„Még semmi sem rémisztett meg ennyire, mint ez” – messzemenő következményei lesznek az amerikai segélyek befagyasztásának

Több millió ember életét teheti kockára Donald Trump kormányzata, miután elnöksége első hetében teljesen váratlanul befagyasztott szinte minden külföldre irányuló amerikai segélyt, majd Elon Musk hathatós segítségével működésképtelenné tette a segélyek nagy részét elosztó, az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) nevű szervezet működését.

A döntés miatt fertőző betegségek elleni programok álltak le, élelmezési segélyek szünetelnek, életmentő ellátásokat végző klinikák nem működnek ideiglenesen szerte a világon, valamint malária- és HIV-oltások fejlesztését jegelték, miután segélyszervezetek nem kapják meg a működésükhöz elengedhetetlenül szükséges pénzt. A pénzek befagyasztása több tucat egészségügyi kutatóprogramot is érint, melyekben kísérleti gyógyászati eszközök maradtak most több ezer páciens testében, írta a New York Times.

Bár Marco Rubio amerikai külügyminiszter az első bejelentést kísérő felzúdulás után engedélyt adott az életmentéshez szükséges segélyek folyósítására, a szervezetet kipécéző Musk vezetésével a Fehér Ház azonnal megkezdte a segélyek jelentős részét szétosztó USAID beszántását a mostani formájában. Az 1961-ben felállított USAID a világ legnagyobb állami donorszervezete, ami nemzetközi fejlesztési és humanitárius segélyprogramokat valósít meg világszerte.

A Fehér Ház bejelentette, hogy az egész szervezetet be fogják olvasztani a külügyminisztériumba, a USAID vezetését pedig már át is vette Rubio. A New York Times értesülései szerint a Trump-kormányzat tömeges kirúgásokat tervez, és a USAID létszámát több mint tízezerről mindössze 290 emberre csökkentik. A dolgozókat kizárták a washingtoni székházból, a számítógépes rendszerből, a honlapot elérhetetlenné tették, elkezdték felfüggeszteni az ellenkező dolgozókat, majd péntektől mindenkit szabadságra küldtek volna, a külföldön lévő munkatársakat pedig haza akarták rendelni.

Egy szövetségi bíró azonban pénteken átmenetileg blokkolta az utóbbi két döntést. Közben szakszervezetek pert indítottak az amerikai kormányzat ellen a szervezet szétrombolása miatt, amit illegálisnak és alkotmányellenesnek tartanak, mert a még John F. Kennedy alatt létrehozott USAID-et csak a kongresszus döntésével lehetne megszüntetni.

Az amerikai kormányzat karcsúsításával megbízott Elon Musk a világ legnagyobb segélyosztóját „bűnszervezethez” hasonlította, amit „marxista szélsőségesek” irányítanak, közölve, hogy „itt az idő arra, hogy megsemmisüljön”. A jobboldali közösségi oldalakon örömujjongással fogadták a USAID beszántását, amiről összeesküvés-elméletszerű hamis információk kezdtek el terjedni, amit a Fehér Ház is felerősített. Például az, hogy ötvenmillió gumióvszert osztottak szét a Gázai övezetben, vagy hogy több millió dollárnyi támogatást adtak a Politico című lapnak.

Orbán Viktor is ünnepelt

A USAID tervezett beszántását Orbán Viktor magyar miniszterelnök is örömmel fogadta. Elon Musk közösségi oldalán, a X-en kijelentette, hogy „úgy tűnik, hogy a USAID finanszírozta az ultraprogresszív Politicót Brüsszelben”, hozzátéve, hogy szerinte „lényegében a teljes magyar baloldali médiát” is finanszírozta. „És még engem hívtak az év rendbontójának…” – írta a Politicóról a kormányfő, aki szerint az egész világ hálával tartozik Trumpnak, amiért leleplezte és megszüntette ezt a „sötét összeesküvést”.

A miniszterelnök vélhetően arra a fejleményre reagált, hogy a napokban az interneten elkezdett terjedni egy elmélet, miszerint a USAID évekig támogatta több millió dollárral a Politicót és az AP Newst. Valójában arról van szó, hogy az amerikai szövetségi szervek rengeteg közszolgának fizettek elő az Amerikában is mérvadó szakpolitikai lapokra, mert szükség volt a munkájukhoz az ottani elemzésekre. Azaz az amerikai államapparátus nem támogatást nyújtott, hanem fizetett egy szolgáltatásért – a Politico Próért tavaly az összes szövetségi kormányzati ügynökséget nézve összesen 8,2 millió dollárt.

Valójában a USAID nem adott támogatást a Politicónak, főleg nem dollármilliókat, hanem nagyjából 44 ezer dollárt költött előfizetésre, de Donald Trump még mindig „lefizetésről” beszél. És nem a „brüsszeli” Politicóra, azaz a lap európai kiadására, hanem az amerikai változatra, egészen pontosan annak Pro kiadására, ami egy jellemzően nagy cégeknek és szervezeteknek készülő, különböző szakpolitikai kérdésekkel mélyen foglalkozó kiadvány, aminek éves előfizetése 10-15 ezer dollár is lehet. Egyébként Trump első kormányzata alatt a Fehér Ház majdnem százezer dollárt tett félre Politico Pro előfizetésekre.

Az amerikaiak pazarlásnak tartják, amíg meg nem tudják, mennyiről van szó

Donald Trump az elnökválasztási kampány alatt többször is kikelt a külföldre irányuló amerikai segélyek ellen, amit sokan az adófizetői pénzek felesleges pazarlásának tartanak, és rendszerint azt követelik, hogy azt inkább belföldön, az amerikaiak megsegítésére költsék el. A Reuters február elején készült felmérése szerint az amerikaiak 56 százaléka támogatja, és 40 százalékuk ellenzi a külföldi segélyek befagyasztását. A korábban készült felmérések szerint az amerikaiak 60-70 százaléka – főleg a republikánusok, de a demokraták 55 százalék is – gondolja úgy, hogy túl sokat költ az Egyesült Államok külföldi segélyekre. Ugyanakkor jelentősen túlbecsülik annak mértékét.

Évek óta készített közvélemény-kutatások eredményei szerint az amerikaiak azt gondolják, hogy a szövetségi költségvetés 20-30 százalékát teszik ki a külföldi segélyek. Amikor azt kérdezik tőlük, mennyinek kéne lenni, nagyjából tíz százalékot mondanak. A valóságban azonban az amerikai költségvetésnek kevesebb, mint egy százalékát teszi ki az összeg. Ezt tudva már csak 28 százalék tartja túl soknak az erre fordított pénzt.

A külföldi segélyek azonban kétpárti támogatást élveznek a kongresszusban, mert azt az amerikai érdekek képviseletének és az amerikai nemzetbiztonság szavatolásának egyik legjobb eszközének tartják, ami ráadásul relatíve nem is kerül olyan sokban az amerikai államnak: évente nagyjából hatvanmilliárd dollárt költenek erre. Az összeg legnagyobb részét, nagyjából hatvan százalékát a USAID osztja szét, további majdnem 30 százalékot a külügyminisztérium, a maradékot pedig nagyjából húsz további kormányszerv.

Döbbenetet és zavart okozott a tiltás

Donald Trump még csak öt napja volt elnök, amikor január 24-én, pénteken váratlanul szinte teljesen leállították 90 napra a külföldre irányuló segélyeket, és megtiltották a munkát a segélyekkel foglalkozó kormányzati dolgozóknak. Jelezték, hogy mindent felülvizsgálnak, hogy mennyiben felelnek meg az új külpolitikai irányvonalaknak. Humanitárius szervezetek Trump győzelme óta készültek arra, hogy csökkenni fognak az amerikai segélyek, de arra nem számítottak, hogy azt akár csak ideiglenesen teljesen leállítják már Trump első elnöki hetében. A világ reakciója a döbbenet volt, majd annak felismerése, mit fog eredményezni, ha a világ legnagyobb segélyezője elzárja a pénzcsapot.

A Washington Post értesülései szerint a Trump-kormányzat figyelmeztette a segélyszervezeteket, hogy ne merjenek panaszkodni a sajtónak a befagyasztások miatt, és emiatt sokan csak névtelenül voltak hajlandók nyilatkozni. A kormányzati bosszútól tartó nonprofit szektor pedig a bejelentés utáni hétvégén a titkosított beszélgetéseket lehetővé tevő Signalra állt át – mondta a lapnak egy nonprofit szervezet egyik vezetője.

Páran azonban már rögtön névvel vállalva figyelmeztettek arra, hogy mi várható. „Emberek fognak meghalni és a HIV újra terjedni kezd” – jelentette ki Beatriz Grinsztejn, a Nemzetközi AIDS Társaság elnöke az Euronewsnak, hozzátéve, hogy legalább húszmillió ember életmentő gyógyszerét biztosítja egy amerikai segélyprogram. „Több millió ember élete kerül ezzel veszélybe” – mondta Abby Maxman, az Oxfam America segélyszervezet elnöke.

Már akkor arról beszéltek, hogy a döntés érinti például a Marburg vírus, a malária vagy a járványos gyermekbénulás elleni küzdelmet, emellett élelmezési segélyek, ivóvizet biztosító programok, menekülttáborok ellátása, fel nem robbant taposóaknák megsemmisítése, terhes nők orvosi ellátása, vagy gyerekek szexuális kizsákmányolása ellen küzdő szervezetek munkája kérdőjeleződhet meg egyik napról a másikra.

„Fogalmuk sincs arról, hogy mit szüntetnek meg”

A segélyek befagyasztása olyan nagy felzúdulást okozott, hogy Marco Rubio külügyminiszter négy nappal később újabb utasítást adott ki, amiben jelezte, engedélyezik „az életmentő humanitárius segélyek” folyósítását. Az életmentő segélyek újraindításáról szóló utasításban azonban nem szerepelt semmi arról, hogyan tudnak az érintett szervezetek mentességet szerezni a pénzbefagyasztás alól, csak annyi, hogy a külügyminisztérium külföldi segélyekkel foglalkozó igazgatóját keressék.

A posztra azonban akkor még senkit sem neveztek ki – írta a Washington Post. A segélyszervezetek pedig semmilyen információt nem kaptak arról, hogy megkapják-e a segélyeket, vagy sem – tudta meg a Reuters. A CNN-nek több szervezet is azt mondta, nem kapnak pénzeket, pedig életmentő programokkal foglalkoznak. Jeremy Konyndyk, a USAID egykori magas rangú vezetője a New York Timesnak azt mondta, hogy „látszólag fogalmuk sincs arról, hogy mit szüntetnek meg, amikor kiadják ezeket az általános rendeleteket”.

Rubio aztán egy Costa Ricában tartott sajtótájékoztatón megkérdőjelezte a hozzáértését azoknak a szervezeteknek, akik nem férnek hozzá az amerikai segélyekhez, illetve politikai célok elérése érdekében végzett szándékos szabotázzsal gyanúsította meg őket.

A New York Timesnak már közvetlenül a segélyek befagyasztásáról szóló döntés után azt mondták egykori kormányzati tisztségviselők, hogy a Fehér Ház célja a USAID megszüntetése és beolvasztása a külügyminisztériumba. Végül igazuk lett. A Trump-kormányzat a szövetségi államapparátus karcsúsításával megbízott Elon Musk segítségével hamar nekilátott a USAID felszámolásának, miután a milliárdos emberei fenyegetőzésekkel hozzáfértek a szervezet érzékeny adatokat tartalmazó, csak külön engedéllyel elérhető számítógépes rendszeréhez.

A USAID dolgozóit kizárták a rendszerből, a szervezet honlapja elérhetetlenné vált, február 3-én hétfőn pedig közölték a dolgozókkal, hogy másnap már nem is kell bemenniük dolgozni.

Olyan váratlanul bocsátottak el szerződéses munkatársakat, hogy voltak, akiket videókonferencia közben zártak ki a rendszerből.

A USAID több vezetője is felmondott, demokrata politikusokat nem engedtek be az épületbe, majd Rubio bejelentette, hogy ő lesz a szervezet ideiglenes vezetője, és azt be fogják olvasztani a külügyminisztériumba.

Milliók maradhatnak humanitárius segély nélkül

Bár Rubio egy interjúban az életmentő feladatok engedélyezésével kapcsolatban azt mondta, hogy „nem akarjuk azt látni, hogy emberek halnak meg, meg ilyesmi”, de döntéseik szakértők és az amerikai támogatásból működő segélyszervezetek közlése szerint pontosan ezt a hatást érik el.

Elemzések szerint több ezer nő és lány fog meghalni szülési komplikációk miatt, Afrikában több százezer gyerek maradt éhen, mert az iskolai étkeztetésükre szánt étel megrohadt, Szudánban orvosi ellátmányok ragadtak raktárakban, és ingyenkonyhák zárnak be, Maliban pedig maláriagyógyszerek nem jutnak el a betegeknek, mert kirúgták azokat, akik a szétosztásukkal foglalkoztak. Kenyában egymillió ember ivóvize került veszélybe, mert a nagyrészt amerikai segélyekből működő kutakat karbantartó embereket el kellett bocsátani a segélybefagyasztások miatt.

„Csak Kelet-Afrikában több tízmillió ember nem kap semmilyen humanitárius segélyt”, pedig Rubio utasítása szerint jogosultak lennének rá – mondta a Washington Postnak egy névtelenül nyilatkozó magas rangú amerikai tisztségviselő. Szudánban „több mint nyolcmillió éhező ember halhat éhen” a döntés miatt – mondta egy ottani humanitárius dolgozó a lapnak.

Az amerikai segélyekből emellett iskolákat üzemeltetnek, civil szervezeteket támogatnak, újságírókat segítenek elnyomó rezsimekben és demokráciapárti aktivisták felsőoktatását fizetik, mezőgazdasági segélyeket nyújtanak, vagy a madárinfluenza terjedését követik nyomon.

„30 éve vagyok fertőző betegségekkel foglalkozó orvos, de még semmi sem rémisztett meg ennyire, mint ez”

– mondta a ProPublicának Jennifer Furin harvardi orvos, aki a TBC legellenállóbb változatai elleni gyógymód kidolgozására kapott támogatást. Hozzátette, hogy a fertőző betegségek nem ismerik az országhatárokat.

A Science magazin, valamint a New York Times közben arról számolt be, hogy a segélyek befagyasztása miatt több más betegség elleni gyógyszer fejlesztése mellett leálltak ígéretes HIV-vakcinák klinikai vizsgálatai is Afrikában. A Guardian pedig arról írt, hogy egy maláriaoltás kifejlesztésére létrehozott programot is leállásra kényszerített a segélyek befagyasztása.

Bár a Fehér Ház 90 napra függesztette fel a külföldi segélyek folyósítását, a USAID egyik korábbi magas rangú tisztviselője, Susan Reichle szerint a jóval tovább tarthat a szünet. „Hónapokig folytatódhat, mert esélytelen, hogy felülvizsgálják az összes programot ennyi idő alatt” – mondta a Guardiannek.

Kína pezsgőt bont

Szakértők közben arra figyelmeztettek, hogy az amerikai segélyek befagyasztásával nagy lehetőséget kap Oroszország és főleg Kína arra, hogy átvegye az Egyesült Államok helyét, és segélyeivel magához édesgessen egy sor országot, és növelje befolyását a világban. A USAID egyik munkatársa a ProPublicának kijelentette, hogy a „kaotikus, minden magyarázat és útmutatás nélkül, hirtelen hozott segélybefagyasztás” miatt szerte a világon megbízhatatlan partnerként könyvelik el az Egyesült Államokat, és az országoknak most jó okuk lesz arra, hogy Kínától vagy Oroszországtól kérjenek segítséget.

A külföldi amerikai segélyeket támogató elemzők és politikusok a programokat nem csak jótékonykodásnak tartják. „Ez egy nemzetbiztonsági eszköz, amit 60 éven át fejlesztettünk. Ha tönkreteszik, nem lesz könnyű újjáépíteni” – mondta a Washington Postnak Jeremy Konyndyk, a menekülteket segítő Refugees International humanitárius szervezet elnöke.

Bár a világ leginkább a humanitárius segélyek elapadása és a USAID megszüntetése miatt aggódik, a befagyasztott külföldi segélyek egy sor olyan programot is finanszíroznak, amelyek leállása szakértők szerint komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Ilyenek például az embercsempészet, a migráció és a drogkereskedelem visszaszorítását célzó programok Közép- és Dél-Amerikában, a tömegpusztító fegyverek terjedése ellen irányuló programok Ázsiában, az Iszlám Állam tagjaival teli börtöntáborok biztosítása Szíriában és terrorellenes programok szerte a világon.

„Ez egy hatalmas ajándék Pekingnek” – jelentette ki Melanie Hart, az Atlantic Council Kínával foglalkozó szakértője, aki szerint minél tovább tart a segélyek befagyasztása, annál nehezebb lesz visszanyerni az Egyesült Államok pozícióját a világban. „Pekingben most pezsgőt bontanak” – mondta az AP amerikai hírügynökségnek a külföldi segélyeket tanulmányozó Adam Isacson. Szerinte az Egyesült Államoknak nehéz lesz úgy megküzdenie geopolitikai riválisával, hogy „közben egyoldalúan lefegyverezzük magunkat”. A Georgetown Egyetem ázsiai joggal foglalkozó központjának igazgatója, Tom Kellogg pedig a Wall Street Journalnek kijelentette, hogy „Peking végtelenül boldog lesz”, ha a segélyek befagyasztása állandósul.

Amikor Rubiót a segélyek nemzetbiztonsági fontosságáról kérdezték, közölte, hogy a USAID tesz olyan dolgokat, amiket „folytatni kell és folytatni is fogunk”. A közép- és dél-amerikai országokba látogató Rubio arról beszélt, hogy régóta támogatja a külföldi segélyeket, „de a segély nem adomány”, hanem az amerikai érdekek elősegítését szolgálja, kijelentve, hogy most csak felülvizsgálják a programokat.

Az amerikai külügyminiszter közép-amerikai körútján több országban is újra engedélyezte több befagyasztott segély újraindítását, miután szembesítették azzal, azok milyen fontosak az illegális bevándorlás, vagy a drogkereskedelem elleni küzdelemben.

Közben a külügyminisztériumban sebtében engedélyezték az Iszlám Állam tagjait fogva tartó szíriai börtöntáborok őreinek ígért pénz kifizetését, miután páran nem jelentek meg a segélyek leállítása után, és a szudáni fegyverraktárt védő őröknek is engedélyezték a visszatérést. Ezek is jól mutatják, milyen nem várt következményei vannak a segélyek hirtelen, átgondolatlan befagyasztásának.

Trump kormányzata azonban nem csak külföldön okozott káoszt és riadalmat a szövetségi költések csökkentésére irányuló, a következményeket látszólag figyelmen kívül hagyó döntéseivel. Pár nappal azután, hogy befagyasztották a külföldi segélyek kifizetését, a belföldi programokra félretett szövetségi pénzekkel kapcsolatban is hasonló döntést hoztak. Annak viszont már olyan politikai következményei voltak, hogy a Fehér Ház két napon belül kénytelen volt visszavonulót fújni.

Saját bőrükön érezték Trump döntésének hatásait az amerikaiak, és nem voltak boldogok

Trump kormánya elnökségének második hetét azzal kezdte, hogy minden szövetségi juttatás befagyasztását is ideiglenesen elrendelte. A másnap délután öt órakor hatályba lépő rendelkezés szövege annyira homályos volt, hogy nem lehetett tudni, egészen pontosan milyen pénzek kifizetésére vonatkozik. Így pedig óriási tiltakozási hullámot váltott ki még republikánus vezetésű államokban is, ahogy az emberek kétségbeesve próbálták megtudni, ez hogyan fogja érinteni őket.

Az amerikai sajtóban megjelent beszámolók szerint senki sem tudta, hogy a döntés pontosan mit is jelent és milyen programokat szüntetnek be. Egy ideig azt sem lehetett tudni, hogy a majdnem nyolcvanmillió amerikai egészségügyi ellátását álló Medicaid program leáll-e január 28-án öt órakor, aminek pénzkifizető portálja mind az ötven államban elérhetetlenné vált egy időre.

Közben senki sem tudta, hogy leállnak-e több tízmillió rászorulót segítő programok, mint az iskolai gyermekétkeztetési segélyek, az időseknek adott élelmiszer-adományok, iskoláknak juttatott több milliárd dollárnyi szövetségi oktatási hozzájárulás. Az alacsony jövedelműek lakhatását segítő szervezetek már arról beszéltek, heteken belül kilakoltatás elé néznek emberek, ha a szövetségi juttatásokat befagyasztják. De felmerült, hogy érintettek lehetnek orvosi kutatások, infrastrukturális beruházások, városi rendőrségek és tűzoltóságok, valamint farmerek és veteránok is.

A döntés hatályba lépését végül egy szövetségi bíró február 3-ig elhalasztotta pár perccel azelőtt, hogy az életbe lépett volna, miután nonprofit és közegészségügyi szervezetek ezt kérvényezték. Közben New York és Kalifornia vezetésével 23 állam legfőbb ügyésze is pert indított a döntés ellen.

Trump végül január 29-én visszavonta a szövetségi pénzek befagyasztásáról szóló utasítást.

A New York Times értesülései szerint a Fehér Házat teljesen váratlanul érte az egész káoszt elindító hétfői iránymutatás, amit a szövetségi kormányszervek költségvetését kezelő és ellenőrző Igazgatási és Költségvetési Hivatal (OMB) jogásza fogalmazott meg, és anélkül küldték szét, hogy egyeztettek volna róla Trump tanácsadóival.

A New York Times cikke szerint Trump legközelebbi tanácsadói rendkívül dühösek voltak, amiért nem avatták be őket, mert úgy ítélték, hogy ezzel nagy lehetőséget adtak a demokratáknak arra, hogy ellenük hangolják a közvéleményt. A Demokrata Párt politikusai nagy örömmel használták ki a lehetőséget, arra hívva fel a figyelmet, hogy a Trump-kormányzat „meggondolatlan és törvénytelen” lépésének és „katasztrofális politikájának” az amerikai családok látják a kárát.

Alexandria Ocasio-Cortez, a Demokrata Párt progresszív szárnyának egyik vezető politikusa a BlueSky-oldalán pedig azzal buzdította ellenállásra a baloldalt, hogy a Trump-kormányzat lehetőségek sorát adja a támadásra, mert, ahogy fogalmazott: „Lehet, hogy ez a kormányzat veszélyes és kegyetlen, de egyben sokkolóan ostobák és hozzá nem értők”.