Aleksandar Vučić szerb elnök szombaton öt követelést jelentett be Belgrádban, a parlament elé meghirdetett nagygyűlésén. „Követeljük az alkotmány és a törvények teljes körű tiszteletben tartását, Szerbia és polgárai biztonságának biztosítását, valamint azoknak az intézményeknek a visszaszolgáltatását a polgároknak, amelyeket elragadtak tőlük” – mondta Vučić a Nova.rs szerint.
A szerb elnök követelte minden olyan személy jogi felelősségének megállapítását, akik részt vettek a vandalizmusban és az állampolgárok elleni támadásokban, különös tekintettel a 2025. március 21-én, Niš városában történt „brutális támadások” elkövetőire, felbujtóira és segítőire (amikor többek közt tojásokkal dobálták meg és vízzel locsolták le a haladópárti polgármestert). Vučić arról is beszélt, hogy minden diáknak és egyetemistának lehetőséget kell adni a tanulásra és a továbbtanulásra, ha ők ezt szeretnék. Majd azt mondta, fel kell tárni, hogy kik vettek részt, bujtottak fel vagy segítettek az állami intézmények elleni támadásokban, és meg kell akadályozni az ilyen tevékenységek jövőbeni végrehajtását.
Szerinte meg kell akadályozni minden olyan tevékenységet is, amely önkényesen és törvénytelenül megbénítja a gazdasági működést, valamint akadályozza az állampolgárokat abban, hogy megszokott módon élhessék életüket. Vučić követeléseit a Szabad Magyar Szó ebben a cikkben összeszedte.
„Nap mint nap harcolni fogunk demokratikus és békés eszközökkel, amíg követeléseinket teljes mértékben nem teljesítik” – üzente Vučić a tüntetőknek. Azt mondta, a „színes forradalomnak” vége. A szerb államfő arról is beszélt, hogy az országnak új energiára, erőre és világos jövőképre van szüksége – a kormányzó Szerb Haladó Párt ezért is indította el az új népi mozgalmat.
Az N1 arról írt, hogy már azelőtt elindultak az emberek haza, hogy Vučić befejezte volna a beszédét.
Háromnapos rendezvényt hirdettek meg
Szerbiában azután kezdődtek tüntetések, hogy 2024. november 1-jén leszakadt a nemrég renovált újvidéki állomásépület előtetője. Összesen tizenhatan vesztették életüket a tragédiában, a társadalom pedig azonnal keresni kezdte a felelősöket, valamint az okokat, miért rogyhat össze egy frissen felújított épület bármely része. A hatóságok azonban vonakodtak kiadni a teljes felújítási dokumentációt és megnevezni a felelősöket, így egyre komolyabb tiltakozások voltak. Ezek vezetését az alulról szerveződő diákság vette át, ami a hatalomhoz közel állók olykor erőszakos reakciói után egyetemeket foglalt el, több százezres tüntetéseket szervezett Belgrádban, Újvidéken, Nišben és további városokban.
Aleksandar Vučić elnök az utca visszafoglalására, a „Mozgalom a Népért és az Államért” szerveződés égisze alatt a hétvégére nagyszabású rendezvényt hirdetett meg Belgrádba, a parlament elé, melynek központi eleme a szombat esti nagygyűlés volt. A megmozdulással az elnök az elmúlt hónapok „hihetetlen terrorja” – ami alatt az egyetemisták által az előtetőomlás miatt elindított tiltakozássorozatot értette – után minden, „Szerbia megmentését és védelmét támogató” embert, elsősorban a fiatalokat szerette volna mozgósítani. A Szerbia valaha volt legnagyobb tömegdemonstrációjának szánt nagygyűlést eredetileg március végén akarták megtartani, de a rendezvényt két héttel el kellett halasztani.
A programról előzetesen nem sokat lehetett tudni, de annyi azért kiszivárgott, hogy néptánccsoportok és a hazafias énekeket előadó legnépszerűbb énekesek fellépése is várható. A pénteken délután kezdődött rendezvény központi eseménye az volt, hogy az összegyűltek – akik közé Vučić is kijött – közösen kibontották „a valaha volt legnagyobb szerb zászlót”, amely a szervezők elmondása szerint 200 méter hosszú és 10 méter széles. Röviddel ezután azonban kiderült, hogy 2023 májusában a koszovói Zvečan nevű településen egy ottani tüntetésen egy 300 méter hosszú zászlót bontottak ki a jelenlévők.
A közönségszervezéshez a Nova.rs-hez eljuttatott belső email szerint Vučićék a miloševići korban bejáratott módszert alkalmazták: minden állami cég a méretével arányos számú dolgozót volt köteles a tüntetésre küldeni, a megjelenés pedig kötelező volt. A Kreni-Promeni nevű ellenzéki mozgalom felhívására reagálva összesen több, mint háromszáz állami intézmény dolgozói küldtek valamilyen bizonyítékot arra, hogy a munkahelyükön kötelezővé tették nekik a belgrádi tüntetésen való részvételt.
A vidékieket pedig közpénzen buszoztatják oda és vissza. A háromnaposra meghirdetett rendezvényre még a koszovói szerbek is küldtek egy 200 fős csoportot, akik a kormány ellen tüntető egyetemisták mintájára gyalog indultak el, de aztán útközben több helyen is buszokra és buszokról látták őket fel- és leszállni.
Orbán is üzent
Vučićnak szövetségese, Orbán Viktor magyar kormányfő is üzent pénteken: „Ismerős a helyzet: külföldi erők akarnak beavatkozni a szerbek életébe. Nálunk is ez történik. Külföldi erők akarják megmondani, hogyan éljenek a szerbek. Nálunk is ezt csinálják. Folyamatosan támadják azokat az embereket, akik kiállnak Szerbia szuverenitása mellett. Minket is ezért támadnak. Látjuk, hogy nem hagyjátok magatokat, látjuk, hogy bátran harcoltok, mert egy szuverén Szerbiát akartok. Nem vagytok egyedül; a ti harcotok a mi harcunk is. A szerb hazafiak számíthatnak a magyar hazafiakra. Éljen Vučić elnök, éljen Szerbia!”
Magyarországnak még annyi köze van a szerbiai diáktüntetésekhez, hogy egy nagyjából 80 fős, egyetemistákból és tanáraikból álló küldöttség tizedik napja biciklizik Újvidéktől Strasbourgig azért, hogy felhívja az EU vezetőinek figyelmét az egyébként EU-tagjelölt Szerbiában kialakult helyzetre. A csoport a múlt hétvégén Budapesten is átkerekezett. A Hősök terén sok támogató várta őket étellel, itallal, zenével, tánccal és 16 perc néma csenddel. Beszámolónk erről itt olvasható.
Több százezres tiltakozások is voltak
Ugyan Vučić kormánya még az orosz titkosszolgálat segítségétől sem riad vissza, a kormányellenes tiltakozások élét nem volt képes elvenni. Habár a diákok vezette szerb tiltakozó mozgalom öt hónapja tart, nem látszik kifulladni, részben az egyetemisták kreativitása okán – amit a kerékpáros menet is jól mutat.
A 16 halottat követelő állomásomlás megmutatta a szerb társadalom problémáit és belső feszültségeit, miközben egyesítette a különböző társadalmi csoportokat. Traktoros gazdák jöttek megvédeni az autós ámokfutóktól a fiatalokat, taxisok hozták-vitték őket díjmentesen a különböző szerbiai városokban szervezett tüntetésekre, ügyvédek kezdtek sztrájkba szolidaritásból. A kormányzati és kormányközeli szereplőktől jövő fenyegetések és dehonesztáló összeesküvés-elméletek, sőt bántalmazások is csak megerősítették a mozgalmat.
Január végén a Telex tudósítói is jártak Belgrádban és Újvidéken, ahol beszéltek a tüntető diákokkal, és a tervezett újvidéki hídfoglalásra induló menet rajtjánál is jelen voltak. Szerb egyetemisták pedig nemrég filmet forgattak róla, hogyan félemlíti meg őket a hatalom.
Március 15-én több százezren tüntettek már Belgrádban, a rendszer megreformálását követelve.
A belügyminisztérium becslése szerint 107 ezren voltak kinn a tüntetésen, de volt 275-325 ezres, sőt félmilliós becslés is. A tömeg épp tizenöt perces néma csenddel emlékezett meg a leomlott állomás áldozatairól, amikor egy rémisztő, egyre erősödő, sípoló hang szólalt meg. A történtekről készült videók szerint a közelben lévő tüntetők pánikba esve rohantak szét a hang útjából. Már majdnem hatszázezer ember írta alá azt a petíciót, amiben a belgrádi tüntetésen történt állítólagos hangágyúzás kivizsgálását követelik.
A március 15-én tartott, sokak szerint történelmi méretű tömeget vonzó belgrádi tüntetés óta Szerbiában ugyanúgy folytatódtak a tüntetések, megmozdulások, az egyetemi blokádokat pedig továbbra is fenntartják a hallgatók. Az eseményekről naponta beszámoló független sajtó szerint átlagosan napi több száz megmozdulás van az ország minden részén. Szinte minden városban naponta megtartják a 16 perces csendes tiszteletadást a november elején a felújított újvidéki vasútállomás előtetőomlás 16 áldozatának tiszteletére.
Teszik mindezt azért, mert ugyan a kabinet több tagjának, majd Miloš Vučević miniszterelnöknek a lemondását is elérték, és a hatóságok egyre több dokumentumot hoznak nyilvánosságra az állomásomlással kapcsolatosan, de a kormány továbbra sem teljesítette a diákok követeléseit. Az előtetőomlás ügyében még öt hónappal később sem történt vádemelés, a márciusi nagy tüntetésen történt hangágyúgyanús incidenssel kapcsolatban pedig még mindig nem kezdődött el az érdemi nyomozás, habár a kormány szerint az FBI-t és az orosz FSZB-t is bevonják (majd) a folyamatba. Az FBI egyébként nem erősítette meg az információt, az FSZB bevonását pedig érthető okból sokan aggasztónak találják.
Egyre durvábban kezdték el támadni a velük szemben állókat
A szerb elnök és a kormányzó Szerb Haladó Párt sokféle módon próbált már véget vetni a tüntetéshullámnak, de nem jártak sikerrel. Március közepe óta egyre több középiskola is rendszeresen szervez megmozdulásokat, a tanárokat és a hallgatóikat aktívan támogató egyetemi professzorokat pedig az sem tántorította el a kiállástól, hogy emiatt hónapok óta drasztikusan csökkentették a fizetésüket, de olyanok is szép számmal akadnak, akiktől az állam teljesen megvonta a bérüket, mondván, „nem dolgoznak”.
A szombati tüntetést megelőző bő egy hétben a szerb kormány és az őket támogató média egyre durvábban támadta mindazokat, akikről biztosan tudható, hogy nem támogatják a kormányt. Ellenzéki vezetőket és újságírókat vettek őrizetbe és vittek be kihallgatásra egy-egy élő műsorban tett kijelentés vagy a közösségi médiában kifejezett véleményük miatt, de több egyetemistával is ez történt. Csütörtökön például az erős ellenzéki bástyának számító Niš orvosi egyetemének közel száz hallgatóját idézte be „elbeszélgetésre” a rendőrség.
A kormány vezető politikusai sem fukarkodtak a fenyegetésekkel: az elmúlt napokban Ana Brnabić házelnök például kijelentette, hogy „eddig nem vetettünk be megtorló intézkedéseket, de most már azt mondjuk: elég volt!...Szerbia nem tűri tovább a terrort.” A Pink TV esti műsorában csütörtökön vendégeskedő Vučić elnök pedig azt találta mondani, hogy hamarosan elkezdődik „a leszámolás” a szerbiai független sajtó újságíróival, és megígérte, hogy
„ha kell, ő maga fogja feljelenteni azt az ügyészt aki nem hajlandó elrendelni a blokádtámogató sajtóorgánumok újságíróinak letartóztatását”.
Ezzel egyidejűleg a kormányhű média teljes erővel nekiment az egyetemistáknak. Az Informer nevű csatorna szerkesztője például élő adásban mutogatta az egyetemi blokádokban részt vevő fiatal lányok közösségi médiáról leszedett fotóit, közölte a teljes nevüket, majd elmondta hogy hol tanulnak, milyen szakon, és melyik városból valók eredetileg.
A diákok nyitottak lennének egy szakértői kormányra, Vučić nem
Habár az egyetemisták a blokádok kezdete óta kategorikusan elzárkóztak az ellenzéki pártokkal való bárminemű kommunikációtól vagy együttműködéstől és a politikai témákba való beleszólástól, mostanra több egyetem hallgatói jelezték, hogy nyitottak egy szigorúan átmeneti, szakértői kormány kinevezésére, amit a parlamenti képviselettel rendelkező ellenzéki pártok is felvetettek már. Az egyetemisták a potenciális jelöltekkel szemben hat elvárást fogalmaztak meg, például, hogy a miniszterek nem lehetnének politikai pártok tagjai. Ezeket itt írta le a Szabad Magyar Szó.
A hatalmon lévő Szerb Haladó Párt ugyanakkor ezt az opciót elutasítja, és az új kormány jövő heti megalakítására készül. A miniszterelnöki posztra és a kormányalakításra pedig Vučić egy, a politikában eddig ismeretlen endokrinológus egyetemi tanárt kért fel. Djuro Macut megbízása különösképpen érdekes annak fényében, hogy miután az egyetemi hallgatók és az ország jelentős része öt hónapja tüntet a korrupció ellen és követeli, hogy az ország intézményei működjenek úgy, ahogyan az egy demokráciában elvárható lenne, a leendő kormányfő szintén orvos felesége a házelnök Ana Brnabić partnerének klinikáján praktizál.
