Épp vezettem, és egy nagy bummot hallottam. Amikor felébredtem, egy mentőautóban voltam
Gyakran tartanak Dél-Koreában az Egyesült Államokkal és olykor Japánnal közös hadgyakorlatokat, amelyekkel elsősorban Észak-Koreának üzennek. Ugyanis a koreai háborút lezáró 1953-as panmindzsoni fegyverszünet óta Észak- és Dél-Korea technikailag háborúban áll egymással, hisz nem született a harcokat végleg lezáró békeegyezmény.
A hadgyakorlatok egyes elemeit éles lőszerrel, bombákkal hajtják végre, és az emberi hiba közrejátszhat ilyen esetekben – de ettől még soha nem szabadna olyannak előfordulnia, mint ami csütörtökön történt.
A koreai légierő két gyakorlatozó KF-16-os repülője nyolc bombát dobott le a nagyjából 760 fős Nogok-ri falura.
Huszonkilencen sérültek meg a helyi idő szerint délelőtt 10 körül történt incidensben. A Korea Herald a tűzoltóságra hivatkozva arról írt, hogy tíz embert kellett kórházba szállítani, két ember állapota súlyos. Ilyen eset – tehát hogy gyakorlatozás közben civileket bombáztak – egyes források szerint a koreai háború óta nem történt.
A két Koreát elválasztó demilitarizált zónához közeli térségben ledobott MK-82-es bomba egy irányítatlan, levegőből ledobott lőszertípus, amit többek közt épületek és hidak lerombolására terveztek. Képes 8 méter átmérőjű és 2,4 méter mély bombatölcsért létrehozni.
Volt, aki azt hitte, kitört a háború
Egy 60 éves férfi a kisteherautójában ülve sérült meg, egy szilánk állt a nyakába. „Épp vezettem, és egy nagy »bummot« hallottam. Amikor felébredtem, egy mentőautóban voltam” – mondta a Yonhapnak a hadseregnek alvállalkozóként dolgozó Dzsang Mo. A férfit az uidzseongbui Szent Mária Kórházba szállították, és azonnal megműtötték. Esetéről egy biztonsági kamera felvételt is készített.
Egy másik helyi lakos tévézés közben hallotta a „mennydörgésszerű” robajt, ami megrázta a házát. A lakosokat átmenetileg kitelepítették otthonaikból, 40 lakásból mentek emberek a városházán kijelölt evakuációs pontra – írja a Korea Times.
Oh Mungszu így emlékezett vissza a történtekre a Reutersnek: „Hirtelen egy vadászgép hangos robaja hallatszott, aztán egy robbanás történt. Amikor a helyszínre mentem, kb. négy olyan ház volt ott, amiket a becsapódás félig lerombolt, emberek is megsérültek.” Oh szerint füst szállt a romok felett, egy eltört vízcsőből ömlött a víz. Egy járműben építkezésre igyekvő embereket látott, akik megsebesültek, egyikük a szemét takarta el a kezével.
„A tető leomlott, az ablakok betörtek, és a fák mind kettétörtek” – mondta a Guardian szerint egy másik szemtanú, Csion Manhó, aki azt hitte, kitört a háború. Amikor kilépett a házából, romokat és füstöt látott. Egy autókereskedés tulajdonosa azt mondta, soha életében nem hallott még ilyen hangos zajt, mint amit a bomba becsapódása okozott.
A véletlen bombatámadásban hét épület szenvedett komolyabb károkat, ezek között voltak lakóházak, egy üvegház és egy templom is, de sok másik ház ablaka is betört a lökéshullámtól. Egy közeli idősgondozó intézménynek az ablakai törtek be, egy alkalmazott meg is sérült. A Korea Herald szerint a sebesültek között két külföldi állampolgár, egy thai és egy nepáli is van (bár a Guardian mianmariról ír nepáli helyett).
Hanyagságból elkövetett bombatámadás?
A dél-koreai légierő elnézést kért a történtekért, közölte, hogy kivizsgálja az esetet, és kompenzációt nyújt az érintetteknek. „A KF-16-osaink rendellenes módon nyolc MK-82-es bombát dobtak le. Ezek a tüzérségi gyakorlótéren kívül estek le.” A repülő a Yonhap hírügynökség szerint 8 kilométerre a kijelölt céltól engedte ki az egyenként 225 kilogrammos bombákat.
Úgy tudni, az egyik érintett gépet vezető pilóta rosszul táplálta be a célpont koordinátáit, ezért hullottak a bombák a civil épületekre. A másik gépen repülő társa követte tettét, de azt még vizsgálják, ő miért nem fogott gyanút.
A Korea Herald szerint a pilóták általában még felszállás előtt beütik a támadás koordinátáit a rendszerbe, majd a bombák kioldása előtt ellenőrzik azokat. Úgy tudni, a pilóta ezt az utólagos ellenőrzést hanyagolta el azt gondolván, a koordinátákat helyesen táplálták be. A második gép pilótája pedig azért oldhatta ki a saját bombáit, mert ez a megszokott eljárás, csupán követte az elől haladó gépet.
A hadgyakorlatot a vizsgálatok idejére leállították, sőt a Hill szerint Dél-Korea azok lezárultáig minden éles lőszeres katonai gyakorlatot, valamint nem vészhelyzeti vagy megfigyelő repülést is felfüggesztett. A CNN-nek az amerikai haderőtől azt az információt adták, hogy amerikai gép nem volt érintett, és a hétfőtől esedékes közös hadgyakorlat – a mostani éleslövészettel egybekötött bevezető gyakorlatot leszámítva – a terveknek megfelelően elkezdődik majd.
Li Illvu, a Koreai Védelmi Hálózat szakértője azt mondta, hogy a gyakorlatok egy részének leállítása „elég nagy gondot” fog okozni a két ország terveinek összeegyeztetésében.
A helyi hatóságok azt mondták a BBC-nek, hogy a tűzszerészeknek át kell fésülni a környéket, és hatástalanítani az esetleges fel nem robbant szerkezeteket. Arról ellentmondásos hírek érkeztek, hogy találtak-e ilyet: a BBC szerint nem, a Korea JoongAng Daily szerint viszont igen, de már hatástalanították.
Bek Junghun polgármester helyi idő szerint csütörtökön fél 3-kor járhatta körbe a területet, majd a sajtónak azt mondta: felszólította a hadsereget, hogy állítsák le a gyakorlatot, ameddig nem történnek hathatós intézkedések és nem kapnak kompenzációt a károsultak. „A baleset helyszíne, ahova a bombákat ledobták, abszolút kaotikus, és egy valóságos csatatérre emlékeztet minket” – mondta.
A Reuters szerint a település lakosai évek óta tiltakoznak a katonai gyakorlótér zajhatásai és a kockázatok miatt, mindhiába. „Az elképzelhetetlen megtörtént” – mondta Bek, aki szerint a 140 ezres Pocsion város környékén három katonai gyakorlótér is van, szóval a hadseregnek olyan intézkedéseket kéne életbe léptetnie, amik megelőzik a mostanihoz hasonló incidenseket.
Nagyszabású hadgyakorlatok
Az éves rendes dél-koreai-amerikai hadgyakorlatot (Szabadság Pajzsa) március 10-20. között tartják. A Korea Herald szerint ennek egyik bevezető gyakorlatát hajtották végre csütörtökön, 25 kilométerre a határtól, a szeungdzsini gyakorlótéren, ami balul sült el. 160 eszközt vittek a helyszínre, így K2-es tankokat – amiket a lengyelek is nagy mennyiségben rendeltek a koreai gyártótól –, K55A1 önjáró tarackokat, Apache támadó helikoptereket és lopakodó repülőket is.
Szimulálták egy terület biztosítását drónokkal, tüzérségi tűzzel, majd benyomuló gépesített egységekkel, amelynek során a koreai gépek közel 30 bombát dobtak le. A gyakorlatozás miatt Észak-Korea szokásosan feszült nyilatkozatot adott ki, súlyos következményekkel fenyegetve meg az Egyesült Államokat is.
Kim Dzsongun észak-koreai vezető húga, a vezetésben fontos befolyással bíró Kim Jodzsong megtorlással fenyegette meg az Egyesült Államokat, amiért a Trump-kormányzat repülőgép-hordozót küld Dél-Koreába. Kim Dzsongun testvérének figyelmeztetése arra utal, hogy Észak-Korea valószínűleg fokozni fogja a fegyverek tesztelését. A nyilatkozatok annak ellenére tették, hogy Donald Trump amerikai elnök egy február elejei sajtótájékoztatón arról beszélt, a második elnöksége idején is szándékozik fenntartani a jó kapcsolatot Kim Dzsongunnal, és célként jelölte meg az ország teljes nukleáris leszerelését.
A gyakorlatra várták Kim Mjungszú dél-koreai vezérkari főnököt és Xavier Bronsont, a Koreában állomásozó amerikai csapatok parancsnokát is. Olyan időszakban zajlik a gyakorlat, amikor Dél-Korea feszülten figyeli az egyre szorosabbá váló észak-koreai-orosz együttműködést. Ennek keretében az északi katonák az ukránok által Oroszországban elfoglalt kurszki területen harcolnak, cserébe pedig Phenjan hozzáférést kap orosz technológiához.
A Diplomat emlékeztetett rá, hogy a dél-koreai hadsereget is megrázta Jun Szogjol volt államfő decemberi bejelentése a statáriumról. Akkori védelmi miniszterének, Kim Jonghjunnak komoly szerepe lehetett a puccsszerű eseménysorban, ő hamar le is mondott, amint órákon belül feloldotta a parlament a statáriumot, majd őrizetbe is vették. Pénteken egy szöuli bíróság viszont visszavonta az ellene kiadott elfogatóparancsot, így a következő napokban akár szabadulhat is. Pár napja a védelmi minisztérium közleményben jelezte, személyi változások jönnek, a Jun akciójában részes katonatisztek közül három vezetőt felfüggesztettek.
Véletlen bombázások
A BBC szerint ugyan előfordul hadgyakorlatokon, hogy polgári épületek közelében érnek földet lövedékek, azok nagyon ritkán okoznak sérüléseket. Egy 2022-es, szintén az amerikaiakkal közös koreai gyakorlat során egy rövid hatótávolságú ballisztikus rakéta mondott csődöt, majd egy golfpályára zuhant egy katonai bázis területén belül. Nem robbant ugyan fel, de tüzet okozott, no meg pánikot.
A Korea Times pedig arról írt, hogy 2004-ben egy F-5B repülő véletlen ledobott egy bombát a Szöultól 138 kilométerre délre lévő Borjeong térségére, ott sem sérült meg senki. Dél-Koreában a csütörtöki volt az első eset, hogy közös hadgyakorlat során civilek sérültek meg.
Háborús helyzetben még gyakrabban előfordul véletlen bombázás, a célpont elvétése, elég csak 2023-ra gondolni, amikor az orosz légierő tévedésből bombázta saját városát, Belgorodot.
Emlékezetes és ijesztő eset volt az Egyesült Államokban, amikor 1958-ban egy amerikai B-47-es bombázó véletlen atombombát ejtett a dél-karolinai gazda, Walter Gregg kertjébe. Eltérnek a beszámolók, de a legtöbb szerint az atomtöltet nem is volt benne az erre alkalmas bombában, mindenesetre nem történt nukleáris katasztrófa. A Mars Bluff nevű falura esett bomba jókora krátert okozott, és Gregg gazda házát is megrongálta. Pedig a méretei alapján a hirosimai bomba pusztításának duplájára lett volna képes, a megye 30 ezer fős lakosságának jó részét megölhette volna. Az esetben Gregg és családtagjai is megsérültek.
A harci gépekkel foglalkozó Super Sabre Society oldala szerint gyakori eset volt az ötvenes években, hogy pusztító erejű bombákat hagytak el repülők. Mindenesetre Gregg úgy döntött, beperli a légierőt, végül 36 ezer dollárt (akkori árfolyamon kb. 400 ezer forintot) ítéltek meg neki, ami a háza teljes újjáépítésére sem volt elég. Később, már 2008-ban megemlékezést is szerveztek a helyszínre, amin Florence megye helytörténeti bizottságának elnöke a következőket mondta: „Nem sok település van, ami elmondhatja magáról, hogy ledobtak rá egy atombombát, és semmi (halálos) nem történt”.
