Kalapos Éva: Ötvenhat
Én beteg se lehetek, nem fekhetek három hétig „enyhe tünetekkel”, a férjemet leszázalékolták, csak alkalmi munkákat tud vállalni, feketén. Telextárcák.
Cserna-Szabó András: Barbárok
Minden nép volt egyszer barbár, van, amelyik még most is az. A bor, ez választja el a vadembert a civilizációtól. Telextárcák.
Háy János: Kis koszlott állatka
Elindulhat majd az az élet, ami mindenkinek elindul, aki épp abba a korba ér bele, amikor még nem tud az apró kis állatról, vagy ha tud, nem foglalkozik vele. Telextárcák.
Grecsó Krisztián: Kikerül és áthalad, avagy Pesten a helyzet?
A szemérem, az hiányzik, elszabadult, kiömlött a szégyentelenség, a rengeteg kitérdelt melegítő mind üzen, azt sikítják, hogy mindegy, már nem számít. Telextárcák.
Tóth Krisztina: Szeretnék tőled kérni valamit
Szerettem volna még elmondani neki, hogy megtettem, amit kért, és hallani akartam, hogy tényleg ez minden. Meg akartam esketni. Telextárcák, Tóth Krisztina írása.
Kiss László: Az idézés
Mit lehet csinálni egy vizespohárban álló hozzátartozóval, aki ezekben a percekben a Szovjetunióban raboskodik. Telextárcák, Kiss László írása.
Vass Norbert: Hugó Hami – pont, mint az oviban a vízilovak
A pocakunk kompóttal van tele, és nyomkodjuk a vízilovunk fenekéből kikandikáló fekete műanyagkarokat. Próbálunk minél több színes golyócskát nyelni be. Telextárcák, Vass Nobert írása.
Mécs Anna: A fukusimai búvár
Azt reméltem, behúz magával a mentőautóba, hogy egy láthatatlan lepellé válok, és ráborulok. Telextárcák, Mécs Anna írása.
Szabó T. Anna: Egyenesen át
Semmi nem lehet már olyan jó nekem, mint az a pillanat, amikor még csak a tekintetemmel tartom a nőt, a nézésemmel rántom magam át hozzá a halál szakadéka felett. Telextárcák, Szabó T. Anna írása.
Harag Anita: Naptejet hozol?
Apával minden nyarat itt töltenétek, ebben a rózsaszín házban, a teraszáról biztos látni a tengert, minden reggel erre kelnétek, és minden este erre feküdnétek. Telextárcák, Harag Anita írása.













