A Műtárgy.com kétévente jelenteti meg A magyar művészek aukciós piaca című kiadványt, amely több mint hatvanezer tételből álló adatbázisra támaszkodva, tíz évre visszatekintve, és az idei év első félévének adatait is tartalmazva elemzi a magyar és a magyar származású művészek hazai és nemzetközi aukciós piaci teljesítményét.
Komoly nemzetközi érdeklődés
Közleményük szerint a 2024-es 9,8 milliárd forintos összforgalom, valamint a 2025 első félévében tapasztalt bővülés azt jelzi, hogy a magyar művészek műtárgyainak piaca magához tért a korábbi évek visszaesése után, részben a nemzetközi árverési piacon elért teljesítménynek köszönhetően.
Több mint egy évtized után 2024-ben először fordult ugyanis elő, hogy a nemzetközi aukciós forgalom meghaladta a hazai értékesítést: a külföldi eladások 54 százalékos részesedéssel vették át a vezetést. A trendforduló elsősorban a legdrágább magyar művészek nemzetközi sikereinek és a gyenge forintárfolyamnak köszönhető.
A rekorderek
Májusban a Sotheby’s New York aukciósházban értékesítették Moholy-Nagy László Am 3 (1923) című művét, amely minden idők legdrágábban eladott magyar festő által készített alkotása lett. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az év első hat hónapjának összforgalma meghaladja az előző két év azonos időszakának eredményét. Az utóbbi tíz év eladásai alapján egyébként Victor Vasarely, Hantai Simon, Moholy-Nagy, Vaszary János és Rippl-Rónai József a legnagyobb forgalmú már nem élő magyar képzőművész.
Az élő alkotók közül idén Maurer Dóra, Bozó Szabolcs és Lakner László művei keltek el a legmagasabb árakon – az alkotások több mint 60 százaléka ráadásul a nemzetközi piacon talált gazdára. Az élő alkotók piacát az utóbbi tíz év eladásai alapján Keserü Ilona, Nádler István és Maurer Dóra vezetik.
A magyar művészek aukciós piaca című kiadványt a VII. Műtárgybefektetési Konferencián, november 6-án mutatják be az érdeklődőknek a Ludwig Múzeumban.
