Trump szerint Oroszország nagy engedményt tett azzal, hogy nem foglalta el egész Ukrajnát
Donald Trump amerikai elnök arról beszélt Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnökkel való találkozóján a Fehér Házban, hogy Oroszország „elég nagy engedményt” tett az ukrajnai háború befejezése érdekében azzal, hogy „nem foglalta el az egész országot”, azaz Ukrajnát – írja az Euronews. Arra a kérdésre, hogy amennyiben kudarcot vall a béketeremtés kísérlete, hajlandó lenne-e újabb szankciókkal sújtani Oroszországot, az amerikai elnök azt mondta, hogy „erre a kérdésre majd egy hét múlva tud válaszolni”.
Trump azt is mondta, hogy szerinte „nagy nyomást gyakorol Oroszországra”, és meggyőződése, hogy Vlagyimir Putyin alkut akar kötni, de „a tangóhoz ketten kellenek”. A találkozó előtt arról is beszélt Trump, hogy szerint Oroszország és Ukrajna is békét akar, de neki megvan a saját menetrendje, és ő szeretné gyorsan lezárni a konfliktust.
Arra a kérdésre pedig, hogy amennyiben nincs békemegállapodás, hajlandó-e teljesíteni az ukrán kéréseket újabb Patriot rakétarendszerek szállítására, Donald Trump azt mondta, hogy „lássuk meg, mi történik, és, ha van megállapodás, a kérdés szükségtelenné válik”, majd hozzátette, hogy erre a választ két hét múlva tudja megadni, írja az MTI.
Ebbe rondíthatott bele a Kijevet ért súlyos csütörtöki rakétatámadás. Trump erre reagálva saját közösségi médiás felületén üzent Putyinnak. „Erre nincs szükség, rossz időzítés. Állj, Vlagyimir! 5000 katona hal meg hetente, kössük meg a békét!” – írta az elnök. Trump erről azt mondta, hogy „nem örült” a csütörtökön végrehajtott orosz rakétatámadásnak, különösen mert azt egy béketárgyalás „kellős közepén” indították.
A napokban derült ki, hogy az Egyesült Államok kész lenne átadni a Krímet Oroszországnak az ukrajnai háború lezárásának érdekében. Az ultimátumszerű béketerv része lenne az is, hogy Ukrajna nem lehet a NATO tagja. Amikor erről kérdezték Trumpot, azt mondta, hogy Ukrajna nagyon nagy területi veszteséget szenvedett, az Egyesült Államok pedig segíteni akar. Hozzátette, hogy a Krím visszaszerzése „nagyon nehéznek ígérkezik”, amit elmondása szerint Barack Obama elnöksége idején egyetlen puskalövés nélkül engedtek át. Marco Rubio amerikai külügyminiszter „lezárhatónak” nevezte az ukrajnai háborút, de szerinte ehhez mindkét fél beleegyezésére szükség van. „Látjuk a célvonalat, de arra van szükség, hogy mindkét oldal igent mondjon. Mindent meg fogunk tenni, hogy segítsük őket ebben.”
Az amerikai-norvég csúcstalálkozó idején Washingtonban tárgyalt a NATO főtitkára, Mark Rutte, aki a Pentagonban egyeztetett Pete Hegseth amerikai védelmi miniszterrel, és megbeszélést folytatott Marco Rubio külügyminiszterrel, valamint Mike Waltz elnöki nemzetbiztonsági tanácsadóval is.
A napokban Trump egy Putyinnal való találkozó lehetőségét is belengette. Az amerikai elnök májusban utazik majd Szaúd-Arábiába, arra a kérdésre pedig, hogy itt találkozik-e az orosz elnökkel, azt válaszolta: „Lehet, de nem valószínű. Nem sokkal utána fogunk találkozni.” Trump legutóbb márciusban beszélt Putyinnal telefonon, akkor egy korlátozott tűzszünet részleteiről egyeztettek. A lehetséges Trump-Putyin találkozó előtt Oroszországba utazik az elnök megbízottja, Steve Witkoff, hogy a tűzszünetről tárgyaljon az orosz elnökkel.
