Hétfő reggelre kilőtt és 14 hónapos csúcson járt az olajár az iráni háború miatt

Hétfő kora reggelre kilőtt a legfontosabb nemzetközi olajárindex az iráni háború hatására: a brent olaj hordónkénti ára megközelítette a 82 dollárt, ami a péntekihez képest 13 százalékos emelkedést és 14 hónapos csúcsot jelent. Ez a drágulás egyébként nagyjából megfelel a legtöbb szakértői várakozásnak, amelyek 10-15 százalékos emelkedéssel számoltak. Kicsivel hétfőn, fél hat előtt már történt némi korrekció, 77,09 dollárra csökkent.

A közel-keleti helyzet kihatott az ázsiai tőzsdékre is. A térségben irányadó tokiói börze Nikkei 225 index 1,30 százalék gyengülést jelezett. A sanghaji tőzsde 0,08 százalék, a hongkongi 1,70 százalék, a tajpeji pedig 0,39 százalék mínuszban állt. A pakisztáni tőzsde mindeközben történelmi zuhanást produkált: az irányadó KSE-30 indexe a kereskedés elején 9,6 százalékot zuhant, ami a valaha mért legnagyobb esést jelenti. A karacsi tőzsde közleménye szerint a zuhanás miatt egyórás szünetet rendeltek el a kereskedésben, írja a Bloomberg.

A válságok idején biztonságosabbnak tartott arany ára hétfőn kora reggel 2,8 százalékkal emelkedett, 5397 dollár körül alakult.

Az iráni rezsim ellen indított amerikai–izraeli légicsapások és az azokra adott iráni válaszlépések alapjaiban rengethetik meg a világgazdaságot. A legtöbben az olaj ára miatt aggódnak, ha ugyanis az jelentősen emelkedik, az közvetlenül érinti a konfliktustól távol élőket is. Vasárnap estig bezárólag legalább három tartályhajó sérült meg, vélhetőleg iráni támadásokban. Emellett a Perzsa-öbölben további kétszáz hajó horgonyzott le ideiglenesen a Hormuzi-szoros két oldalán.

Kulcskérdés, hogy le fogja-e zárni Irán azt a Hormuzi-szorost, amin a régió olajkereskedelmének 90 százaléka, a világ olajkereskedelmének pedig közel 20 százaléka halad keresztül. Az iszlamista rezsim már évtizedek óta fenyegetőzik ezzel, de a lépést annyira súlyosnak tartották elemzők, hogy a tavaly nyáron az iráni atomprogram ellen indult 12 napos háború során is úgy vélték, Irán ezt csak a legvégső esetben lépné meg. Akkor nem is tette meg. A lehetséges forgatókönyvekről itt írtunk bővebben, az aktuális közel-keleti helyzetet pedig ebben a cikkünkben követheti.