Orbán Viktor az új reptéri terminál alapkőletételénél: A háborús szomszédság nem turistacsalogató dolog

Letették az új, 3-as terminál alapkövét a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, ahol Orbán Viktor is beszédet mondott. A miniszterelnök a Béketanács washingtoni alapító üléséről megérkezve el sem hagyta a repteret, péntek reggel posztolt videójában azt mondta, a reptéri fejlesztés egy egymilliárd eurós beruházás, „fantasztikus dolog”.

A nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházásban bővítik a reptér kapacitását, és a szolgáltatási színvonalat is jelentősen növelik. Az ígéretek szerint ez lesz a következő évtized egyik legjelentősebb közép-európai repülésfejlesztési beruházása, a fejlesztés részeként új terminál és reptéri gyorsvasút épül – bár utóbbinál a koncessziós eljárás már most csúszik –, és korszerűsítik a repülőtér közúti megközelíthetőségét.

Az új terminál alapkőletételén Orbán Viktor mellett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, valamint Korda György és Balázs Klári énekesek is részt vettek, ők egy időkapszula összeállításában segítettek. Az alapkő alá elhelyezett időkapszulába Orbán a Nemzeti Sport mai számát, Kordáék a Reptér című daluk kottáját és szövegének leiratát rakták be, Nagy Márton pedig a reptér kisebbségi tulajdonosának, a Vinci Airportsnak küldött első email leiratát és azt a tollat tette bele, amivel az adásvételi szerződést aláírta.

Az alapkőletételen a Vinci Airports elnöke, Nicolas Notebaert beszélt a beruházás részleteiről. Notebaert méltatta a magyar kormányt a tavalyi sikeres évért, 2025-ben 19,584 millió utasa volt a reptérnek, ami 12 százalékkal haladta meg az előző évi adatot. Notebaert szerint ez rekordforgalomnak számít, teljes kapacitással működött a reptér. „A Bud Cargo az első számú központtá válik Európa és Ázsia összekötésében” – mondta. A cég elnöke szerint több mint egymilliárd eurót fognak költeni a reptérre a következő 10 évben, ebbe beletartozik az új terminál, a reptéri gyorsvasút és a közúti felújítás is. Arról is beszélt, hogy idén Philadelphia, Toronto, Szöul és Kína felé is új járatok indulnak.

„Sok üzletet kötöttem már a magyar kormány nevében, nagyokat is, de az volt a legjobb megállapodás, amit a Vincivel kötöttem” – kezdte beszédét Orbán Viktor. A miniszterelnök azt mondta, nemcsak azért volt ez a legjobb üzlet, mert ez nyitotta meg az utat, hogy Magyarország visszaszerezze a repterét, hanem azért is, mert „elkerültük a csapdát, amit az állami tulajdon magával hoz, hogy olyan dolgot csinálunk, amihez nem értünk”. Márpedig szerinte az állam nem ért a reptérhez, a Vinci viszont igen. Ezután arról beszélt, hogy teljes mértékben megbízik a francia partnerekben, és megköszönte, hogy jól kezelik a magyar állami vagyont. „Akihez nincs bizalmunk, azt nem engedjük be. Nyugat-Európában ezt máshogy csinálják, ott olyanokat engednek be, akiket nem kéne. […] Ha egyszer már beengedtük, akkor bent van a családban, a nemzetben. Akkor már családtag” – mondta befektetőpartnereiről a miniszterelnök.

Orbán szerint sűrű a hét: a hét elején még Korda Györggyel megalapította az Ulti DPK-t, tegnap Washingtonban járt a Béketanács alapító ülésén, ma pedig „megalapítottuk a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér harmadik terminálját”. Orbán szerint 2024-ben 14 év kitartó munka gyümölcse érett be, amikor a kormány visszavásárolta a budapesti repteret. Orbán szerint az idő igazolta a várakozásaikat, a reptér jövedelmező beruházás lett. 331 millió euró bevételt termelt, ez negyedével több a tervezettnél, a beruházás a vártnál két évvel hamarabb térülhet meg. Az évtized végére évente több mint 25 millió utasra számítanak, ezért van szükség az új terminálra.

A terveinkre a legnagyobb veszélyt a háború közelsége jelenti, mondta Orbán. Szerinte a háborús szomszédság „nem turistacsalogató dolog”. Ezért mindenki gondolja meg, hogyan folytatja az életét április 12-e után. „Ez a járat Budapestről indul, és nem kér átszállást Brüsszelben” – zárta beszédjét a miniszterelnök.

Mi épül?

A részleteket korábban Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és iparért felelős államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke ismertette egy háttérbeszélgetésen, amiről a Mandiner számolt be. A 3-as terminál várhatóan 2035-re készül el, a beruházás értéke mintegy 400 milliárd forint. A Terminal+ koncepció a helyszínen bemutatott kisfilm alapján ezekből fog állni:

• 35 ezer négyzetméternyi új épület;
• plusz 10 millió utas kiszolgálása;
• új check-in-zónákat alakítanak ki, kilencven új pult is lesz;
• új központi, utasbiztonsági ellenőrző pont;
• új poggyászkezelő rendszer;
• új közlekedési csomópont;
• új közúti előtér;
• több parkolóhely;
• új 7,2 MW teljesítményű napelempark.

A reptéri fejlesztés része az is, hogy 2028 végéig kétszer háromsávos, 12 kilométer hosszú új gyorsforgalmi út épül az Üllői út külső szakasza és a repülőtér között. A beruházás költsége előreláthatóan 200 milliárd forint lesz, az engedélyek megszerzése 2026 első félévében zárulhat, az építkezés két évig fog tartani.

Ezzel párhuzamosan új, 27 kilométer hosszú, óránként 160 kilométeres sebességre alkalmas vasútvonal épülhet Kőbánya és Monor között, ez az országos vasúthálózathoz kapcsolódva közvetlen összeköttetést jelentene több megyei jogú várossal. A koncesszió kiírása szerint a projekt része a tervezés, az engedélyeztetés, a kivitelezés, a műszaki ellenőrzés, ezek tanúsítása, majd a pálya és a vasútállomás üzemeltetése és karbantartása. A vasútállomást a repülőtértől néhány száz méterre, a mostani Holiday parkoló helyén építik majd meg, a megszűnő parkolóhelyeket pedig máshol fogják pótolni. A koncesszió időtartama 35 év, a végén a vonal az állam tulajdonába kerül. A gyorsvasúti fejlesztéshez hozzátartozik a buszos járatbővítés, a Nyugati tér és Ferihegy között közlekedő járatok 5-10 percenként indulhatnak, és Rákosrendezőnél is megállnak.

A reptér megvásárlása óta beszélnek az új terminálról

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter még 2024 végén beszélt arról, hogy 2025-ben elindulhat a 3-as terminállal összefüggő beruházás, korábban pedig azt mondta, 2032-ben adhatják át. Októberben Lóga Máté 2034–2035-re tette a 3-as terminál befejezését, de azt is mondta, az utasok előtt akár már 2031-ben is megnyithatják a terminál adott részét.

A repteret üzemeltető Budapest Airportot 2024 nyarán vásárolta vissza a magyar állam. A reptércégért a kormány 3,1 milliárd eurót, azaz akkori árfolyamon nagyjából 1200 milliárd forintot fizetett, mindezt egy döcögő gazdasági környezetben, amikor vészesen vissza kellett fogni a kormányzati beruházásokat és költéseket. A kormány többségi tulajdonrészt szerzett, a maradék 20 százalék Vinci Airportsé lett, ami 14 országban több mint 70 repteret üzemeltet. A vételár viszonylag magasnak számított, tovább drágította, hogy a kormány stratégiai és szuverenitási kérdést csinált a vételből, így a német-kanadai-szingapúri eladó kényelmes helyzetből, az árat feltornászva tárgyalhatott a magyar kormánnyal. Dömötör Csaba (akkor még a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkáraként) a vásárlás után azt arról beszélt, évi 30–35 milliárd forint nyereségre számít a kormány a budapesti reptérből.

A HVG januárban arról írt, hogy a tulajdonosok, vagyis a magyar állam és a francia Vinci Airports csaknem 280 millió euróval, azaz mintegy 109 milliárd forinttal leszállította a Budapest Airport Zrt. alaptőkéjét. Ez azért fontos, mert ez lehetővé teszi, hogy a kormány a választások előtt néhány hónappal 100 milliárd forintot vegyen ki a reptérből. A zrt. ugyanis 2024-ben 41 milliárd forintos profitot ért el, Nagy Márton viszont azt mondta, a reptér 100 milliárd forint feletti osztalékot fizet a tulajdonosoknak. A plusz 60 milliárd forintot pedig az alaptőke csökkentésével teremtették elő, azáltal, hogy a különbözetet az eredménytartalékba helyezték.