Az EP is beszáll a szuverenitási törvény elleni perbe

Kedden megszavazta az Európai Parlament (EP) jogi szakbizottsága, hogy a testület is beszálljon az Európai Unió bíróságán a magyar kormányzat elleni perbe a szuverenitásvédelmi törvény miatt, írja a Népszava. A lap brüsszeli tudósítójának információi szerint a zárt ajtók mögötti szavazáson 19 igenre csak egy tartózkodás és egy nem jutott. (A 25 tagú testületben a fideszesek frakciójának, a Patrióták Európáért csoportnak három rendes tagja van.)

Az Európai Bizottság tavaly februárban indított kötelezettségszegési eljárást a magyar kormányzat ellen a 2023 decemberében elfogadott szuverenitásvédelmi törvény miatt, amivel tavaly februárban létrehozták a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. Az uniós testület szerint a törvény több ponton is sérti az uniós jogot, többek között az uniós demokratikus értékeket, a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát.

Az eljárás oda-vissza levelezéssel indul, de a kormánynak és az Európai Bizottságnak a második körben sem sikerült meggyőzniük egymást, így az uniós szerv októberben a következő szakaszba léptette az eljárást és pert indított. Csehország és Dánia kormánya már korábban döntött, hogy csatlakozik az eljáráshoz az Európai Bizottság oldalán.

Ahhoz, hogy az Európai Parlament jogilag is beszálljon a perbe, az EP elnökének kell megbíznia a testület jogászait, de az EP sajtóosztálya megerősítette a Népszavának: Roberta Metsola elnök a szokásoknak megfelelően követi a szakbizottság ajánlását.

A lap forrásai szerint további országok csatlakozása is várható a február 27-i határidő előtt, a finn és a holland parlament még a héten szavazhat az ügyről.

Frissítés: A Fidesz-KDNP európai parlamenti küldöttségének közleménye megerősítette, hogy a szakbizottság megszavazta a javaslatot. „Ezzel az európai parlamenti többség brüsszeli pártjai beismerték, hogy komolyan útjukban áll a magyar szuverenitásvédelmi törvény, mert az gátolja a külföldi beavatkozást a magyar választásokba, a nemzeti szuverenitásba. Brüsszel és a Washingtonból Brüsszelbe szoruló Soros-hálózat most is azon van, hogy a nemzeti kormány helyett a magyar szuverenitásról lemondani kész bábkormányt ültessen Magyarországon hatalomba.” Schaller-Baross Ernő fideszes EP-képviselő szerint ez az újabb lépés is része annak a politikai nyomásgyakorlásnak, amelyet a balliberális, migráció- és háborúpárti paktumelit képviselői Magyarországgal szemben folytatnak. „Az EP célja nem más, mint egy szuverén tagállam demokratikus folyamataiba való beavatkozás és a magyar választópolgárok külső befolyásolása”, de „Magyarország továbbra is kiáll szuverenitása mellett”, „minden rendelkezésre álló eszközzel meg fogja védeni demokratikus döntési jogköreit és nemzeti érdekeit”.

„Ez a törvény valójában Orbán Viktor ökle, amely börtönnel fenyeget mindenkit, aki mást gondol, mint amit a kormány” – kommentálta Dobrev Klára Facebookon a döntést. A DK-s képviselő arról írt, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal „bárkit ellenőrizhet, akiről azt gondolják, hogy árthatnak nekik. Fenyegetnek minket, ellenzéki pártokat is. Küzdünk az igazunkért, most már az Európai Parlamenttel közösen. Orbánék gyáva és aljas megfélemlítése nem tud minket megtörni.”

A több mint egy éve működő Szuverenitásvédelmi Hivatal saját meghatározása szerint „a nemzeti szuverenitás ellen irányuló támadásokkal szembeni fellépés érdekében” jött létre. Mostanra azonban egyértelművé vált, amit a szuverenitásvédelmi törvény elfogadásakor is sejteni lehetett, hogy a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal egyetlen célja a kormánnyal szemben kritikus civil szervezetek és a független sajtó lejáratása, hiteltelenítése. Vizsgálatokat indítottak civil szervezetek és egy kormánykritikus újság ellen. Közben hivatalos jelentéseknek és tudományos elemzéseknek kinéző irományokat adtak ki, amikben dezinformáció terjesztésével és idegen érdekek kiszolgálásával vádolták meg a célba vett szervezeteket és újságokat, köztük a Telexet is.

A legnagyobb aggály az volt a szuverenitásvédelmi törvénnyel szemben, hogy nem tisztázza, pontosan kiket és milyen alapon vizsgálhat az egyébként széles jogkörrel felruházott Szuverenitásvédelmi Hivatal. Elvileg a „külföldi beavatkozásra utaló folyamatokat” vizsgálhatja, de gyakorlatilag bárkit és bármikor ellenőrizhet, még megindokolni sem kell, kit és miért vesz célba. Többek között emiatt tiltakozott a törvény ellen a független sajtó és a kormány által megbélyegzett civil szervezetek. Az egyik célba vett civil szervezet, a Transparency International Magyarország az Alkotmánybírósághoz fordult, mert szerintük alaptörvény-ellenes a szuverenitásvédelmi törvény, a testület azonban nem így látta.

A hivatal néhány napja közleményben jelezte, hogy meg kellene erősíteni a szuverenitásvédelmi jogszabályokat, amit részben az Európai Unió intézményeinek szerinte nemzeti szuverenitást sértő lépéseivel indokolt.