A Fehér Ház gyakorlatilag valódi ellenfél nélkül kezdhetett neki nagy vihart kavart rendeletei és döntései végrehajtásának. A republikánus többségű kongresszus ellenkezés nélkül nézte, ahogy Donald Trump kormánya a törvényhozás jogait is csorbító utasítások sorát adta ki, az igazi vezető nélküli Demokrata Párt pedig a szavazóinak legnagyobb felháborodására nem tudott határozott és hatékony választ adni Trump döntéscunamijára.
Az új kabinet sokszor vitatott lépései elé egyedül a bíróságok kezdtek el akadályokat gördíteni, ahogy demokrata államok főügyészei, valamint civil szervezetek több tucatnyi pert indítottak Trump rendeletei, valamint a kormányzat döntései ellen. A bíróságok egymás után kezdték el leállítani Trumpék több döntésének végrehajtását.
Csakhogy felmerült, hogy mi történik, ha a Trump-kormányzat egész egyszerűen figyelmen kívül hagyja majd az ítéleteket, és nem engedelmeskedik azoknak. Ez jogi szakértők figyelmeztetése szerint egyenes út egy alkotmányos válsághoz.
Ilyen eset pedig már történt is. Pontosan három héttel Trump beiktatása után egy szövetségi bíró jelezte, hogy nem hajtották végre egyik ítéletét, és egy döntésben felszólította a kormányzatot, hogy tartsák be az intézkedést. Egy szintén aznap beadott keresetben felperesek azt állították, hogy a kormányzat egy másik bírósági ítéletet sem hajtott végre.
A New York Times összesítése szerint több mint negyven per indult a Trump-kormányzat ellen annak első három hete alatt. „A bíróságokon van a frontvonal” – mondta a lapnak a Democracy Forward nevű szervezet vezetője, utalva arra, hogy a kongresszusban semmit sem tesznek a szövetségi kormányzat teljes átalakításába belefogott Trump-kormányzat normákat és jogszabályokat sértő lépéseinek megállítására. „Már csak két hatalmi águnk van” – jellemezte a helyzetet a PBS amerikai közszolgálati adónak Justin Lewitt, a Loyola Law School professzora.
A bíróságoknak azonban nincsen sok eszköz a kezükben arra, hogy kikényszerítsék ítéleteik betartását, ehhez az állam segítségére van szükségük, ami felett Trump most teljesen átvette az irányítást. Trump és szövetségesei az elmúlt napokban többször is támadták a számára nem kedvező döntést hozó bírákat, de aztán pár republikánus politikus figyelmeztette az elnököt, hogy ne álljon ellen a bírósági döntéseknek.
Trump egy újságírói kérdésre válaszolva kedden kijelentette, hogy tiszteletben tartja a bírósági ítéleteket. Aztán kikelt az egyik neki nem tetsző döntést hozó bíró ellen, és úgy vélte, a fellebbezések túl sokáig tartanak.
Többen készültek erre
Trump elnökválasztási győzelme után több kormányzó, valamint demokrata államok főügyészei jelezték, hogy perek sokaságával készülnek, hogy a bíróságokon akadályozzák meg az elnök jogszabályokba ütköző vagy azokat karcoló döntéseit. Rob Bonta kaliforniai főügyész a New York Timesnak azt mondta, hogy több másik állam főügyészével már hónapok óta folytattak megbeszéléseket. Bob Ferguson, Washington állam kormányzója pedig jelezte, hogy jogászcsapatával készültek egy esetleges Trump-elnökségre, tanulmányozták a nem hivatalos kormányprogramnak tartott Project 2025 tervet is.
Trump első elnöksége alatt az állami főügyészek nagyjából 160 közös pert indítottak a szövetségi kormányzat ellen (nagyjából annyit, amennyit George W. Bush és Barack Obama kétciklusos elnökségei alatt összesen indítottak), aminek több mint nyolcvan százalékát megnyerték. Ferguson azt mondta, hogy főleg Trump elnöki rendeleteit fogják támadni, amiket az első elnöksége alatt relatíve könnyedén tudtak megsemmisíteni a bíróságokon.
Ugyanakkor a kormányzó is jelezte, hogy akkor gyakran „hanyag munkát végeztek”, ami megkönnyítette a jogi támadásokat, és 55 győztes perre csak három olyan jutott, amit elveszítettek. Arra számítottak, hogy másodszorra már Trump emberei is felkészültebbek lesznek. Egy demokrata főügyésznél dolgozó magas rangú jogász is azt mondta a Politicónak, „Trump mélységesen inkompetens volt” első alkalommal, és embereinek „fogalmuk sem volt arról, hogy mit csinálnak”, most nem fognak olyan nagy hibákat véteni, és a bíróságokon is nehezebb lesz megtámadni döntéseit.
Ráadásul a szövetségi bíróságokat is konzervatív bírákkal töltötték fel, ahogy a legfelsőbb bíróságot is, ahol 6-3-as többségben vannak a republikánus elnökök által kinevezett bírák, és ez megnehezítheti a Trump-kormányzat elleni pereket.
A döntéscunami a bíróságokon is látszódott
A bíróságok az elmúlt hetekben leállították:
- Trump elnöki rendeletét, amivel korlátozná, hogy az Egyesült Államokban született gyerekek automatikusan megkapják az amerikai állampolgárságot;
- férfi börtönökbe szállítsák át a transz nőket;
- a Capitolium ostromát vizsgáló FBI-ügynökök nevének nyilvánosságra hozását;
- a szövetségi dolgozóknak felajánlott felmondási lehetőséget;
- több mint háromezer milliárd dollárnyi szövetségi támogatás ideiglenes visszavonását;
- a USAID segélyosztó állami szervezet dolgozóinak szabadságra küldését;
- a Nemzeti Egészségügyi Intézet kutatási támogatásainak négymilliárd dolláros megvágását;
- több egészségügyi kormányszerv weboldalainak törlését.
- valamint, hogy Elon Musk emberei hozzáférjenek a pénzügyminisztérium adataihoz.
Trump kritikusai szerint a rengeteg elnöki rendelettel és a sok jogszabálysértő lépéssel túl akarja terhelni a Fehér Ház a bíróságokat, illetve arra játszanak, hogy a bíróságok malmai lassan őrölnek, és mire meghozzák döntéseiket, már visszafordíthatatlan lesz, amit tettek. Képesek lesznek végrehajtani sok mindent, mire a bíróságok hatékonyan válaszolhatnának – mondta az ABC Newsnak Bob Bauer, a New York Egyetem jogászprofesszora.
Három hét után azonban felmerült egy újabb lehetőség, ami eddig elképzelhetetlennek tűnt.
A bíróságok ugyan megálljt parancsolhatnak a kormányzatnak, de döntéseik csak annyit érnek, amennyire betartják azokat. Az elmúlt napokban azonban kérdésessé vált, hogy a Fehér Ház hajlandó lesz-e fejet hajtani a bíróságok előtt, és felmerült, hogy egész egyszerűen figyelmen kívül fognak hagyni bírósági ítéleteket, és nem engedelmeskednek azoknak.
J.D. Vance alelnök a hétvégén az X-en kijelentette, hogy a bírák nem mondhatják meg, hogy a kormány hogyan él legitim végrehajtói hatalmával. Nem ez volt az első alkalom, hogy a Yale jogi karán végzett politikus felvetette, hogy Trumpnak nem kell végrehajtania a bíróságok ítéleteit.
Négy évvel korábban egy podcastban azt mondta, hogy Trumpnak ki kéne rúgnia „minden középszintű bürokratát, minden közszolgát a közigazgatásban, és a saját embereinkre cserélni őket”, majd, amikor a bíróságok ezt megállítják, egy Andrew Jackson elnöknek tulajdonított idézettel kell válaszolni, hogy „a főbíró meghozta döntését, most akkor érvényesítse”.
Jogi szakértők ezzel kapcsolatban jelezték, hogy éppen a bíróságok feladata annak eldöntése, hogy az állam törvényesen mit tehet meg. „A nagy kérdés az, hogy ki dönti el, hogy mi a legitim végrehajtói hatalom” – írta közösségi oldalán Jack Goldsmith, a Harvard Egyetem jogi karának professzora. Ugyanezt emelte ki közösségi oldalán Steve Vladeck, a Georgetown Egyetem Jogi Központjának professzora, közölve, hogy pont azért vannak bírák egy demokráciában, hogy ne az állam vezetői döntsék el, hogy cselekedeteik legitimek-e. Jamal Greene, a Columbia Egyetem jogi karának professzora ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Vance óvatosan fogalmazott, és csak a „legitim végrehajtó hatalomról” beszélt, így kijelentése „üres fenyegetés”, hiszen ezekben az ügyekben pont az a kérdés, hogy a végrehajtói hatalom törvényesen cselekedett-e.
Rick Pildes, a New York Egyetem jogi karának professzora az NBC Newsnak küldött válaszában ugyanakkor aggasztónak nevezte, hogy nyilatkozatát úgy is lehet értékelni, mint amiben arra utal, hogy a kormányzat felkészült arra, hogy ne engedelmeskedjen egy bírósági ítéletnek, ha az elnök úgy gondolja, az a döntés rá nem vonatkozik.
Ezzel „egy veszélyes lehetőséget nyitott meg” az alelnök
– mondta a New York Timesnak Quinta Jurecic. A Brookings Institution kutatója, és a Lawfare jogi szaklap egyik felelős szerkesztője szerint Vance ezzel arra utalt, hogy a kormány közölheti a bírósággal, hogy nem fogja magára nézve kötelezőnek érezni az ítéletet, és nem engedelmeskedik annak.
Jamal Greene felhívta a figyelmet arra, hogy Vance kijelentése nem egy légüres térben született, és több republikánus politikus és Elon Musk is felvetette annak lehetőségét, hogy nem veszik figyelembe a bírósági döntéseket. Musk kijelentette, hogy eljárást kell indítani az ellen a bíró ellen, aki kitiltotta a kormányzati költések megnyirbálásával megbízott szervezete, a DOGE embereit a pénzügyminisztérium pénzfizetési rendszeréből, és megosztott egy posztot, amiben egy felhasználó arról beszélt, hogy az egyetlen lehetőség ellenszegülni a döntéseknek.
Mike Johnson, a képviselőház elnöke kijelentette, hogy „teljes szívemből egyetértek barátommal, J.D. Vance-szel”. Szerinte a bíróságoknak nem kéne akadályoznia a kormányzat munkáját. Eli Crane republikánus képviselő pedig kongresszusi eljárást indítana a Trump egyik döntését felfüggesztő bíró ellen.
Greene szerint ez arra utal, hogy felmerült lehetőségként a kormányzaton belül, hogy figyelmen kívül hagyják a bírósági ítéleteket. Rick Pildes pedig kijelentette:
„Alkotmányos válságot idézne elő, ha az elnök arra utasítaná az embereit, hogy ne engedelmeskedjenek egy bírósági ítéletnek.”
Egy-egy esetben már el is kezdték
Ahogy már írtuk, a Trump-kormányzat pedig már el is kezdte figyelmen kívül hagyni egyes, számukra kedvezőtlen ítéletek végrehajtását arra hivatkozva, hogy a fellebbviteli bíróságok azokat szerintük úgyis meg fogják változtatni. Egy bírósági beadvány szerint a Trump-kormányzat nem engedelmeskedett annak a bírósági döntésnek sem, ami a USAID segélyosztó állami szervezet dolgozóinak szabadságra küldését tiltotta meg.
Február 10-én, hétfőn, John J. McConnell szövetségi bíró pedig egy ítéletében jelezte, hogy a kormányzat nem tartotta be egy korábbi döntését, amivel ideiglenesen megtiltotta, hogy befagyasszák a szövetségi pénzek kifizetését. Egyben arra utasította a kormányzatot, hogy hajtsák végre az ítéletét, jelezve, hogy a Fehér Ház tisztségviselői nem dönthetik el, hogy milyen bírósági döntésnek engedelmeskednek. Az NBC News értesülései szerint a FEMA szövetségi katasztrófavédelmi ügynökség az egyik, amelyik nem tartja be az ítéletet, és a ProPublica tényfeltáró oldal információi szerint több kormányügynökség sem utalja a pénzeket.
Arra is figyelmeztetett, hogy a bíróság megsértése miatt eljárást lehet ellenük indítani. Adam Winkler jogászprofesszor a New York Timesnak arról beszélt, hogy ha ezután sem engedelmeskednek, a következő lépés az lehet, hogy beidézi a döntésének végrehajtását intéző kormányzati tisztségviselőket, akiket akár börtönbüntetésre is ítélhetne, bár erre jogi szakértők szerint kevés az esély.
David A. Super, a Georgetown Egyetem jogászprofesszora a Timesnak azt mondta, hogy „ha ön vagy én tettem volna ezt, a bíróság azzal hívna fel, hogy jelenjek meg a fogkefémmel, mert nem biztos, hogy este hazamehetek”. A kormányzat ellen azonban lassan, óvatosan, apró lépésekkel halad – tette hozzá. A nagy kérdés, hogy mi lesz ezeknek az apró lépéseknek a vége. A pesszimista forgatókönyv szerint nem kevesebb, mint egy alkotmányos válság.
A modern időkben még nem volt példa arra, amitől tartanak
Bár az amerikai polgárháború előtti időben már megtörtént, hogy a szövetségi kormány nem tartott be bírósági ítéleteket, de a modern időkben erre még nem volt példa, és nem lehet tudni, mi történne, ha a Trump-kormányzat ezt számos esetben megtenné. Az amerikai sajtónak nyilatkozó jogi szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a bíróságok csak döntéseket hoznak, de arra már nincsen saját eszközük, hogy be is tartassák azokat, ehhez az állam segítsége kell.
A rendszer a jóhiszeműségre épül, és arra a feltételezésre, hogy a kormány kötelezőnek érzi saját magára, és betartja a bírósági ítéleteket
– mondta az NBC Newsnak Dan Urman, a Northeastern Egyetem jogászprofesszora.
A bírák csak annyit tehetnek, hogy a bíróság megsértése miatt eljárást kezdeményeznek azok ellen a kormányzati tisztségviselők ellen, akik nem tartják be az ítéletet, börtönbüntetéssel vagy pénzbírsággal fenyegetve meg azokat, rájuk küldve a rendőrbírói szolgálatot (U.S. Marshals Service). Ha felsőbb utasításra cselekednek, akkor pedig a bíró elindulhat felfelé a ranglétrán, akár egészen az elnökig.
A bírósági utasítások végrehajtását felügyelő U.S. Marshals Service azonban az igazságügyi minisztérium alá tartozik, és a hagyományosan a Fehér Háztól függetlenül működő szervezet vezetőségébe Trump hozzá lojális embereket nevezett ki, akik feltehetően nem engedelmeskednének. Az elnök pár napja a U.S. Marshals Service élére egy olyan új vezetőt nevezett ki, aki a karrierjét a szervezetben Trumpnak köszönheti. Sőt, Trump, mint a végrehajtói hatalom vezetője elvileg utasíthatja is őket arra, hogy ne hajtsák végre az ítéletet.
Extrém esetben a kongresszus léphetne közbe, ami impeachment eljárást indíthat a bírósági döntést figyelmen kívül hagyó elnök ellen. A jelenlegi politikai helyzetben azonban az amerikai sajtóban terjedő közvélekedés szerint erre nagyon kicsi esély van, miután a képviselőházban és a szenátusban is a republikánusok vannak többségben, akik látszólag mindenben alárendelték magukat Trumpnak, és nem akarnak szembeszállni vele.
Trump a kitérő válaszok után azt mondta, be fogja tartani őket
Vannak azonban arra utaló jelek, hogy Trump egy olyan határt lépne át a bírósági ítéletek figyelmen kívül hagyásával, ami már több republikánus politikusnak is sok lenne. John Thune, a szenátus republikánus többségének vezetője, bár nem annyira erőteljesen, de kiállt a bíróságok mellett, amikor arról kérdezték, hogy a Fehér Háznak alá kell-e vetnie magát a bírósági döntéseknek.
Josh Hawley szenátor, Vance egyik legszorosabb ideológiai szövetségese a szenátusban már egyértelműen kijelentette, az elnök nem teheti meg, hogy figyelmen kívül hagyja a bírósági döntéseket, „törvénytelenként” jellemezve az ilyen cselekedeteket. Chuck Grassley, a szenátus igazságszolgáltatási bizottságának elnöke pedig közölte, hogy szerinte Trump nem fog ellenállni, és hozzátette, hogy „azt nem úszná meg”.
Trump az elmúlt napokban több kérdést is kapott ezzel a kapcsolatban, de eleinte kitérő válaszokat adott, és kikelt a programját lassító „erősen politikus bírák” ellen. Az Ovális Irodában, Elon Musk társaságában tartott sajtóbeszélgetésen kedden aztán közölte, hogy be fogja tartani a bírósági ítéleteket. „Mindig betartom a bírósági ítéleteket. Mindig betartom, és fellebbezek, de” aztán kikelt az egyik neki nem tetsző döntést hozó bíró ellen, közölve, hogy a fellebbezések túl hosszú ideig tartanak.
Főbírói figyelmeztetés
A Fehér Ház a nyílt ellenállással eljátszhatná a legfelsőbb bíróság jóindulatát, amire nagyon számít programjának megvalósításában. Donald Trump és emberei arra készülnek, hogy az ellenük indított perek nagy része a 6-3-as arányban konzervatív bírákkal feltöltött testület elé kerül, ami a várakozásuk szerint jelentősen ki fogja szélesíteni az elnöki jogköröket. Trump elnöki rendeleteit több szakértő szerint is szándékosan úgy hozták meg, hogy olyan pereket eredményezzenek, amik végül a legfelsőbb bíróság elé kerülnek.
„Nyilvánvalóan tesztelésre szánt ügyeket hoznak létre” – mondta a New York Timesnak Jack Goldsmith. A közös pont, hogy olyan szélsőségesen értelmezik az elnöki hatalmat, amit „még soha nem láttunk” – mondta a Reutersnek Erwin Chemerinsky, a kaliforniai Berkeley egyetem jogi karának dékánja
A Trump első kormányzása alatt konzervatív bírákkal feltöltött testület – ami nyáron már kimondta, hogy az elnöknek széles körű mentessége van a büntetőjogi felelősségre vonás alól elnöki cselekedetei esetében – már több döntéssel is jelezte, hogy nyitottan áll az úgynevezett „egységes végrehajtó hatalom” (unitary executive theory – UET) jogelméletéhez.
Ez gyakorlatilag azt állítja, hogy a végrehajtói hatalmi ágat teljes egészében egyedül az elnök irányítja. Például indoklás nélkül kirúghatná a köztisztviselőket, vagy a kongresszus által kinevezett magas rangú kormányzati vezetőket, valamint a szövetségi ügyészeket is a kongresszus jóváhagyása nélkül. A Trump-kormányzat így arra is próbálhat apellálni, hogy a legfelsőbb bíróság mellé áll, és az alkotmánybíróság szerepét is ellátó testület jóváhagyásával végre is tudják hajtani a terveik legvitatottabb elemeit.
A bírósági ítéletek figyelmen kívül hagyása azonban egy olyan lépés, amivel kivívhatják az amerikai bíróságok ellenszenvét – mondta a Business Insidernek Michel Paradis, a Columbia egyetem jogi karának alkotmányjogásza. Erre már tavaly decemberben figyelmeztetett John Roberts.
A legfelsőbb bíróság elnöke évértékelőjében közölte, hogy „egyértelműen el kell utasítani” azokat a „veszélyes felvetéseket”, hogy figyelmen kívül lehet hagyni a szövetségi bíróság ítéleteit.
Azt is mondta, hogy „vehemensen ellenezni kell” azt, amikor köztisztviselők politikai indíttatásúnak bélyegzik a nem számukra kedvező bírósági ítéleteket. Emellett kijelentette: „Aláássa a bírói függetlenséget, ha más hatalmi ágak nem teljesítik felelősségteljesen a bírósági ítéletek végrehajtását.”
