Orbánék azt csinálják külföldön, amit itthon üldöznek, és ez elkezdte zavarni a spanyolokat

A spanyol sajtó hétfőn számolt be róla, hogy illegális magyar pártfinanszírozás miatt indított nyomozást a spanyol ügyészség a szélsőjobboldali VOX ellen. A párt nem mellesleg Orbán Viktor, illetve a Fidesz spanyolországi szövetségese. A gyanú szerint több mint 4,5 millió eurót (kb. 1,8 milliárd forint) kaptak egy, a magyar kormánnyal kapcsolatban álló banktól, ezzel pedig megsérthették a spanyol pártfinanszírozási szabályokat. A VOX megsegítése most a spanyol kormánypártnak lett zavaró, az ő feljelentésük alapján indult a nyomozás is.

A hitelezés mellett több, a Fideszhez nagyon közel álló, civilnek álcázott szervezet külföldi tevékenysége is szúrhatja a spanyolok szemét. Ráadásul egyre többször fordul elő, hogy a magyar kormány pont úgy nyúl bele más ország belpolitikájába, hogy közben Magyarországon egyre hangosabban a „szuverenitás védelméről” beszél.

A VOX és vezetője, Santiago Abascal neve hallomásból sokaknak már ismert lehet. Orbánék a párt egyik közeli szövetségesének számítanak, Abascal pedig azon külföldi, ellenzékben lévő vezetők között van, akit a miniszterelnök vendégül látott a Karmelitában. A VOX az Orbán által alapított pártcsalád, a Patrióták tagja is egyben.

A most indult nyomozás előtt a VOX tavaly szeptemberben már elismerte, hogy kaptak egy 9,2 millió eurós (kb. 3,7 milliárd forint) kölcsönt a Mészáros Lőrinc és a magyar állam érdekeltségében lévő MBH Banktól. A pénzt állításuk szerint a 2023-as parlamenti és önkormányzati választási kampányukra fordították. Az El Mundo azt írja, hogy a nyomozást azután indította el a Korrupcióellenes Ügyészség, hogy a jelenlegi spanyol kormánypárt, a szocialista PSOE feljelentette a VOX-ot a szerintük „átláthatatlan és külföldről illegálisan összegyűjtött forrásaik” miatt. A PSOE tavaly decemberben készített összefoglalója szerint

a VOX külföldi finanszírozása kimeríti a spanyol büntető törvénykönyv egyik pontját.

A gyanúsításnak két része is van: egyrészt azt állítják, hogy Abascalék 2020-tól a VOX információs pultjainál „malacperselyeken” keresztül szereztek pénzügyi forrásokat, illetve árusításon (például merch) keresztül „teljesen átláthatatlan módon” jutottak további készpénzhez. A szocialisták szerint a VOX ezekkel a módszerekkel 5 millió eurót szedett össze. A spanyol kormánypárt által megfogalmazott vád másik része a magyar MBH Banktól kapott több millió eurós hitel. Itt külön kiemelték, hogy a bank részvényesei között van a magyar állam tulajdonában lévő befektetési alap, a Corvinus BHG Nemzetközi Befektető Zrt. is.

A VOX elismerte, hogy volt bevételük a promóciós tevékenységen keresztül, de szerintük ez semmilyen finanszírozási törvényt nem sért, és ezt a pénzt egyértelműen el tudják választani a többi bevételüktől. A magyar bank által nyújtott hitelnél szűkszavúbbak voltak. Itt csak annyit közöltek, hogy a párt minden elszámolása nyilvános és minden szükséges és kért információt átadnak majd a számvevőszéknek. „Nem aggódunk” – fogalmaztak. Szóvivőjük szerint a mostani nyomozás része azoknak a törekvéseknek, amelyek a párt „elhallgattatását” célozzák.

Az üggyel részletesebben is foglalkozó El Independiente azt írja, hogy bírósági forrásaik szerint egy részletesebb nyomozás akár „szorosabb kapcsolatot” is találhat majd a magyar kölcsön és a VOX „orosz csápjai között”. A lap egy másik szálat is felidézett: az MBH Bank egyik fontos részvényese az állami tulajdonú Corvinus Nemzetközi Befektető Zrt. A Corvinus érdekelt abban a Ganz-MaVagban is, amelyik nemrég megpróbálta felvásárolni a spanyol Talgo vasúti céget. Ebből végül nem lett semmi, a magyar fél visszalépett, de előtte a spanyol kormány „nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva” megvétózta az üzletet. Tehát nem ez az első alkalom, hogy

a spanyol kormánypártnak egy olyan üzlet szúr szemet, amiben a Corvinus Nemzetközi Befektetőn keresztül a magyar állam is megjelenik.

Az El Independiente szerint a VOX eleinte nem tüntette fel a 2023-as pénzügyi jelentésében, hogy kitől kaptak 9,2 millió eurós hitelt. Ezután derült csak ki, hogy ez a pénz egy magyar féltől származik, majd maga a VOX is elismerte, hogy az MBH Bank 9,2 millió euró kölcsönnel segítette a 2023-as parlamenti és önkormányzati választási kampányukat, de az összeget már visszafizették. A párt már ekkor, és azóta is ragaszkodik ahhoz, hogy azért kellett külföldről pénz, mert a spanyol bankok nem adnak nekik, „betiltották őket”. Csakhogy ez nem igaz, mert két spanyol pénzintézet, a BBVA és a Santander is hitelezett nekik.

Nesze neked, spanyol szuverenitás

Az MBH, illetve elődje az MKB Bank korábban egy másik, magát szintén „betiltottnak” kikiáltó, szintén szélsőjobboldali, szintén Orbánhoz közel álló pártnak is hitelezett. A francia Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Front 10,6 millió euró hitelt kapott a 2022-es kampányára. Le Penék érvelése – akik egyébként egy cseh–orosz banktól is kaptak hitelt – nagyon hasonlított a VOX-éra: a párt pénzügyi nehézségei miatt külföldről kellett hitelt szerezniük, mert „egyetlen francia intézet sem járult hozzá ezek biztosításához”.

Bár a VOX esetében is hitelről volt szó, amit állításuk szerint már ki is egyenlítettek, a spanyol kormánypárt a magyar állam MBH-s érdekeltségei miatt talált olyan pontot a spanyol pártfinanszírozási törvényben, amire hivatkozhatnak. „A pártok semmilyen formában nem fogadhatnak el finanszírozást kormányoktól és külföldi állami szervektől, szervezetektől vagy társaságoktól, amelyek közvetlenül vagy közvetve hozzájuk kapcsolódnak” – olvasható a pártfinanszírozásról szóló törvényben.

A jelenlegi, Pedro Sánchez által vezetett spanyol kormány nem véletlenül vette célba a Magyarországról érkező támogatásokat. A spanyol VOX és a magyar kormány kapcsolata az elmúlt években sokkal szorosabbá vált egy hitelnél. A Fidesz-közeli, civilnek álcázott szervezetek egyik zászlóshajója, az Alapjogokért Központ első külföldi központja Madridban nyílt meg tavaly márciusban. A szervezet főigazgatója nem köntörfalazott, kijelentette, hogy céljuk a „jobboldali aranykor megépítése”,

illetve a baloldali vezetésű országban szeretné legyőzni „a baloldal nemzeteken átívelő ideológiai agymosását”.

A megnyitón a VOX egyik képviselője, Pepa Millán is beszédet mondott. Orbán és Santiago Abascal az elmúlt években nagyon szorosra fűzte viszonyát. A VOX vezetője tavaly ott volt a magyarországi CPAC-en is. Orbán Viktor ezután külön is fogadta a Karmelitában a 2023-as választáson 15 százalékot elérő párt elnökét, témájuk az illegális migráció volt. A VOX tavaly elsők között igazolt át az Orbán által is alapított európai pártcsaládhoz, a Patriótákhoz.

A párt vezetői megalakulásuk óta több találkozót is tartottak, legutóbb épp Madridban ültek össze idén februárban. „Kedves Santiago, te spanyol vagy, és azt mondod, reconquista. Én magyar vagyok, és azt mondom, értelek téged, és veled vagyok” – címezte beszédét Orbán a VOX elnökének. Néhány hete a spanyol szélsőjobboldali párt segítségével a magyar Alapjogokért még a spanyol parlamentbe is bejutott, ahol egy kerekasztal-beszélgetést tartottak a „magyar migrációs modellről”.

Orbánék az utóbbi években gyakorlatilag rendszert csináltak abból, hogy közvetett módon egy sor szélsőjobboldali politikust pénzelnek vagy támogatják őket különböző szervezetek segítségével. Ahogy a VOX példáján, illetve az Alapjogokért spanyol jelenlétéből is látható, ez már nem kizárólag pénzügyi támogatást jelent, hanem a kormány által támogatott „civil” szervezetek megjelenését külföldön.

Teszi mindezt úgy a magyar kormány, hogy itthon folyton a magyar szuverenitás megsértése miatt aggódik, és a USAID-támogatások „kivizsgálására” kormánybiztost is küldenek az USA-ba. Eközben nem olyan nehéz elképzelni, hogy mennyire háborodna fel a magyar kormány azon, ha a szocialista spanyol kormányhoz köthető alap hitelezne egy magyarországi ellenzéki pártnak, vagy az általa is finanszírozott, a politikájukat magasztaló szervezetet valaki bevinné a magyar parlamentbe, hogy a „spanyol modellről” tartsanak kerekasztal-beszélgetéseket.

A spanyol példa ráadásul csak egy az egyre sokasodó példák közül. Franciaország mellett Szlovénia és Bosznia-Hercegovina is panaszkodhatna arról, hogy a magyar kormány és a hozzá közel álló szervezetek beavatkoznak a belügyeikbe. Boszniával most abból lett diplomáciai nézeteltérés, hogy Orbán túl szorosra fűzte a barátságát a szerb szeparatista Dodikkal. Ennek egyik következménye, hogy a nyugat-balkáni országban békefenntartóként szolgáló EUFOR újabb 400 katonája között már nem lesz egyetlen magyar sem.

A Kormányzati Tájékoztatási Központon keresztül kerestük Orbán Viktort és a kormányt, hogy a miniszterelnök álláspontja szerint a hitel sérthette-e Spanyolország szuverenitását, illetve miért érdeke a magyar államhoz köthető MBH Banknak az, hogy hitelt adjon egy külföldi pártnak. Megkeresésünkre a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ.