Nem is tudtam, hogy az ukrán elnök ennyire népszerű – mondta az ukrán miniszterelnök-helyettes a zelenszkijes plakátokról

„Voltak olyan lépések, amelyek jobb helyzetet teremtettek, mint volt a viták elején, ezt el kell ismerni” – jelentette ki Magyar Levente Ukrajna euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettesével tartott közös sajtótájékoztatóján. Olha Sztefanyisina a magyar külgazdasági és külügyminiszter helyettesével tárgyalt kedden Budapesten. A külgazdasági és külügyminiszter helyettese szokatlanul pozitívan nyilatkozott Ukrajnáról, amely „élet-halál harcot vív”.

„Van egy sor olyan terület, ahol érdemi előrelépést tudtunk tenni az utóbbi években” – jelentette ki Magyar, példaként az új határátkelőhelyek megnyitását és újabb Kijev–Budapest-vonatjáratok elindítását hozva fel. „Ott állunk Ukrajna mellett ebben a nehéz helyzetben” – folytatta a diplomata, megemlítve, hogy két ukrán nyelvű iskola is működik Magyarországon.

„Nagyon komolyan vesszük az EU-ba vezető utat, és komolyan vesszük minden egyes kötelességünket, amely ezzel kapcsolatos, beleértve a kisebbségvédelmet és a jószomszédi viszony ápolását” – mondta Sztefanyisina. A kormányfőhelyettes szerint van sok komplex kérdés a két ország kapcsolatában, de fontos, hogy az energiaellátás, a közlekedés gördülékenyen működik a két ország között. Sztefanyisina nagyra értékelte a menekült ukrán állampolgároknak Magyarországon biztosított védelmet.

Ukrajna vállalta, hogy megvalósítja a nemzeti kisebbségekre vonatkozó tervet, azon pontokat mérlegelve, amelyeket a magyar fél nyújtott be. „Eljutottunk oda, hogy szabályozzuk mind a 11 pontot.” Az igazságügyi miniszteri posztot is betöltő kormányfőhelyettes kijelentette, hogy a két ország közötti kapcsolatot később is konstruktív szinten tartják fenn, május 12-én szakértői találkozó is lesz Ungváron. Ígéretet tett rá, hogy Ukrajna teljesíti a tagfelvételhez szükséges feltételeket, és kijelentette, hogy ezt a folyamatot Magyarország is őszintén támogatja. Cél, hogy „szabadon fejlődhessen az ukrán nyelvi környezet, úgy, hogy emellett biztosítjuk a nemzeti kisebbségek jogait” – jelentette ki Sztefanyisina.

„Korai az eredményekről beszélni, de az, hogy egy hosszabb szünet után zajlik a párbeszéd, önmagában is fontos üzenet” – jelentette ki Sztefanyisina, megismételve, hogy május 12-én folytatódnak a konzultációk, de már ma átadja saját elképzeléseit a korábban a magyar kormány által átadott 11 ponttal kapcsolatban.

Nem absztrakt jogelvekről beszélünk, hanem arról, hogy a még Kárpátalján élő magyarok hogyan tudják használni az anyanyelvüket„ a mindennapokban – mondta újságírói kérdésre adott válaszában Magyar, megjegyezve, hogy ami terhet jelent a kisebbségi jogok terén, az mind 2015-2018 között keletkezett szabályokból adódik.

”Ukrajnával hosszú ideje zajlik a párbeszéd, de nem tudjuk azt kijelenteni, hogy a magyarok ma Ukrajnában teljes biztonsággal, felszabadultsággal tudják az anyanyelvüket használni mindazon fórumokon, ahol korábban tudták„ – mondta Magyar. Szijjártó Péter helyettese szerint a gyakorlati kérdések közé tartozik, hogy ”milyen szabályok mentén lehet az utcaneveket, településneveket magyarul kiírni„ és az is, hogy ne álljon elő olyan helyzet, hogy nem sürgősségi esetben a kórházban csak ukránul lehet beszélni, akkor is, ha mind a beteg, mind az orvos magyar” – hozott példát Magyar arra, miben vár gyakorlati változást, elismerve azonban, hogy a magyar kisebbség fokozatosan fogy Kárpátalján, már „a százezret sem” éri el az ott élő magyarok száma.

Újságírói kérdésekre már-már szokatlan módon lehetőség volt, a sajtótájékoztató ebben a szakaszában Magyar megjegyezte, hogy „az ukrán elnök arcával plakátok jelentek meg Magyarországon, ezt (Sztefanyisina) nyilván szóvá is tette” – ismerte el Magyar.

Sztefanyisina ehhez hozzátette, hogy ezt látva arra gondolt, hogy „nem is tudtam, hogy az ukrán elnök ennyire népszerű” – ironikus megjegyzését kisebb nevetés kísérte a sajtótájékoztatón.

Magyar a magyar kormány képviselőinek átlagos nyilatkozatánál jóval pozitívabb hangvételét árnyalta, hogy az Ukrajna tagságának elutasítása mellett érvelő kormányzati kezdeményezésre indult voksolással kapcsolatban elmondta: ha többségbe kerülnek az igenek, a magyar kormány annak megfelelően cselekszik, ha többségbe kerülnek a nemek – aminek ellenkezője igen váratlan lenne és alapvetően kérdőjelezné meg az Orbán-kormány eddigi Ukrajna-politikáját –, akkor azt veszi figyelembe. „Néhány hónapon belül lezár ez a konzultációs folyamat és akkor okosabbak leszünk.” Eközben Magyar válaszában a voksolással kapcsolatban arról beszélt, hogy a jelenlegi helyzetben, ezzel a gyorsasággal nem támogatható Ukrajna tagsága – noha a kormány nem a tagság elérésének sebességét vitatja, hanem általában utasítja el a tagságot.

Ennek alapján nem világos az sem, hogyan számíthat a magyar fél a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatát lazító szabályozásra, ha lényegében kijelentette, hogy ha a voksoláson az ukrán tagság elutasítása kerül többségbe, akkor annak megfelelően jár el a kormány.

Miközben a magyar kormány a kárpátaljai magyar kisebbség nyelvhasználatának jogi környezetét helyezi viták középpontjába – bár az ukrán EU-tagság elutasítását célzó kampány jóval szélesebb körből merít, szervezett bűnözésre, EU-források elszívására is hivatkozva –, ellentmondásosnak látszik, hogy egy tavalyi magyar szabályozás nyomán a kárpátaljai menekültek az elsők között voltak, akiktől a hétköznapi értelemben vett menekülteknek járó állami támogatást megvonták. Magyar ezzel kapcsolatban elmondta: akik a háború elől Magyarországra menekültek, több mint három éve Magyarországon élnek, „minden lehetőségük adott arra, hogy teljes értékű életet éljenek Magyarországon.” „Nem abszurditás, hogy nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak” minden ukrajnai menekültre most, mint három évvel ezelőtt – válaszolta Magyar, megjegyezve, hogy több száz gyerek tanul ukrán nyelvet biztosító iskolában és emellett sok gyerek tanul magyar iskolákban, ahol oktatásukban az intézmények igazodnak a körülményekhez.

Régóta tartó barátságtalanság

Magyarország és Ukrajna viszonya különösen érzékeny, hiszen a magyar kormány az EU-ban a leghangosabban ellenzi az Oroszország által megtámadott Ukrajna védelmi erejének támogatását és pénzügyi megsegítését, vétózni is kész volt érte, bár az Oroszország elleni szankciós csomagokat megszavazta – noha Orbán Viktor kormánya háborúpártinak és károsnak tartja őket. Ugyanilyen ellentmondásos Ukrajna EU-tagságával kapcsolatos álláspontja a kormánynak: 2022 márciusában támogatta, hogy az EU mielőbb vegye napirendre Ukrajna csatlakozási folyamatának elindítását, majd megszavazta, hogy Ukrajna tagjelölti státuszt kapjon. Sőt, a csatlakozási tárgyalások megkezdését sem vétózta meg Orbán az Európai Tanács 2023. decemberi ülésén, hanem inkább kivonult a szavazásról.

Ez valójában egy hosszú út eleje, Ukrajnának számos feltételt teljesítenie kell. Ezt 2022 nyarán még Orbán is elmondta, ráadásul a tagállami mandátum elfogadásához, minden egyes fejezet megnyitásához és lezárásához, valamint a tagállam felvételéhez konszenzusos döntés kell, tehát nem „dönthet Brüsszel” az emberek feje felett – ellentétben azzal, ahogyan a kormány által kezdeményezett, Ukrajna tagságáról szóló nem kötelező érvényű szavazás sugallja.

Március elején derült ki, hogy a nemzeti konzultáció mintájára „véleménynyilvánító szavazást” kezdeményez a kormány arról, hogy a magyarok szeretnék-e, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen. Az ország integrációját három éve még támogató magyar kormány egyébként elutasítja az ukrán csatlakozást. Gulyás a Telexnek múlt héten azzal magyarázta a pálfordulást, hogy akkor a háború még csak pár hete tartott, és reális esély volt arra, hogy hamar lezárul, most viszont már nem tudni például, hogy mekkora Ukrajna népessége és hol vannak a határai.

A magyar kormány korábban elsősorban a magyar kisebbség jogainak megcsorbítására hivatkozva ellenezte az EU, illetve a NATO legmagasabb szintű tárgyalásait Ukrajnával már a 2022-es orosz támadás előtt. Továbbra is kitart amellett, hogy a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogát, különösen a nemzeti nyelven zajló iskolai oktatást el akarja sorvasztani az ukrán állam. A kormány egyelőre nem ad hitelt a 2023 decemberében elfogadott ukrajnai törvénynek sem, amely kimondja, hogy azokban a iskolákban, ahol a közösség tagjai az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelvét beszélik, biztosított, hogy az oktatás azon a nyelven folyjon, így a magyar nemzetiségi iskolákban magyarul is.

Az iskolai kommunikáció nyelve is az intézményre lesz bízva, és érettségizni is lehet majd magyarul – ez alól a korábbiakhoz hasonlóan az ukrán nyelv és irodalom, valamint Ukrajna történelme lesz kivétel. Szijjártó Péter külügyminiszter ugyanakkor a közelmúltban egy lakossági fórumon azt nyilatkozta, hogy saját miniszteri pályafutása során négy ukrán külügyminiszterrel is tárgyalt, „legalább harmincszor”, de mindig úgy érzi, hogy a nulláról indulnak a megbeszélések arról, mi is a kifogása a magyar félnek Ukrajna kisebbségi politikájával kapcsolatban.