Reuters: Ezekben a pontokban tér el az USA és Európa békejavaslata

A Reuters látta, és össze is hasonlította az amerikaiak és az európaiak békajavaslatait. Két dokumentumról van szó, az egyik az amerikaiak javaslata, ezt április 17-én Párizsban ismertették az európaiakkal, akik továbbították az elképzelést Ukrajnának. Marco Rubio amerikai külügyminiszter olyan átfogó keretmegállapodásnak nevezte a dokumentumot, amely új lapot nyithat a felek közötti nézeteltérések elsimításában. A másik szöveg egy héttel későbbi, az ukrán és európai tisztviselők londoni tárgyalásain született ellenjavaslatot április 23-án adták át az amerikai félnek.

A két szövegben a fő különbségek a területi kérdések megoldásának sorrendjében, az Oroszországgal szembeni szankciók feloldásában, a biztonsági garanciákban és az ukrán hadsereg méretében vannak. Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön azt mondta, hogy a szerdai londoni tárgyalásokon született javaslatokat tartalmazó dokumentum már Trump asztalán van.

A területeket illetően a Witkoff-javaslat szerint az USA de jure elismerné Oroszország ellenőrzését a Moszkva által 2014-ben elfoglalt és annektált Krím felett, valamint de facto elismerné az oroszok által ellenőrzött dél- és kelet-ukrajnai területek orosz kézben maradását. Ezzel szemben az európai és ukrán dokumentum a területekkel kapcsolatos részletes szabályozást a tűzszünet megkötése utánra halasztaná, és a dokumentumban sincsen említés arról, hogy elismernék az orosz ellenőrzést bármely ukrán terület felett.

Ukrajna hosszú távú biztonságát illetően az amerikai javaslat szerint az ország „szilárd biztonsági garanciát” kapna európai és más szövetségeseitől. További részletek említése nélkül ugyan, de azt tartalmazza a szöveg, hogy Kijev nem fog törekedni a NATO-csatlakozásra. A második dokumentum ebben konkrétabban fogalmaz, és kimondja, hogy nem lesznek korlátozások az ukrán haderőre vonatkozóan, valamint nem korlátozzák Ukrajna szövetségeseit sem abban, hogy katonai erőik ukrán földön állomásozzanak. Ez a pont valószínűleg kiveri a biztosítékot Moszkvában. A dokumentum szilárd biztonsági garanciákat ajánl Kijev számára, többek között az Egyesült Államok részéről egy „5. cikkelyhez hasonló megállapodással”, amely a NATO kölcsönös védelmi záradékára utal.

Ami a gazdasági intézkedéseket illeti, a Witkoff-javaslat szerint megszüntetnék az Oroszországgal szemben már a Krím 2014-es annektálása óta érvényben lévő szankciókat. Az ellenjavaslat szerint viszont a szankciókon csak fokozatosan enyhítenének a „fenntartható béke elérése után”, illetve azokat újból bevezethetnék, amennyiben Oroszország megszegné a békemegállapodást.

Az európai és ukrán dokumentum azt is javasolja, hogy Ukrajna kapjon anyagi kártérítést a háborús károk miatt a befagyasztott külföldi orosz vagyonból. A Witkoff-szöveg csak annyit tartalmaz, hogy Ukrajna anyagi kompenzációt kap, a pénz forrásának konkretizálása nélkül.

Az ugyan nem igazságos, de „a béke érdekében, akár időleges béke érdekében” feladott terülekről Vitalij Klicsko azt mondta, hogy Ukrajna kénytelen lehet minden lehetőséget számításba venni az Oroszország által indított háború negyedik évében.. A Kijevet 11 éve polgármesterként vezető egykori világbajnok bokszoló ugyan nem tagja a kormánynak, de ismertsége és elismertsége okán egy ilyen érzékeny nyilatkozatnak jelentősége van, bár a polgármester hangsúlyozta, hogy a kérdésről nem egyeztetett az ukrán elnökkel.