Nem kér újabb magyar békefenntartókból Bosznia-Hercegovina, Trumpéknak sem tetszik Orbán túl szoros barátsága a szerb szeparatista Dodikkal
Annyira összerúgta a port Bosznia-Hercegovinával a magyar kormány, hogy a nyugat-balkáni országban békefenntartóként szolgáló EUFOR újabb 400 fős katonája között már nem lesz egyetlen magyar sem – értesült a boszniai Klix. A magyar békefenntartók fokozatos kiszorulása nem meglepő azok után, hogy a magyar kormány feltűnően szoros kapcsolatot ápol a Bosznia-Hercegovina részét képező, de szeparatista irányultságú boszniai Szerb Köztársaság vezetőjével, Milorad Dodikkal.
A bonyolult etnikai viszonyai és az 1995-ben a daytoni békével véget ért háborúban történtek miatt egyébként is nagyon érzékeny ország vezetésében már korábban is hangot adtak annak, hogy a jövőben nem szeretnének magyar békefenntartókat látni területükön. (A bosznia-hercegovinai vezetés szerint destabilizáló magyar kormányzati aktivitásról ebben a cikkünkben olvashat bővebben.)
A konfliktus a napokban abban csúcsosodott ki, hogy a boszniai fél nem engedte leszállni Szarajevóban a magyar külügyi államtitkár, Magyar Levente repülőgépét, majd pénteken Željko Komšić, a bosznia-hercegovinai államelnökség tagja levélben kérte az Európai Tanács elnökét, hogy vonják ki az EUFOR magyar békefenntartóit, és más állam katonáit küldjék helyettük, mivel a magyar vezetés beleavatkozik az ország belügyeibe.
Bosznia-Hercegovina inkább toporog, mint stabilizálódik
Az ország az elmúlt harminc évben keveset mozdult előre az euroatlanti integrációban, belső megerősítése is egy helyben áll, bár az országot formálisan sikerült egyben tartani, és sikerült elkerülni az összetűzések kiújulását.
Ugyanakkor a feszültség növekedését jelzi az EUFOR-kontingens növelése, amelynek tényét az Európai Unió bosznia-hercegovinai békefenntartó missziója, az EUFOR Althea megerősítette – írta az MTI. Az ideiglenes érvényű döntést az ott élő állampolgárok biztonságának érdekében hozták meg.
Az ország 49 százalékát – összesen 25 ezer négyzetkilométert – kitevő, 1,2 milliós boszniai Szerb Köztársaság vezetése egyre nyíltabban hangoztatja, hogy nem fogadja el sem a laza konföderációt, sem az EU által jóváhagyott főképviselő rendelkezéseit. Utóbbiért a szövetségi ügyészség 2023 augusztusában emelt vádat Dodik ellen.
Dodik végül egy évet kapott első fokon, és hat évre eltiltották a közügyektől. A per azonban folytatódik, Dodik szabadlábon védekezhet. A politikus gyakran büszkélkedik Orbánnal fenntartott jó kapcsolatával, legutóbb azt állította, hogy a Terrorelhárító Központ (TEK) 300 emberét küldte a boszniai Szerb Köztársaságba. A bosznia-hercegovinai hatóságok ugyanakkor csak 70 magyar terrorelhárító rendőr érkezéséről tudnak, ezt erősítette meg a TEK is a Telexnek.
Az amerikai barátságba is beletenyereltek Dodikkal
A helyzet bonyolultságát mutatja, hogy a magyar kormány látványosan közeli kapcsolata Dodikkal – és a vele szoros szövetségben álló szerb elnökkel, Aleksandar Vučićcsal, akiknek támogatása mögött gyakran felsejlik az orosz elnök, Vlagyimir Putyin – rögtön a magyar–amerikai kapcsolatokat is kockára tette.
Az Egyesült Államok ugyanis rossz szemmel nézi az egykor liberális, Nyugat-barátként indult, mára nem átlátható körülmények között alaposan meggazdagodott, oroszbaráttá lett Dodik szeparatista működését, amely a térség biztonságát veszélyezteti.
Dodik függetlenséget és Szerbiával való egyesülést propagál, ami azonban újabb etnikai konfliktusok kirobbanásával fenyegetne a térségben.
A Donald Trump vezette Egyesült Államok külügyminisztere az X-en közölt posztjában utasította rendre Dodikot, aki „aláássa Bosznia-Hercegovina intézményeit, veszélyezteti a stabilitást és a biztonságot” – írta Marco Rubio. A külügyminiszter közölte, hogy az amerikaiak „támogatják Bosznia-Hercegovina vezetését a konstruktív párbeszédre. Felhívjuk partnereinket arra, hogy támogassák törekvésünket a veszélyes, destabilizációs ténykedések visszaszorításában” – közölte Rubio, ezzel közvetve Orbánnak is üzenve.
