Fenyegetőzések kereszttüzében ült le egymással Von der Leyen és az USA alelnöke
„Köszönöm a jó megbeszélést a közös kihívásainkról szövetségesként” – írta X-re kedden Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök, miután Párizsban találkozott J. D. Vance-szel, az Egyesült Államok alelnökével. Ez az első ilyen alkalom, amióta Vance és Donald Trump elnök januárban hivatalba lépett.
„A biztonságtól és stabilitástól a technológia nagy ígéretéig” terjedtek a témák a bizottsági elnök szerint. Utóbbira okot adott, hogy a párizsi, mesterséges intelligenciáról szóló csúcstalálkozó farvizén találkoztak. Már itt is látszottak a törésvonalak: Vance a felszólalásában azt fejtegette, hogy nem szabad túlzottan szabályozni az MI-t, az Egyesült Államok pedig nem korlátozná a szólásszabadságot, amivel az EU digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálya körüli vitákra utalhatott.
Von der Leyen a csúcson egy olyan tervet jelentett be, amellyel az Európai Bizottság húszmilliárd eurós támogatásból a reményei szerint – például magántőke és az EU befektetési bankjának bevonásával – 200 milliárd eurót mozgósítana MI-fejlesztésre. Mindezt nem sokkal azután, hogy Trump közölte: az USA négy év alatt 500 milliárd dollárt költhet ugyanilyen célra.
Bár a bizottsági elnök a posztjában az együttműködés folytatását hangsúlyozta Trumppal és Vance-szel, nem csak az MI-vetélkedés mutatta meg aznap a törésvonalakat. Von der Leyen uniós válaszlépésekre figyelmeztetett, miután USA elnöke 25 százalékos acél- és alumíniumvámot jelentett be. Von der Leyen posztja ugyanakkor utalhat arra is, ki ellen működhetnek együtt: a megbeszélésen szerinte szóba került a „nem piaci túlkapacitás kritikus kihívása” is. Tavaly májusban kifejezetten a kínai „túlkapacitásra” panaszkodott többek között az acéltermelésben.
Kínát az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is felemlegette, aki „jó találkozóról” posztolt Vance-szel. Kaja Kallas szerint az Ukrajna elleni orosz háború és az európai védelem megerősítése is szóba került. „Ahogy az ellenfeleink összehangolják a tetteiket, nekünk is ugyanezt kell tennünk” – írta nem sokkal azután, hogy Trump azt fejtegette: lehet, hogy az ukránok „egyszer oroszok lesznek, lehet, hogy nem lesznek oroszok”. Vance a tervek szerint az uniós tagjelölt ország elnökével, Volodimir Zelenszkijjel is egyeztet a héten.
A Trump-kormányzat eddig is nagyon világossá tette, hogy törődik Európával – hangsúlyozta Vance a találkozóról kiadott rövid, vágott felvételen. Sok gazdasági kapcsolatot látnak, amire építhetnek, az EU és az USA közti biztonsági partnerségben is biztosítani akarják a részvételüket, ami „jó Európának és az Egyesült Államoknak is”.
A találkozóról kiadott bizottsági közlemény alapján a testület elnöke és Vance is megerősítette az EU-USA kapcsolat erősségét és a „létfontosságú szerepét” a mai geopolitikai helyzetben. Von der Leyen – az uniós állam- és kormányfők, köztük Orbán Viktor egyhangúlag kiadott korábbi következtetéseit visszhangozva – hangsúlyozta a „megingathatatlan” uniós támogatást, valamint az EU elkötelezettségét az igazságos és tartós ukrajnai béke mellett. A közlemény nem szól arról, hogy Vance is így osztotta-e ezt az álláspontot, de a szöveg szerint abban mindketten egyetértettek, hogy szándékukban áll a kölcsönös előnyöket nyújtó gazdasági területek előnyben részesítése. A közlemény nem tért ki rá, pontosan mire gondoltak. Von der Leyen tavaly novemberben épp Budapesten vetette fel, hogy az EU az Egyesült Államokból származó cseppfolyós földgázzal váltsa ki az oroszt.
