2014. október 2-án Bosznia-Hercegovina határőrségének honlapján egy rövid, de tartalmában szokatlan közlemény jelent meg. Ez azt részletezte, hogy a szeptember 25. és október 2. közötti időszakban Bosznia-Hercegovinába belépő 144 orosz állampolgár közül egy adott napon hányan lépték át a határt. A Bellingcat oknyomozó portál szerint a közleménnyel a rendőrség a közvéleményt próbálta megnyugtatni, miután a helyi média arról számolt be, hogy a közelgő – október 12-i – elnökválasztások előtti hetekben szokatlanul nagy számban jelentek meg az országban izmos orosz férfiak, mindannyian kozák egyenruhában.
A kozák népviseletbe öltözött, megtermett férfiak papíron egy olyan folklórműsorra érkeztek, amelyet az első világháború kitörésének 100. évfordulója kapcsán rendeztek meg. Igen ám, de a helyieknek szemet szúrt, hogy a táncosok egyike sem tudta, mikor lesznek a fellépések, ahogy azt sem tudták megmondani, meddig szándékoznak az országban maradni. És mint kiderült, még táncolni sem tudtak. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a média több áltáncost is beazonosított. Köztük a csoport vezetőjét, Nyikolaj Gyakonovot, aki korábban, de még abban az évben egy félkatonai kozák egységet irányított a Krím félsziget orosz megszállásakor.
A különös műveletet egy 2022 nyarán, a Telexen megjelent írásában Buda Péter egykori nemzetbiztonsági főtiszt, nemzetbiztonsági szakértő is felemlegette. Mint írta, nemcsak kozákok érkeztek az országba, hanem az Orosz Ortodox Egyházhoz és Putyinhoz egyaránt rendkívül közel álló orosz oligarcha, Konsztantyin Malofejev is, aki akkor a nyilvánosságtól elzártan találkozott Milorad Dodik szerb vezetővel.
Mint arról korábban részletesen is beszámoltunk, idén február 24-én a hivatalos indoklás szerint kiképzés és gyakorlat céljából 70 magyar TEK-es terrorelhárító lépett be Bosznia-Hercegovinába. A TEK-esek látogatása diplomáciai vihart kavart, ugyanis épp akkor mentek Boszniába, amikor Orbán Viktor oroszbarát szövetségesét, Milorad Dodikot első fokon elítélte a bíróság. Emiatt aztán a VSquare meg is írta, hogy a TEK-esek esetleg Dodik kimenekítése érdekében mehettek oda. De életszerűbb az a verzió, miszerint a művelettel a magyar miniszterelnök akarta demonstrálni kiállását a boszniai szerb politikus mellett. A boszniai szövetségi bíróság a nemzetközi főképviselő döntéseinek figyelmen kívül hagyása miatt első fokon egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Dodikot, és hat évre eltiltotta a közhivatal viselésétől.
Csakhogy Orbánnak ez a lépése még a washingtoni vezetésnél is kiverte a biztosítékot. Donald Trump külügyminisztere, Marco Rubio akkor arról írt az X-en, hogy Dodik aláássa Bosznia-Hercegovina intézményeit, és veszélyezteti a biztonságát és stabilitását. Rubio a magyar vezetésnek is üzent: felszólította a régióbeli partnereiket, hogy csatlakozzanak hozzájuk a veszélyes és destabilizáló viselkedés visszaszorításában. Az amerikaiak attól tarthatnak, hogy a magyarok kavarása destabilizálja Boszniát, és ez újabb háborúhoz vezethet.
Az amerikaiak felháborodása érthetővé válik, ha összehasonlítjuk a 2014-es orosz és a 2025-ös magyar műveletet:
- A kozák áltáncosokhoz hasonlóan a TEK-esek is több részletben és többféleképpen jutottak át a határon.
- Akárcsak a magyar terrorelhárítók, a kozák áltáncosok közül is többen a Szerb Köztársaság különleges rendőri erőinek vendégszeretetét élvezték.
- Az áltáncosokat és a TEK-eseket is a rendőri erők kiképzési célokat szolgáló laktanyában szállásolták el Banja Luka közelében.
És közös pont a politikai erődemonstráció is. 2014-ben a kozákok két héttel azután jelentek meg Bosznia-Hercegovinában, hogy Dodik és Putyin Moszkvában találkoztak egymással. A találkozó után Putyin közleményben tudatta a nyilvánossággal, hogy minden támogatást megadnak a szerb vezetőnek. Az orosz elnök arra is kitért, hogy megvédik a Szerb Köztársaságot a „daytoni békeszerződés bomlasztóitól”.
Érdekes egybeesés, de szinte szó szerint ugyanezt adta elő 2025 márciusában Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára Banja Lukában a Dodikkal közösen tartott sajtótájékoztatón. „[A]z utóbbi években, hónapokban egy olyan Balkán-politikát fogalmaztunk meg, és hajtunk végre, amelynek keretében cselekvő szereplői lettünk a térségbeli folyamatoknak, ellentartunk azoknak a nyugati törekvéseknek, amelyek destabilizációt idéznek elő” – mondta Magyar Levente, aki azt is kifejtette, hogy szerinte nem a boszniai szerbek a destabilizáció tényezői, hanem „az a nyugati, érzéketlen gyarmati vircsaft, amelyik ennek az országnak a szétfeszítésén dolgozik”.
Miközben valójában Dodik az, aki Bosznia szétverésén munkálkodik, az oroszokkal közösen: Dodik mintegy három évtizede hangoztatja, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia, szerinte Bosznia államként működésképtelen. A boszniai szerb parlament az utóbbi években megszavazta az országrész saját védelmi, igazságügyi és adórendszerének bevezetését, a kilépést a szövetségi intézményrendszerből, illetve saját választási törvényt fogadott el, ami országos szinten súlyos belpolitikai feszültségeket okozott. Ráadásul április elején Dodik elment Putyinhoz Moszkvába, ahol a beszámolók szerint az orosz elnök jelezte: a Kreml támogatja, hogy Bosznia-Hercegovinában megszüntessék a nemzetközi közösség főképviselőjének munkáját. Az orosz elnök ezzel gyakorlatilag a daytoni megállapodás ellen foglalt állást.
És itt érdemes visszatérni a kozák „táncosok” látogatására, amiről Buda Péter is említést tett. A Bellingcat oknyomozó portál beszámolója szerint az orosz befolyásolási műveletek egyik fontos ideológusa, Alekszandr Dugin, 2014. október 7-én emailben egy cikktervezetet küldött a már említett Malofejev oligarchának, kifejtve, miért érdeke Moszkvának Dodik győzelme és az, hogy a boszniai szerbeket elszakítsa Bosznia-Hercegovinától és Szerbia felé terelje.
Az email tartalmáról azután szerzett tudomást a Bellingcat csapata, hogy valakik feltörték Dugin levelezését. A cikktervezetből világosan kiderült, hogy a Banja Lukába küldött „udvarias orosz emberek” szerepe megakadályozni a választások barátságtalan kimenetelét. A Dugin által vázolt elképzelés röviden az, hogy ha a Szerb Köztársaság elszakad Boszniától és Szerbiához csatlakozik, azzal az egész balkáni régió destabilizálódik. És ha ez bekövetkezik, akkor esély nyílik arra, hogy Bulgáriát, Macedóniát, Romániát és Görögországot az orosz befolyási övezet felé tereljék. Az tehát, amivel Magyar Levente vagy éppen tíz évvel korábban Putyin vádolta a Nyugatot, miszerint bomlasztani akarnak, felrúgva ezáltal a daytoni megállapodást, valójában a Kremlnek áll érdekében – és a TEK-es akciót látva a magyar miniszterelnöknek.
„Teljes mértékben egybevág ez egyébként azzal, hogy miközben Dodik tavaly munkacsoportot hozott létre annak érdekében, hogy kidolgozzanak egy tervet a boszniai Szerb Köztársaság Bosznia-Hercegovinától való elszakadására, a magyar kormány a nyugati »destabilizációs« tevékenység megakadályozására hivatkozva bejelentette, hogy vétózni fog minden olyan uniós szankciót, amelyet az elszakadási törekvések miatt vetnének ki a boszniai szerbekre, továbbá több tízmilliárd forintnyi értékű támogatást juttat a boszniai Szerb Köztársaságnak, amelyet éppen az elszakadási törekvések miatt vont meg tőlük Németország” – magyarázta a Telexnek Buda Péter.
A nemzetbiztonsági szakértő szerint ebben a kontextusban értelmet kap Orbán Viktornak az a kijelentése is, amelyet a keleti és a nyugati kereszténység szövetségéről mondott még a 2022. februári évértékelő beszédében. „Az ortodoxia, a keleti keresztényekkel kötött szövetség nélkül aligha éljük túl a következő évtizedeket. Ceterum censeo, Európának szüksége van a Balkán népeire” – így szólt az idézet. Buda Péter szerint a miniszterelnök csupán azt nem tette hozzá, hogy a fent említett dugini/putyini tervek szerint ezek az „ortodox balkáni népek” valójában Oroszország céljait szolgálnák Európában, egy olyan stratégia következményeként, amelynek dinamikáját épp a boszniai szerb szeparatista törekvések hivatottak felerősíteni.
Az amerikai hírszerzésnek fontos, évtizedek óta épített pozíciói vannak a Balkánon, így ha még meg is változott a washingtoni politikai széljárás, a titkosszolgálatok rendkívül érzékenyek azokra a műveletekre, amelyek a Balkán destabilizálásában érdekeltek. Akkor is, ha azok főszereplői kozák „táncosok”, vagy gyakorlatozó magyar terrorelhárítók.
A Politico egy hosszabb cikket szentelt annak, hogy miközben Európa figyelme Ukrajnára összpontosult, a feszültség a Nyugat-Balkánon is egyre fokozódik, és a térség, valamint Nagy-Britannia vezetői attól tartanak, hogy Putyin kihasználja a helyzetet és tovább mélyíti a volt Jugoszláviában húzódó törésvonalakat.
A lap szerint a brit kormány felső köreiben a Nyugat-Balkánt „a másik forró pontként” emlegetik és mivel a helyzet most fokozódik, Nagy-Britannia azt sürgeti, hogy a régió mind a hat állama csatlakozzon az Európai Unióhoz, hogy visszaszorítsák az orosz befolyást. „Ebben az időszakban, amikor háború dúl Európában, és az orosz beavatkozás hosszú keze már ide is elér, ostobaság lenne levenni a szemünket a Nyugat-Balkánról, ahol továbbra is megoldatlan örökségi kérdések húzódnak” – mondta David Lammy brit külügyminiszter a Politicónak a múlt heti térségbeli látogatásakor. „Putyin érdeke, hogy a régió instabil maradjon. Az szolgálja az érdekeit, ha a Nyugat-Balkánt alkotó országok bizonytalanságban élnek, ha a lakosság nyugtalan, és ha folyamatos kiber- és hibrid háború folyik.”
Külügyi szakértők és miniszterek egyaránt attól tartanak, hogy a Kreml ki fogja használni a mélyen gyökerező etnikai és vallási feszültségeket, hogy újabb zavargásokat szítson a Balkánon, ezzel erősítve saját érdekeit, újabb problémákat okozva az Európai Unió hátsó udvarában.
