Szijjártó szánalmas figyelemelterelési kísérletnek nevezte a videót Kövér 2006-os megszólalásáról

Újabb „elvakult, masszív” háború- és Ukrajna-párti kezdeményezésekről beszélt hétfőn Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter az uniós tárcavezetők ülésén vett részt Luxembourgban.

Szijjártó közölte, hogy – amint az várható volt – a magyar kormány korábbi elutasítása miatt önkéntes lesz az a kifejezetten katonai támogatás, amit Ukrajnának nyújtanak. A miniszter hétfőn a korábbi 20 után 40 milliárd eurós összeget említett, de csak ötmilliárdnál tartanak egy résztervvel, ebből kétmillió tüzérségi lőszert vennének Ukrajnának.

„Miközben itt mindenki szavakban természetesen kiállt a tűzszünet mellett, az elmúlt három esztendő elhibázott, totálisan kudarcos háborúpárti politikájának folytatása jelentkezik ebben a masszív javaslatcsomagban”, újabb szankciókat vezetnének be és az ukrán katonákat képző missziót Ukrajna területére is kiterjesztenék.

Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő ugyanakkor az ülés végén úgy látta, 27 tagállam támogatta a tűzszünetet, amibe Ukrajna is beleegyezett. Egyedül Oroszország akar háborút, amihez az egy nappal korábbi rakétacsapásban is bizonyítékot látott. „Világos, hogy az időt húzzák, és egyáltalán nem akarnak békét” – jelentette ki, szerinte csak további nyomásgyakorlással lehet komolyan vehető tárgyalásra venni őket.

Kallas megerősítette Szijjártó kijelentését, hogy a kétmillió lőszer vásárlásánál az ötmilliárdos összeg kétharmadánál járnak, de hozzátette, hogy az EU-n kívüli Norvégia is beszállt.

Szijjártó szerint az ülés több résztvevője még idén megnyitná az ukrán csatlakozási tárgyalások összes fejezetét. (Ukrajnának 35 fejezetre osztva kell átvennie az uniós jogot. Most az első csoport megnyitása következne. Ehhez és a lezárásukhoz, valamint magához a tagsághoz – a csatlakozási folyamat eddigi fontos lépéseihez hasonlóan – egyhangú beleegyezés kell az összes kormánytól.) Csaknem kivétel nélkül az összes tagállam képviselője és „Brüsszel” is erős nyomást gyakorol a magyar kormányra a gyors csatlakozásért, „függetlenül attól, hogy mennyi veszélyt jelent Magyarországra és az Európai Unióra, és függetlenül attól, hogy a magyar nemzeti közösség jogait továbbra is folyamatosan megsértik Ukrajnában”. A tagságról rendezett „népszavazásra” utalva „világossá tettem, hogy ebben a kérdésben csak a magyar emberek dönthetnek. Itt azt akarják elérni, hogy Brüsszel a magyar emberek feje fölött dönthessen. Ebben nagy szerepet szánnak” a Tisza Pártnak – jelentette ki.

Az ellenzéki pártot Kollár Kinga „őszödi beszéde” miatt is felemlegette. A tiszás európai parlamenti képviselő egy szakbizottsági ülésen – ahol a támogatásokat részben befagyasztó és végleg elérhetetlenné tevő feltételességi eljárásról volt szó – kijelentette: „a dolog pozitív oldala, hogy a magyarok romló életszínvonala erősíti az ellenzéket. Én ilyen értelemben nagyon pozitívan tekintek a 2026-os választásra.” Szijjártó óriási botránynak nevezte, hogy „egy megválasztott európai parlamenti képviselő számára a magyar emberek nehézségei vagy elmaradó kórházfelújítások jó hírt jelentenek”.

Magyar Péter válaszul többek között megosztott egy felvételt Kövér László egy 2006-os megszólalásáról, ahol egy riporter felhozza Orbán Viktor strasbourgi felszólalását arról, hogy az EU tagadja meg a segítségnyújtást a hazug és csaló kormányoktól. A riporter megkérdezi a mostani házelnöktől, hogy ezzel egyetért-e. Kövér László azt válaszolta: igen, szerinte ez elemi kötelességük. Szijjártó ezt „szánalmas figyelemelterelési kísérletnek” nevezte, amellyel „a Tisza Párt és Brüsszel paktumáról próbálják elterelni a figyelmet”. „Sem a házelnök úr, Kövér László, sem pedig más a sorainkból soha nem kérte azt, hogy ne adjanak oda támogatásokat Magyarországnak” – szögezte le.