel, és elkezdték közvetítők nélkül, közvetlenül a fogyasztóknak árulni a termékeiket, így azok olcsóbban voltak elérhetők a piacon. Mindezeknek hála az Eli Lilly 2025 őszén az első gyógyszercég lett a világon, ami 1000 milliárd dollárt ért a piacon.
Előre menekülés
A Novo Nordisk helyzetét az sem segíti, hogy a fogyasztó gyógyszereinek népszerűsége Donald Trumpnak is feltűnt, aki egészségügyi programja részeként erővel igyekszik rábírni a gyógyszercégeket, hogy adják olcsóbban a legnépszerűbb gyógyszereiket. A Trump-kormány bejelentette például, hogy az állami egészségbiztosítási programok, a Medicare és Medicaid biztosítottjai 71 százalékkal a piaci ár alatt kaphassák meg a Novo leghíresebb gyógyszerét. Így az öldöklő piaci verseny mellett még az amerikai kormány is rontja a Novo Nordisk kilátásait, ezt még az is fokozza, hogy több nagy piacon, így Brazíliában, Kínában és Indiában 2026-ban lejár a szemaglutid szabadalma, vagyis onnantól bárki előállíthat erre a hatóanyagra építő gyógyszereket.
Ebben a helyzetben a cég már tavaly válságmenedzsment üzemmódba állt át. Májusban menesztette az 1992 óta ott dolgozó Lars Fruergaard Jørgensen vezérigazgatót, majd októberben az igazgatótanács hét tagja is távozott, az új vezérigazgató, Maziar Mike Doustdar pedig szeptemberben bejelentette, hogy a cég világszerte 9 ezer dolgozótól válik meg. Csak Dániában ötezer ember vesztette el a munkáját a cégnél, ezzel ez volt az ország történetének legnagyobb leépítése. A Novo Nordisk dán GDP-t is rángató nehézségeiről ebben a cikkben írtunk bővebben.
Az új vezető a válságintézkedések mellett igyekszik – részben a vetélytársaitól tanulva – újítani is az üzletvitelen, például a Novo is több gyógyszert akar közvetlenül a pácienseknek értékesíteni. Nemrég egy új, tablettaalapú változattal is előálltak, míg az eddigi gyógyszereiket injekció formájában kellett bejuttatni. Ezt decembertől lehet kapni az Egyesült Államokban, annyira viszont még nem kaptak rá az amerikaiak, a bevezetés óta nem ugrottak meg jelentősen az eladások.
A cég felvásárlásokban is gondolkodik, legalábbis erre utal az, hogy nem sokkal a vezetőváltás után licitháborúba kezdett az amerikai Pfizerrel a Metsera nevű startupcégért. A versenyt elvesztette, de már ez is megmutatta az új vezetés agresszívabb, rámenősebb stílusát. A cég saját előrejelzése szerint viszont ez sem húzza majd ki a céget igazán a bajból, még ha a 13 százalékos visszaesés a legrosszabb forgatókönyvnek számít is.
