Amerika kihagyhatja Európát az ukrajnai rendezésből, és az EU-nak ez nagyon fáj

Európa feszült, a kontinens döntéshozóit meglepetésként érte Donald Trump amerikai kormányának diplomáciai nagyüzeme. Főleg az a kezdeményezés, hogy Trump és Vlagyimir Putyin orosz elnök egy asztalhoz üljenek tárgyalni az ukrajnai rendezésről. A BBC arról írt csütörtökön, hogy Európa vezetői attól tartanak, az amerikai diplomácia kikerüli őket, és nem lesz beleszólásuk az Európa jövőbeli biztonsági helyzetéről szóló tárgyalásokba.

Mindezt jól mutatja Annalena Baerbock német külügyminiszter mondása, miszerint váratlanul érte őt is Trump és Putyin telefonbeszélgetése, még akkor is, ha Trump régóta azt mondja, gyorsan véget akar vetni a háborúnak. John Healey brit védelmi miniszter direktebb volt: „Nem lehetséges tárgyalás Ukrajnáról Ukrajna nélkül.” Holland kollégája, Ruben Brekelmans hozzátette, ugyanez igaz Európára is. Szerinte ugyanis mindannak, ami egy Ukrajnáról szóló tárgyalássorozaton elhangzik, következményei lehetnek Európára nézve is, ezért ott a helyük a tárgyalóasztalnál. Az Oroszországgal és Ukrajnával is szomszédos Lengyelország miniszterelnöke, Donald Tusk így üzent az X-en:

„Békére van szükségünk. Igazságos békére. Ukrajnának, Európának és az Egyesült Államoknak közösen kell ezen dolgozni. Együtt.”

A BBC megjegyzi, az amerikai kormány két fontos embere is Európában tartózkodik. Pete Hegseth védelmi miniszter nemrég a NATO központjában járt Brüsszelben (és jelezte: nem árulás, hogy Ukrajna nélkül akarnak tárgyalni Ukrajnáról), J. D. Vance alelnök pedig a párizsi MI-konferencia után a müncheni biztonságpolitikai csúcsra megy – és már találkozott Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökkel is.

A lap szerint Európa számára az a nehéz, hogy igyekszik egy egységként, egy hangon beszélni a helyzetről. De ez is kevésnek érződik. Ursula von der Leyent a Hegseth-tel való eheti találkozója óta alig látni. A BBC szerint márpedig az európai vezetőknek volt idejük felkészülni Trump kormányzására, de most azon csodálkoznak, hogy az Egyesült Államok alig hallgatja meg őket, nemhogy elolvassa a közleményeiket.

Most az európai vezetők egymás után jelzik, hogy egységes Európára van szükség, a kontinens biztonsága „a mi közös felelősségünk”, és hogy egy igazságos és tartós béke Ukrajnában szükséges a transzatlanti biztonsághoz is. Baerbock is azt mondta a német rádiónak, hogy Európa nem pótolhatja az amerikai katonai támogatást Ukrajnában, de egy erős Európa az amerikaiak érdeke is, „az Egyesült Államoknak is szüksége van ránk”.

„Ezek a közlemények, amiket most látunk... Attól tartok, ezek a gyengeség szimbólumai, nem az erőéi.”

Ezt már Tyyne Karjalainen, a Finn Nemzetközi Ügyek Intézete kutatója mondta a BBC-nek. Eközben Orbán Viktor magyar kormányfő ismét kilógott az összeurópai szólamból, és voltaképp az amerikai külpolitikát támogató nyilatkozatot tett az X-en. Szerinte Kaja Kallas uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő állásfoglalása „szomorú tanúsága a rossz brüsszeli vezetésnek”. A volt észt kormányfő ugyanis arról írt, „Ukrajna függetlensége és területi integritása feltétel nélküli”, és hogy meg kell erősíteni és „robusztus biztonsági garanciákkal” kell ellátni Ukrajnát.

Orbán szerint miközben Trump és Putyin tárgyalóasztalhoz ülnek, az EU tisztviselői „értéktelen nyilatkozatokat” tesznek. Hozzátette, nem lehet követelni széket a tárgyalóasztalnál, hanem „ki kell érdemelni” erővel, jó vezetéssel és okos diplomáciával. „Brüsszel pozíciója – a gyilkolás támogatása, amíg szükséges – morálisan és politikailag elfogadhatatlan” – zárta mondandóját a magyar kormányfő.

Trump közben hosszas telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, míg Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel csak rövidebben kommunikált. Putyinnal a tervek szerint Szaúd-Arábiában le is ülhet tárgyalni.

Zelenszkij korábban azt mondta, Amerika ereje szükséges ahhoz, hogy Oroszországot és Putyint békére kényszerítsék, azonban csütörtökön már azt nyilatkozta, Kijev nem fogadhat el „semmilyen kétoldalú tárgyalást Ukrajnáról nélkülünk”. Aleksandra Kozioł, a Nemzetközi Ügyek Lengyel Intézete elemzője szerint Putyin abban bízik, hogy Trumppal tárgyalva előnyösebb feltételeket tud elérni. Szerinte az orosz elnök úgy fogja az egészet beállítani, mint aki egyenlő félként tárgyal egy másik szuperhatalommal.

Európa vezetői már így is gyanítják az amerikai megnyilvánulásokból, hogy Washington béketervében az szerepel, hogy az ukránok feladják a Krímet és Kelet-Ukrajnát, valamint a NATO-csatlakozás tervét is (továbbá idén ukrán elnökválasztást is akar Trump kormánya). Márpedig Kijev a 2014 előtti határai helyreállítását tartja tárgyalási alapnak. Boris Pistorius német védelmi miniszter jelezte is, hogy a Trump-kormány szerinte már azelőtt engedményeket tett Putyinnak, hogy tárgyalóasztalhoz ültek volna. Szerinte az ukrán területveszteségről vagy NATO-csatlakozásról elég lett volna a tárgyalóasztalnál szót ejteni, nem a megbeszélések előtt.

Az EU álláspontja az még, hogy olyan megállapodást kell kötni, hogy Oroszország ne újíthassa fel támadásait. „Egy rossz megállapodás csak még több háborúhoz fog vezetni” – mondta Anitta Hipper európai bizottsági szóvivő. Annak betartatásához Trump európai csapatokat kérhet majd Ukrajnába, és Washington elkezdte pedzegetni, hogy a NATO-tagok a büdzséjük 5 százalékát is költhetnék védelemre (a NATO alapokmányában jelenleg 2 százalék ez az arány, amit nem minden tagállam ér el). Eközben Oroszország költségvetése majdnem egyharmadát költi a hadseregére. Hogy az orosz védelmi költés hogy körözte le az európait – és hogyan lehet elegendő öt éven belül egy igazán nagy háború megvívására –, arról a Politico írt egy napja cikket.