Megindította a pert az Európai Parlament a Bizottsággal szemben, amiért nem indult még el a jogállamisági eljárás a magyar és a lengyel kormány ellen
David Sassoli, az Európai Parlament elnöke felkérésére a testület jogi szolgálata keresetet nyújtott be az uniós bírósághoz az Európai Bizottság ellen a jogállamisági kondicionalitási mechanizmusról szóló rendelet alkalmazásának elmulasztása miatt, írja az MTI az uniós szervezet sajtószolgálata alapján. A sajtóközlemény úgy fogalmaz:
„a tavaly decemberben uniós szinten elfogadott rendelet lehetővé teszi, hogy az EU felfüggeszthesse az uniós költségvetésből történő kifizetéseket azon tagállamok számára, amelyekben a jogállamiság veszélyben van”.
Az Európai Bizottság, az unió végrehajtó szerve azonban eddig tartózkodott annak alkalmazásától, ezért az EP jogi ügyekkel foglalkozó szakbizottsága bírósági eljárás megindítását javasolta, amelynek előkészítését október 20-án kezdte meg a testület jogi szolgálata.
Sassoli korábban az EP jogi stábjának küldött levelében úgy fogalmazott:
„Azoknak az uniós tagállamoknak, amelyek megsértik a jogállamiságot, nem járhatnának uniós források. Tavaly a Parlament keményen küzdött egy olyan mechanizmusért, ami biztosítja is ezt. Az Európai Bizottság azonban még mindig nem hajlandó ezt alkalmazni”
A friss sajtóközleményben azt írja, „a szavakat tettekre kell váltani”.
Ahogy azt korábban írtuk, az Európai Parlament képviselői már január óta azt várják a Bizottságtól, hogy alkalmazzák a jogállamisági mechanizmust, aminek a lényege, hogy az uniós költségvetés és a helyreállítási alapok védelme érdekében az EU felfüggesztheti a tagállami kifizetéseket.
A mechanizmust az uniós költségvetés és a helyreállítási alap elfogadásához kötötték – és bár a magyar és a lengyel kormány vétóval fenyegetett a mechanizmus miatt, attól végül egy politikai alku keretében elálltak. Az alku szerint ugyanis a kormányok megtámadhatják az Európai Bíróságon a mechanizmusról szóló jogállamisági rendeletet, és amíg a Bíróság nem dönt az ügyben, addig az Európai Bizottság nem függesztheti fel a tagállamoknak járó uniós források kifizetését.
Ezt támadná meg az Európai Parlament, a képviselők szerint ugyanis az EB-nek régóta meglenne a jogalapja ahhoz, hogy beindítsa a mechanizmust Magyarország és Lengyelország ellen.
Erről decemberben és márciusban is elfogadtak egy politikai nyilatkozatot, júniusban pedig arról döntöttek az EP-képviselők, hogy akár perre is mennének a biztosok ellen a mechanizmus érdekében. Október 14-én az Európai Parlament igazságügyi szakbizottsága azt javasolta az EP elnökének, hogy indítsa el a pert az Európai Bíróságon a Bizottság ellen, ezek után pedig Sassoli kezében volt a döntés arról, hogy a lengyel-magyar tandem pere mellett indít-e egy újabb bírósági eljárást a mechanizmus ügyében.
Ahogyan a lengyel-magyar pert, úgy az EP-EB-pert is gyorsított eljárásban tárgyalhatná meg az Európai Bíróság – azonban utóbbinak csak a kormányok által indított per döntése után lenne eredménye. Ezzel az egész eljárás okafogyottá válhat, hiszen ha a Bíróság az uniós szervek javára dönt Varsóval és Budapesttel szemben, akkor semmi nem akadályozhatja meg a Bizottságot a mechanizmus beindításában a két tagállam ellen.
Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt heti EU-csúcs zárókonferenciáján arról beszélt, hogy a bizottság jelenleg iránymutatást dolgoz ki a mechanizmussal kapcsolatban, az unió bírósága pedig december elején lengyel és magyar felkérésre megítéli, hogy az eszköz jogi szempontból elfogadható-e. Hozzátette, hogy a bírósági határozat megszületéséig a testület nem hoz intézkedéseket.
A januárban életbe lépett mechanizmust ugyanakkor visszamenőleg is alkalmazni fogja. A rendelet szerint az uniós pénzek felügyeletét szolgáló jogállamisági mechanizmus akkor lesz elindítható, ha egy tagállam intézkedései sértik az Európai Unió pénzügyi érdekeit. A jogszabály nemcsak egyedi esetekben, hanem akkor is alkalmazható lesz, ha az alapvető jogok rendszerszintűen sérülnek és ennek hatása van az uniós források kezelésére.
