A hétfői kanadai előrehozott parlamenti választás kampányhajráját is befolyásolta a szombat este Vancouverben elkövetett gázolásos támadássorozat, amiben 11 ember halt meg. Az elkövető, Kai-Ji Adam Lo már vasárnap megjelent az illetékes vancouveri bíróság előtt, és első körben nyolc rendbeli emberöléssel vádolták meg. Még további vádakat is emelhetnek ellene, de ez a jogi eljárás nem mutatja meg igazán, mennyire sokkolta a Csendes-óceán partján fekvő kikötővárost és egész Kanadát a filippínók ellen szombat este elkövetett merénylet.
A helyi Fülöp-szigeteki közösség Lapu Lapu Napra keresztelt fesztiválján közel 100 ezer ember jelent meg. Abigail Andiso, egy szemtanú pedig így idézte fel az AP-nek a látottakat: „Ott volt egy autó, ami végigment az egész utcán, és elütött mindenkit. Láttam egy halottat, egy férfit a földön, és elindultam... arra, amerre a kocsi is ment, és ott még több áldozat, és arrafelé elnézve látni ... talán 20 embert a földön, és mindenki pánikol, mindenki sikoltozik.”
Lóról hamar közölte a rendőrség, hogy több ügye volt már, és korábban voltak mentális problémái. Vizsgálják, mi lehetett az indítéka, de azt kizárták, hogy terrorcselekményről lett volna szó. Megkezdődtek a találgatások arról is, rendesen lezárta-e a rendőrség a fesztivál térségét. Az út, amin az ámokfutó végigszáguldott, foodtruckokkal volt tele. Semmi sem mutatott arra, hogy a fenyegetettség az általánosnál magasabb szintű lenne – magyarázta a sajtónak Steve Rai rendőrfőnök.
A vancouveri támadás megakasztotta a véghajrában lévő választási kampányt is. Az utolsó felmérésekben is a liberálisok vezettek a konzervatívok előtt, de szoros volt az állás. A liberális jelölt, Mark Carney miniszterelnök lemondta a Hamilton városába tervezett kampányeseményét, és pártja is lefújt egy-egy rendezvényt Calgaryben és Richmondban. Carney a nemzethez intézett tévébeszédében azt mondta, lesújtották a történtek, vasárnap pedig a helyszínre látogatott, és gyertyát gyújtott az áldozatokért. A hozzátartozókkal is találkozott, majd részt vett egy templomi virrasztáson.
Konzervatív ellenfele, Pierre Poilievre épp ellenkezőleg tett: nem fújt le eseményt, sőt hozzáadott egy állomást a körútjához, a Toronto melletti Mississauga filippínó közösségét látogatta meg, és nekik is kifejezte együttérzését. Az egyik kisebb parlamenti párt, a baloldali Új Demokrata Párt vezetője, Jagmeet Singh percekkel az ámokfutás előtt jelent meg a fesztiválon, hogy választókkal beszélgessen – Singh eleve egy környékbeli választókerületben indul –, és az eset után feldúltan nyilatkozott róla, hogy ennyi örömöt „ilyen erőszakosan” hogyan lehet tönkretenni.
Kanada válaszúton
A hétfőn tartott parlamenti választás fő témái közt eddig nem a közbiztonság volt az első. A létfenntartás költségei, egy vállalható gazdasági jövő, az olajipar sorsa, más országokkal való együttműködés, infláció, egészségügy, lakhatás, ideológiai különbségek – ezek foglalkoztatták leginkább a szavazókat. Többek között a BBC is megszólaltatott kanadai választópolgárokat arról, szerintük mi a szavazás tétje.
De persze, ahogy a videó, úgy a kampány se tudta kikerülni Donald Trumpot.
Nemrég nagyobb cikkben foglalkoztunk azzal, miként írta át a kanadai politikát az Egyesült Államok elnökének hozzáállása az északi szomszédjához. Trump ismétlődő beszólogatásai, miszerint Kanadának az USA 51. tagállamának kellene lennie, illetve a vámháború olyan lépések voltak, amik teljesen felrázták az országot. Hirtelen rengeteg otthonban az ablakba kerültek a kanadai zászlók, meccseken kifütyülték az amerikai himnuszt, egyesek pedig elkezdték bojkottálni az amerikai termékeket a boltokban, mozgalom indult, hogy mindenki vegyen kanadai árut.
Az AP cikke szerint még a franciaajkú, vám sújtotta alumíniumipara miatt fontos tartomány, Québec szeparatistái is kiállnak most az egységes Kanada mellett. Émilie Foster, a Carleton Egyetem politikaprofesszora így fogalmazott a BBC-nek:
„A kanadai hazafiasság erősödik Québecben. Inkább Kanada részei akarunk lenni, mint az Egyesült Államoké, ha választhatunk.”
Trump először 25 százalékos vámot vetett ki minden kanadai termékre, amit nem fedett le a korábban megkötött USMCA szabadkereskedelmi egyezmény, majd az acélra, alumíniumra és autókra is kiterjesztette ezt. Carney igazságtalannak és indokolatlannak nevezte a vámokat, amiket korábban Trump hol felfüggesztett, hol bevezetésükkel fenyegetett. Mivel a kanadai export háromnegyede Amerikába irányul, ez komoly gyomros az országnak, ami már ellenvámokat is bejelentett. Trump szerdán kijelentette, hogy Kanada megszűnik létezni, amint az Egyesült Államok nem vásárolja a termékeit, és különben sincs szükségük a Kanadában gyártott kocsikra.
Jellemző volt, hogy a felmérések év elejéig a kormányzó Liberális Párt hatalmas bukását vetítették előre, miután az egykor népszerű liberális miniszterelnök, Justin Trudeau elfogadottsága a földbe állt. A pártja partra vetett halként vergődött kormányon, az ellenzéki konzervatívok pedig üstökösként hasítottak a felmérésekben. Aztán beiktatták amerikai elnöknek Donald Trumpot, a Trudeau lemondása után párton belül megválasztott új vezetőjükkel a bukásra ítélt liberálisok pedig nemcsak talpra álltak, hanem át is vették a vezetést a felmérésekben.
A korábban Nagy-Britannia és Kanada jegybankjait is vezető Mark Carney lett a befutó márciusban, és nagy lendülettel látott munkához. Carney hetek alatt a feje tetejére állította a közvélemény-kutatásokat, a korábban 25 százalékpontos előnyt felhalmozó Konzervatív Párt mögött jócskán lemaradó liberálisokat döbbenetes sebességgel hozta vissza vezető pozícióba. Karakán, de tárgyalásra hajlandó álláspontot vett fel Washingtonnal szemben, majd előrehozott választásokat íratott ki, hogy megerősítse pozícióját.
A kampány témái
Az Axios arról írt, hogy a kampány áprilisban lényegében az amerikai vámháborúra adott kanadai válaszok körül forgott. A kormányzó liberálisok egy 2 milliárd dolláros stratégiai alap létrehozását lengették be, ami megerősítené az autóipart és a versenyképességet. A konzervatívok erre rálicitálva egy 3 milliárdos „Tartsuk a Kanadaiakat Munkában Alapot” hoznának létre, ami alacsony kamatozású hiteleket osztana a vámok által sújtott vállalkozásoknak.
Ha már vámok, a Brit Kolumbia tartományban kampányoló Carney meglepő kijelentést tett csütörtökön: „Nem kell rövid távon megállapodnunk. A kormányom a megfelelő alkut köti majd meg.” Magabiztossága programjából fakad, Carney tervei szerint ha nyernek, lebontaná az országon belüli, tartományok közti kereskedelmi korlátokat és vámhatárokat, felpörgetné a lakóházépítéseket, hogy lökést adjon a belső gazdaságnak. Ezzel szerinte időt nyernének a külkereskedelmi tárgyalásokon – írta a Financial Post. Arról is beszélt a kampánykörútján, hogy megválasztása után személyesen is találkozna Trumppal, és mint két szuverén nemzet képviselői beszélgetnének.
Carney a BBC szerint azt is kijelentette kampánykörútján, hogy Trump „meg akar törni minket, hogy az USA uralhasson minket”. Saskatoonban pedig azt mondta, az országnak olyan megbízható kereskedelmi partnerekre van szüksége, mint Nagy-Britannia vagy az Európai Unió. Poilievre inkább az elvesztegetett liberális évtizedről szónokolt kampányeseményein, és kijelentette: „A változásra kell szavaznunk, hogy megengedhessétek magatoknak az ételt és az otthont.”
Liberális vagy konzervatív is legyen valaki most az országban, mindenki büszke kanadai lett, aki épp átéli egy korábbi jóbarát és szövetséges, az Egyesült Államok elvesztését. Az 54 éve ontariói farmját művelő, jobboldali Peter Hamilton így utalt az amerikai barátság végére a CNN-nek:
„Nincs többé barátunk. A legnagyobb dolog Kanadában, hogy az egész világon vannak barátaink. Hány barátja van épp most Amerikának?”
Külön érdekes kérdés Albertáé, ami a kanadai export 25 százalékáért felel, az olajipar egyik fő térsége. A calgary születésű Poilievre győzelmében reménykedő tartománynak elege van a liberális vezetésből. A konzervatívok Kanadában itt a legerősebbek, részben az olajipart sújtó, a liberálisok által kezdeményezett környezetvédelmi reguláció miatt.
A New York Times Toronto jelentőségének szentelt cikket, amiben megállapították, Trudeau bukása gyakorlatilag tavaly kezdődött el, amikor egy nagyon stabilan liberális, belvárosi körzetet elnyertek a konzervatívok. A 7 milliós torontói agglomeráció matematikailag is kiemelten fontos, a 343 képviselői helyből 56 sorsa itt dől el, ráadásul a külvárosok szavazói magatartása nehezen megjósolható.
A pártok rástartoltak a térség rengeteg bevándorlójának szavazatára is, ezzel párhuzamosan Kínától Indián át Iránig több ország befolyásolni próbálta ezeket a közösségeket. De persze az említett kampánytémák itt is megjelentek, 2020 óta 44 százalékkal nőttek az ingatlanárak és az autóipart sújtó amerikai vámok is kulcsfontosságúak lesznek.
A volt jegybankár vs. a dörzsölt róka
Carney lett Kanada első olyan miniszterelnöke, aki nem választás útján került a posztjára, a liberálisok párton belüli szavazását viszont nagy fölénnyel, 85 százalékkal nyerte meg. A 60 éves politikus a 2008-as pénzügyi világválság idején volt Kanada, a brexit idején pedig Nagy-Britannia jegybankelnöke.
Carney az első kormányfő, aki nem a délebbi tartományokban, hanem a központosítottabban irányított északi szövetségi területek egyikén született. Az albertai Edmontonban nőtt fel, majd egyetemeit a Harvardon és Oxfordban végezte. A jegybankelnöki pozícióin túl az utóbbi években az ENSZ-nek dolgozott megbízottként a klímaügyek/pénzügyek terén.
Viszont politikailag tapasztalatlan, sosem mérette még meg magát választásokon. Jegybankelnöki idejéből kiterjedt kapcsolatrendszert hozott magával, a Conversation cikke szerint viszont azzal is támadja a jobboldal, hogy nincs igazán rálátása a hétköznapi emberek életére. A Guardian szerint a kampánykörútján sokszor nem túl kifinomult, ellenben túlbonyolított mondatokat húzott elő, de gazdasági nehézségek idején az embereknek szimpatikus egy technokrata. Ha Carney veszít, ő lesz Kanada történetének legrövidebb ideig kormányzó miniszterelnöke.
Ellenfele, a 45 éves Pierre Poilievre már 25 évesen bekerült az ottawai parlamentbe, és azóta is a kis kormányzat, az alacsony adók, a környezetvédelmi szabályok lazítása és az ásványkincsek intenzívebb kitermelése foglalkoztatja képviselőként. Az albertai Calgaryból származó politikus az utóbbi években nagy elánnal támadta a liberálisokat, szerinte a „katasztrofális” és „woke” politikájuk miatt romlott az életminőség az országban. Ezen pedig csak pártja józan észen alapuló politikája segíthet.
Poilievre-et azonban sok kritika érte populista, konfrontatív, Trumpra hajazó stílusa miatt, meg is kapta a juharszirupos Trump gúnynevet, miközben az amerikai elnök nem túl népszerű mostanság az országban. Korábban amúgy dicsérte Trumpot és a kormányzati hatékonyság növelésével megbízott szárnysegédjét, Elon Muskot.
Trump viszont azt mondta róla, nem elég MAGA (a Make America Great Again, azaz Trump jelmondatának rövidítése), és a Fox Newsnak is úgy fogalmazott, hogy Poilievre „hülye módon nem a barátom”, és „voltaképp könnyebb lenne egyezkedni egy liberálissal”. Hozzátette, nem számít, ki nyeri a választásokat a szomszédban. Poilievre tehát beleesett a csapdájába, a trumpizmusa ellene fordult, és vereség esetén szinte biztos, hogy a pártja éléről is távoznia kell.
A szakértők nem győzik folyton hangsúlyozni – írta a Guardian véleménycikkében –, hogy parlamenti választásról van szó, a kanadaiak nem elnökjelöltekre szavaznak. Ennek ellenére nagyon úgy tűnt, hogy a választók igenis egy Carney–Poilievre-meccset látnak maguk előtt. Annál is inkább a jelöltekről szólt a kampány, mert a liberálisok átvették a konzervatívok sok programpontját, például törölték a kibocsátásokra kivetett adót.
Trump mindenesetre újból jelezte már, hogy jobban kijönne a liberálisokkal, mint Poilievre-rel. Az új kanadai és amerikai vezetők már telefonon is beszéltek egymással, ami jó hangulatú volt, bár a CBC forrásai szerint Trump megint előhozta a Kanada mint 51. tagállam témáját.
Mi lesz hétfőn?
A hétfői választás előtt már előzetesen is lehetett szavazni. Április 22-re megdőlt az előzetes szavazók számbeli rekordja, addig 7,3 millióan voksoltak, míg a korábbi csúcs 2021-ből 5,8 millió volt. Kanadában 343 választókörzet (ún. riding) található, ezekben dőlnek el a képviselői helyek. A felmérések alapján a liberálisok és a konzervatívok mellett a liberális Új Demokrata Párt és a Bloc Québécois esélyes képviselőket küldeni a parlamentbe, bár népszerűségük jócskán apadt az elmúlt hetekben.
A CBC közvélemény-kutatásokat átlagoló Poll Tracker oldala szerint ugyan a végére valamennyit zárult az olló a két nagy párt között, de még az előreugró liberálisok vezettek 42,8 százalékkal, a konzervatívok 39,2 százalékával szemben.
70 százalék esélyt adtak arra, hogy a liberálisok többséget szereznek a parlamentben. A becslésük szerint 189 mandátumot szerezne a Liberális Párt, 125-öt a Konzervatív Párt, 23-at a Bloc Québécois, 5-öt az Új Demokrata Párt és 1-et a Zöld Párt. A liberálisok a népes Ontarióban és Québecben, valamint a két óceánparton erősebbek, míg a konzervatívok a középső területeken. Az utóbbi pár napban azonban újra erősödni tudott a jobboldal, így a küzdelem nyílt lesz hétfőn.
A kis pártok helyzete azonban megpecsételődhet, a szavazók nagy tömegekben húztak a nagy pártok felé, erős mandátumot akarnak a liberálisoknak vagy a jobboldalnak. A CNN riportjában is több megszólaló jelezte, normális időkben a zöldekre szavaztak volna, de most a liberálisokat erősítik a Trump-keménykedés miatt.
Akárki is nyeri a választásokat, meg kell küzdenie a gazdasági nehézségekkel, vámokkal, Washington barátságtalanságával. Robert Bothwell, a Torontói Egyetem történészprofesszora szerint Carney nagy szerencsével jókor jó helyen volt, de nagyon nehéz dolga lesz. Tipikus kanadai hasonlattal élt erre: „Olyan, mintha egy zsáknyi veszett hódot adnának a kezébe.”
