Kínai hadifoglyok Ukrajnában: Abból, amit az oroszok mondtak nekünk, semmi sem volt igaz

Gyógytornász és tűzoltó volt civil életében az a két kínai férfi, akik miatt Pekingnek is magyarázkodnia kellett, miután az orosz hadsereg szerződéses katonáiként ukrán hadifogságba estek április 5-én. A héten sajtótájékoztatón vehettek részt, ahol azt mondták, nagyon mást láttak a fronton, mint amire az orosz beszámolók és a kínai nyelven elérhető toborzási videók alapján számítottak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök múlt kedden jelentette be, hogy az ukrán katonák a donyecki régióban elfogtak két kínai állampolgárt, akik az orosz hadsereg kötelékében harcoltak. Zelenszkij múlt pénteken kijelentette, hogy „legalább néhány száz kínai állampolgár harcol az orosz megszálló erők kötelékében”.

A két, 34 és 27 éves kínai férfi elfogása komolyabb diplomáciai szálakat mozgatott meg, ők ugyanis az első kínai állampolgárságú hadifoglyok, így az ügyben a kínai kormány is megszólalt – épp ez volt Ukrajna egyik célja a sajtótájékoztatóval.

„A kínai kormány álláspontja egyértelmű. Számos figyelmeztetést adtunk ki, és arra kértük polgárainkat, tartsák magukat távol a fegyveres konfliktusokkal terhelt térségektől, semmilyen formában ne vegyenek részt egyik oldalon sem a konfliktusokban” – idézte a kínai külügyminisztérium közleményét az Unian ukrán hírügynökség.

A közlemény kitért arra is, hogy az érintett kínai állampolgárok ügyét a kínai törvények szerint vizsgálják majd meg. Ez azt jelenti, hogy felelősségre vonásra is számíthatnak otthon, ha visszajutnak Kínába. A foglyok közölték, hogy ezzel tisztában vannak, de ők így is szeretnének mielőbb hazamenni. Ukrajna egy fogolycserében benne lenne, azaz orosz fogságban lévő ukrán katonákért cserébe elengedné a kínaiakat, ehhez viszont Peking közbenjárása kell Moszkvánál.

Foglya válogatja, hogy mennyit ér a cserénél

A kínai vezetés aktívabb szerepvállalásának saját állampolgáraik kiváltására megvan az esélye, elvégre Kínára egyre inkább rá van utalva Oroszország a nemzetközi szankciók miatt, gazdasági és bizonyos tekintetben haditechnikai téren is – amennyiben a nyugatról közvetlenül beszerezhetetlen csipekhez is hozzájuthat –, és nem mellékes Kína diplomáciai súlya sem. Az ország nem állt ki ugyan nyíltan az Ukrajna ellen háborút indító Oroszország mellett, de nem is ítélte el olyan egyértelműen Moszkvát, mint tette azt az Európai Unió és az Egyesült Államok, amely a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel jobb kapcsolatait hangoztató Donald Trump elnöksége alatt sem enyhített a szankciókon. A kínai katonáknak így a fogolycserékben kiemelt értékük lehet, bár erről gyakorlati tapasztalata még nincs az ukrán félnek.

Arra azonban bőven van már példa, hogy a foglyok „értéke” a cserék szempontjából eltérő lehet. Ukrán források szerint igazán gyorsan a csecsen foglyok cseréjét lehet lebonyolítani az oroszokkal. Ramzan Kadirov csecsen vezető lobbiereje ugyanis ehhez elég nagy a Kremlben. Putyin hatalmát 25 éve részben épp az alapozta meg, hogy biztosította az egykor szeparatista Csecsenföld lojalitását – a fegyveres harcok mellett azzal, hogy szabad kezet adott a Kadirov klánnak.

A csecseneken kívül leggyorsabban a sorozott – tehát nem szerződéses és nem mozgósítással a hadseregbe került – katonákat igyekeznek hazahozni a fogságból az oroszok. Ilyen, esetenként épp csak nagykorú katonákat Oroszország nem küldött az ukrán frontra, a háború vonalába a kurszki ukrán betöréskor kerültek. A háborút elindító Oroszországnak ez önmagában is presztízsveszteséget jelentett, ezért alapvető érdeke volt, hogy mielőbb hazahozza azokat, akik státuszuknál fogva nem lehetnek a fronton.

A legkevésbé azok számíthatnak gyors cserére, akik világviszonylatban diplomáciai szempontból súlytalanabb országból érkeztek, az oroszok toboroztak például Nepálból és Kubából is embereket. Ötven országból toboroztak zsoldosokat az oroszok, kínaiakra is volt már korábbról bizonyíték. Hasonló elbírálás alá esnek azok, akik az orosz ellenőrzés alá került Kelet-Ukrajnából kerültek az orosz hadseregbe. Korábbi, ukrajnai hadifogolytáborban készült riportunkat itt olvashatja.

Nincs együttműködés észak-koreai módra

Peking azért volt kénytelen megszólalni, hogy világossá tegye, az államnak nincsen köze ahhoz, hogy egyes kínai állampolgárok zsoldosnak állnak. Siettek hangsúlyozni, hogy szó sincs tehát arról, hogy Észak-Korea mintájára szervezett katonai támogatást nyújtanának Oroszországnak, saját katonáikat juttatva a térségbe.

Dél-koreai becslések szerint Phenjan 10–12 ezer katonát küldhetett Oroszország támogatására az Ukrajna elleni háborúba Kurszk megyébe, azaz Oroszország nemzetközileg elismert határain belül. Négyezren megsérültek, eltűntek, fogságba estek vagy meghaltak, a halottak számát ezer körülire becsülték nyugati tisztviselők. Zelenszkij január elején jelentette be, hogy két észak-koreai hadifoglyot sikerült elfogniuk az ukrán csapatoknak. A katonákat ki is hallgatták az ukránok a dél-koreai titkosszolgálat tolmácsolásával. Ebből többek közt kiderült, hogy egyikük azt hitte, csak kiképzésre mennek Oroszországba, nem harcolni.

A két kínai azonban nem Kurszkban, hanem Donyeck megyében harcolt a megszálló orosz hadsereg oldalán, igaz, nem sokáig. Egyikük azt mondta, hogy 2025. február 5-én érkezett Moszkvába, és február 25-én lett hivatalosan az orosz hadsereg szerződéses katonája. Ezután Rosztov-na-Donuba vitték, ahol rövid kiképzésen vett részt, majd április 1-jén a fronton volt Donyeckben, ahol négy nappal később fogságba is esett. Társa tavaly decemberben ment Oroszországba turistaként, majd jelentkezett a hadseregnél, állítólag építkezésre, de végül a fronton találta magát.

Vang Kuang-csün arról beszélt, hogy egységét FPV-drónok támadták, és ő maga a drónnak jelezte, hogy megadja magát. Ezután a drónt követve közeledett az ukrán állásokhoz, ahonnan lövéseket is hallott – vagy más fegyverek hangját –, és valamilyen könnygázhoz hasonló szer is érte a szemét, amitől majdnem elájult, és most is rosszul lát még. Végül egy ukrán katona ragadta meg és vitte biztonságos helyre.

Az egy ilyen sajtótájékoztató esetében joggal felmerülő kérdés, hogy mennyire önként vállalják a hadifoglyok a szereplést, elvégre ennek PR-értéke van a szervező esetében. A kínaiak mindenesetre azt mondták, hogy ők is érdekeltek voltak ebben, mert így tudták jelezni rokonaiknak, hogy hol vannak, és talán hazajutásukat is meggyorsíthatják.

Átverés lett a könnyűnek ígért munkából

Az ukrán fronton kikötött kínaiak a toborzásról a TikTokon és más kínai közösségi oldalakon értesültek. Így léptek kapcsolatba a toborzásért felelős személlyel, még Kínában – mondták. Ennek külön jelentősége van, mert

Kínára nagyobb felelősség hárul, ha kiderül, hogy maga a toborzás lényegében kínai területen zajlott, és az első találkozás nem orosz területen történt.

Zelenszkij április 8-án épp azzal kommentálva jelentette be a kínai hadifoglyokról szóló hírt, hogy Oroszország így akar a háborúba belerángatni más országokat is.

A kínaiak azt mondták, hogy nem a frontra készültek. Vang Kuang-csün gyógytornász a szakmájában akart dolgozni – állítólag a koronavírus miatti korlátozások idején veszítette el munkáját – , a tűzoltó Csang Zsen-po pedig építkezésre ment volna. Azt mondták, hogy az általuk aláírt orosz papírokat el sem tudták olvasni. Mindezeket azonban érdemes a helyükön kezelni, egy hadifogolytól kézenfekvő, hogy nem arról beszél, hogy az őt épp fogva tartók ellen készült fegyveres harcra. Ugyanakkor igaz is lehet, hogy kevésbé rizikósnak tűnő, hátországi munkákért ígért magas fizetéssel vonzzák be a szerződésesek egy részét az orosz hadseregbe, ahol aztán már kiszolgáltatott helyzetükben nem tiltakozhatnak, ha mégis a frontra küldik őket.

Ugyanígy akár igaz lehet az is, hogy átverték őket, ahogyan arról a sajtótájékoztatón beszéltek. Ez a másik fontos szempont, amiért Ukrajnának értékes egy-egy hadifogoly nyilvános megszólalása, hiszen kedvüket szegheti azoknak, akik a biztonságosnak hitt szolgálatért kapható magas fizetés reményében mennének az orosz hadseregbe, akár külföldről, ahogyan azt a háború kezdete óta törvény is lehetővé teszi, akár belföldről.

„Oroszország a bizalommal visszaélve vonz be kínaiakat. Ezt nyugodtan nevezhetem csapdának is” – idézte az Nv.ua Vangot, aki szerint csak rosszul járhat az, aki aláírja a szerződést.

„Abból, amit az oroszok nekünk mondtak, semmi sem volt igaz.”

A két kínai szerint megkapták ugyan az első 200 ezer rubeles (875 ezer forintos) fizetésüket egy bankkártyán, ezt azonban az egységüknél lényegében elvették tőlük, hogy a csapat szükségleteire, például dízelre költsék. Egyikük arról számolt be, hogy még a telefonját is elvette az egység parancsnoka, és fizetnie kellett érte, ha használni akarta legalább arra, hogy az otthoniakkal beszéljen.

A kínai foglyok lebonthatják Oroszország otthoni jó hírét

Arról is beszéltek, hogy milyen információk alapján alakult ki az ukrajnai harcokról alkotott előzetes elképzelésük. Itt közvetve a kínai állami sajtót is felelőssé tették. A toborzóvideókból és a kínai nyelven is elérhető orosz katonai influenszerek beszámolóiból úgy gondolták, hogy Oroszország nagy fölényben van, és az ukrán ellenállás csekély. Persze kérdés, miért nem lepődtek meg akkor azon, hogy a háború már több mint három éve tart.

Ez önmagában ugyan nem lett volna elég a meggyőzésre, de elmondásuk szerint nagy szerepet játszott az is, hogy a kínai állami sajtó Oroszországról mindig elismeréssel szól, erős országként írja le a mai napig – noha már régóta Kína felé billen a mérleg nyelve a két ország kapcsolatában. Ezenkívül a kínaiak szemében a katonai szolgálatnak, legalábbis a kínai hadseregen belüli szolgálatnak magas presztízse van. Mindezeket mérlegelve vállalható ajánlatnak tűnt nekik a szolgálat az oroszok oldalán.

Arról, hogy mennyien vannak hozzájuk hasonló kínai katonák az orosz hadseregben, az ukrán elnöknek volt korábban egy 150–200 fős becslése. A két hadifogoly szerint oroszok vezetik azokat az egységeket, amelyekben külföldiek szolgálnak. Abban az alakulatban, amelyben Csang szolgált, két kínai katona volt, míg a másikban Vanggal együtt tíz. Azt elismerték, hogy találkoztak szerződéses kínaiakkal ők is, de hozzávetőlegesen sem tudták megmondani, ők mennyien lehetnek.

„A legvalószínűbb, hogy tényleg egyszerű kínaiakról van szó, nem pedig mélyen beágyazott állami kémekről” – mondta Tatjana Popva egy interjúban. Az Insider ukrajnai katonai tudósítója azonban hozzátette, hogy a kínai állam már 2014 óta aktívan figyelemmel kíséri az ukrajnai helyzetet a fronton, és igyekszik minél több tapasztalatot begyűjteni, elemezni, amit beépíthet saját katonai taktikai gyűjteményébe. Ez nem feltétlenül jelent szó szerinti kémkedést, egyszerűen a törvényesen dolgozó kínai állami sajtó helyszíni anyagai, beszámolói is értékes források lehetnek. Popova nyilatkozata alapján akár a két kínai hadifogoly tapasztalata is hasznos információkkal szolgálhat Pekingnek.