Von der Leyen: Putyin célja az ukrán kapituláció, tudjuk, mi következhet ezután
Egy szabad és szuverén Ukrajna nem csak Európa, hanem az egész világ érdeke, jelentette ki Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök hétfőn Kijevben. A testület nagy részével együtt számos ország – köztük uniós tagállamok mellett például Norvégia, Albánia és Kanada – vezetője vett részt személyesen vagy videókapcsolaton keresztül egy csúcstalálkozón az Ukrajna elleni orosz invázió harmadik évfordulóján.
Von der Leyen úgy vélte, a világ önkényurai szorosan figyelik, mi történik Ukrajnában, vajon büntetlenség jár-e a szomszédos országok megtámadásáért és a határok megsértéséért, vagy van-e valódi elrettentés. Ez Ázsiának, Afrikának és az Atlanti-óceán mindkét felének fontos – üzente burkoltan az Egyesült Államoknak részben Kínára célozva. Ha Ukrajna önrendelkezésébe fektetnek be, az befektetés a jövőbeli háborúk megelőzésébe, jelentette ki. Putyin a birodalmi megszállottsága miatt támadta meg Ukrajnát, a célja, hogy az uniós tagjelölt feltétel nélkül megadja magát, „és tudjuk, mi következhet ezután, mert már korábban megtörtént”. Úgy gondolta, a tét nem csak Ukrajna, hanem Európa sorsa, ezért Ukrajna ellenállóképességét meg akarják erősíteni, és elfogadták a 16. szankciós csomagot. (A külügyminiszterek által egyhangúlag jóváhagyott intézkedéseket kiszámíthatónak nevezte az orosz kormány szóvivője, az európaiak továbbra is olyan úton járnak, amin meg vannak győződve a háború folytatásáról, mondta Dmitrij Peszkov a Deutsche Welle szerint.)
Az Európai Bizottság bejelentett egy támogatási csomagot, ami lehetővé tenné Ukrajna és Moldova teljes részvételét az uniós energiapiacban. A két ország így 2027-re teljesen integrálódhatna az áram-, és mélyebben a gázpiacba. Utóbbinál az uniós testület segítene a vásárlásban. A megújuló energia termelését is a mostani negyedével, másfél gigawattra növelnék. Von der Leyen a beszédében arra is célzott, hogy földgázt is tárolhatnának Ukrajnában, ami bevételt jelenthetne az országnak.
A bizottsági elnök egy átfogó tervet is bejelentett, amit az uniós állam- és kormányfők jövő heti, rendkívüli csúcstalálkozóján mutatna be, hogy fejlesszék az EU fegyvergyártását és védelmi képességeit.
A tagállami vezetők testületének elnöke, António Costa azt hangsúlyozta, hogy a béke nem lehet csak tűzszünet és nem jutalmazhatja a támadót, tartós egyezségre van szükség. „Tanulnunk kell a múltból, a budapesti és a minszki egyezményekből” – utalt az 1994-es, illetve a 2014-2015-ös alkukra, amik ellenére Oroszország megtámadta Ukrajnát. Az Európai Tanács elnöke kijelentette, hogy Ukrajna támogatására és Európa védelmének megerősítésére hívta össze a jövő heti csúcstalálkozót.
