Irán hivatalosan is nagyon gyenge választ adott az atomlétesítményeik megsemmisítésére, számítottak rá, és hatékonyan elhárították, reagált Donald Trump amerikai elnök, aki a Truth Social felületén reagált a Katarban lévő amerikai bázis elleni iráni válaszcsapásra.
Trump azt írta, hogy 14 rakétát lőttek ki az irániak, ebből 13-at leszedtek, egyet pedig szabadjára engedtek, mert semmit sem veszélyeztetett. Az elnök is megerősítette, hogy egyetlen amerikai sem sérült meg, és károk sem keletkeztek. Reméli, hogy nem lesz több gyűlölködés. „Meg akarom köszönni Iránnak, hogy idejében előre értesítettek minket, ami lehetővé tette, hogy senki sem vesztette életét, és senki sem sérült meg. Talán Irán most már továbbléphet a térség békéje és harmóniája felé, és én lelkesen bátorítom Izraelt, hogy ugyanezt tegye. Köszönöm, hogy figyelmet szenteltek ennek az ügynek!” – írta Trump.
Az amerikai elnök egy másik posztban a katari emírnek is köszönetet mondott azért, amit a régió békéjéért tett, és arról is írt, hogy katari állampolgár sem halt meg vagy sebesült meg. Egy harmadik posztban már csak annyit írt: „Gratulálok világ, eljött a béke ideje!”
Vasárnap hajnal óta az egész világ azt találgatta, hogy a megtorlással fenyegetőző Irán milyen válaszlépésre szánja el magát, miután az Egyesült Államok bunkerromboló bombákkal csapást mért három iráni atomlétesítményre, köztük a mélyen a föld alá rejtett fordói urándúsítóra. Hétfő este aztán Irán rakétákat indított a Katarban lévő al-Udeid amerikai légibázis ellen, a támadást a légvédelem hatástalanította. Irán közölte, hogy a katari al-Udeid légitámaszpontra pontosan annyi rakétát lőttek ki, ahány bombát dobott az Egyesült Államok Irán nukleáris létesítményeire a hétvégén.
Katar később Trump posztjának ellentmondva arról számolt be, hogy Irán összesen 19 rakétát indított, amik közül 18-at elfogott a légvédelem. Az egyik becsapódott a bázison, de azt nem tudták még megmondani, mekkora kárt okozott, írta az AP.
Miközben a világ az iráni válaszlépést, majd pedig Trump arra adott reakcióját várta, az amerikai lapokban hétfőre kiderültek a vasárnap hajnali amerikai akció részletei is.
Ezek alapján úgy tűnik, hogy amikor a Fehér Ház szóvivője múlt csütörtökön bejelentette, hogy Trump két héten belül dönt az iráni atomlétesítmények elleni amerikai támadás megindításáról, az elnök valójában már döntött. A támadás terve készen állt, a Pentagon elkezdte a felkészülést a több mint száz repülőgép részvételével zajló akcióra, és a térségben állomásozó amerikai csapatok védelmének megerősítésére. A bejelentéssel a Fehér Ház csak azt akarta, hogy az irániakat felkészületlenül érje a vasárnap hajnali támadás – mondta a Washington Postnak egy magas rangú kormányzati tisztviselő.
A források szerint Trump amerikai idő szerint péntek délután adta meg az engedélyt a támadások végrehajtására, és pár órával később el is indultak a fordói és a natanzi atomlétesítményekre az Egyesült Államok legerősebb bunkerromboló bombáit ledobó B-2-es lopakodó bombázók több mint 18 órán át tartó útjukra.
A nehézbombázók ellenállás nélkül repültek be és ki Irán légteréből, ahol az egzisztenciális fenyegetésnek tartott iráni atom- és rakétaprogram ellen június 13-án légitámadásokba kezdett Izrael az Egyesült Államok kérésére több csapást is végrehajtott az iráni légvédelem ellen, ami egyetlenegy lövést sem adott le az amerikai légierő gépeire. Az amerikai kormányzat közlése szerint a három iráni atomlétesítmény – az iszfahánit is támadták más módon – elleni támadások sikeresek voltak, és teljesen elpusztították a mélyen egy hegy gyomrába rejtett fordói urándúsítót, a támadás legfőbb célpontját. A károk pontos nagyságát azonban egyelőre elsősorban Fordó esetében nem lehet tudni.
Az izraeli csapások megindulása utáni napok
Miközben Trump az Irán ellen június 13-ra virradó éjszaka megindított izraeli támadások után igyekezett mindenkit bizonytalanságban tartani azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok katonai segítséget fog-e nyújtani a támadásokban, a védelmi minisztérium és a Fehér Ház június 15-én már aktívan készült a támadásra. A Pentagonban magas rangú tisztek egy kis csoportja akkor már elkezdte a fordói atomlétesítmény elleni támadás évekkel korábban kidolgozott tervének felfrissítését – írta a New York Times. A programot a vezérkari főnökök egyesített tanácsának elnöke, valamint az amerikai fegyveres erők középső parancsnokságának vezetője felügyelte.
Az Axios értesülései szerint Trump hétfőn adott utasítást a támadási terv kidolgozására a Pentagonban, amikor még a G7-es ország csúcstalálkozóján volt Kanadában. Két nappal később a Wall Street Journal, majd a CBS News is azt jelentette, hogy Trump jóváhagyta a támadás tervét, de még nem hozott döntést arról, hogy engedélyezi-e. A beszámoló feldühítette Trumpot, aki előbb kikelt a lap ellen, majd csütörtökön a Fehér Ház szóvivőjén keresztül azt közölte, hogy két héten belül várható döntése a támadásról.
A New York Times cikke szerint azonban akkorra Trump gyakorlatilag már eldöntötte, hogy megindítják a támadást, és az egész bejelentés félrevezetés volt. „Az elnök csak időt akart nyerni, már tudta, hogy mit akar csinálni” – mondta az Axiosnak Trump egyik tanácsadója. A lapnak egy másik tanácsadó is „cselként” jellemezte a bejelentést. Az elnök ekkorra már egyértelműen eldöntötte, hogy a támadni fognak – mondta a CNN-nek is Trump több szövetségese.
Szintén csütörtökön Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter és J. D. Vance amerikai alelnök egy telefonbeszélgetésben nyilvánvalóvá tette Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő és Jiszráel Kác védelmi miniszter előtt, hogy Washington végre fogja hajtani a támadást – mondta az Axiosnak egy izraeli tisztviselő. A lap értesülései szerint Trump kérésére az izraeli légierő is segített a támadás előkészítésében, és az amerikai bombázások előtti 48 órában több támadást is végrehajtottak az iráni légvédelem ellen, hogy megkönnyítsék az amerikai repülőgépek útját. Az Egyesült Államok egy listát is átadott Izraelnek a megsemmisítendő célpontokról – írta az Axios.
Trump pénteken egy adománygyűjtő rendezvényre utazott New Jersey-ben lévő golfpályájára, ami azt az érzést erősítette, hogy a hétvégén nem lesz támadás, de aznap, helyi idő szerint délután öt óra körül kiadta a parancsot a Midnight Hammer (Éjféli Pöröly) nevű akció elkezdésére.
Pár óra múlva, éjfélkor több B-2-es lopakodó nehézbombázó indult el a Missouri államban lévő bázisukról a legnagyobb titokban Irán felé az Atlanti-óceán felett. Közben, néhány B-2-es bombázó jól látható módon nyugati irányba indult el, Guam felé, ami egy újabb átverés volt – habár ez már valószínűvé tette, hogy bevetnek B-2-eseket. A félrevezetésről csak „extrém kevesen tudtak” Washingtonban és az amerikai középső parancsnokságban – mondta újságíróknak Dan Cain tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített tanácsának elnöke.
18 óra repülés, 125 gép, tengeralattjáróról indított rakéták
Trump az amerikai sajtóban megjelent beszámolók szerint szombaton adta ki a végső engedélyt a támadásra, amikor a gépek Irán közvetlen közelébe értek. A Wall Street Journal értesülései szerint a golfpályájáról Washingtonba visszautazó Trump éppen az elnöki helikopter fedélzetén volt, amikor Pete Hegseth védelmi miniszter felhívta, és közölte, vele, hogy eljött az utolsó döntés ideje. Az elnök pedig zöld utat adott a támadásra. Akkor ért vissza a Fehér Házba, amikor az amerikai gépek beléptek az iráni légtérbe.
A támadásról a Fehér Ház előre értesítette a képviselőház republikánus elnökét, valamint a szenátusi republikánusok vezetőjét – írta az ABC News. Szintén értesítették Chuck Schumer szenátort, a demokraták szenátusi vezérét, majd a képviselőház demokrata frakciójának vezetőjét, Hakeem Jeffriest is keresték, hogy előre szóljanak neki a támadásról, de nem tudták elérni – írta a CNN.
Dan Cain tábornok beszámolója szerint az Iránba tartó hét B-2-es bombázó az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger felett repülve érkezett meg Irán közelébe, ahol amerikai vadászgépek csatlakoztak hozzájuk, hogy védelmet biztosítsanak nekik. Közben egy közelben rejtőzködő amerikai tengeralattjáróról több mint 24 Tomahawk robotrepülőgépet lőttek ki Iránra, az Iszfahán atomlétesítményre, amikor a bombázók megérkeztek Iránhoz.
A bombázások megkezdése előtt a vadászgépek előrementek, és támadni kezdték az iráni légvédelmet, és keresték az ellenük indított iráni vadászgépeket, amikből végül eggyel sem találkoztak. Cain tábornok elmondása szerint teljesen meglepték az irániakat, akik a berepülés közben egyetlenegy lövést sem adtak le az amerikai gépekre.
Az első B-2-es bombázó iráni idő szerint hajnali 2 óra 10 perckor dobta le az első pár bunkerromboló bombát a fordói atomlétesítményre. A légitámadások kivédésére majdnem száz méter mélyen, egy hegy gyomrába elrejtett urándúsító üzemet Izrael korábban hiába bombázta, nem volt olyan fegyverük, amivel megsemmisíthették volna. Erre az atomfegyverek leszámítva egyedül az amerikaiak GBU–57 MOP (Massive Ordnance Penetrator, magyarul nagyjából nehéz behatoló lőszer) nevű bunkerromboló bombáját tartották képesnek. A bombáról írt részletes cikkünket ide kattintva, az iráni atomprogramról és a fordó létesítményről írt cikkünket pedig itt tudják elolvasni.
Cain közlése szerint összesen 14 MOP-t dobtak le a fordói, valamint a natanzi atomlétesítményekre, de a Pentagon azt nem részletezte, hogy melyikre mennyit. Források szerint Fordóra 12-t, Natanzra – amit az izraeli gépek is hatékonyan támadtak korábban – pedig kettőt dobtak le. A bombázások 25 perc alatt véget is értek, és utolsó mozzanatként a Tomahawk rakéták is becsapódtak az iszfaháni atomlétesítménybe – mondta Cain. Iráni idő szerint hajnali három órakor pedig az amerikai gépek el is hagyták az iráni légteret.
Az akcióban Cain közlése szerint több mint 125 repülőgép – a bombázók és a negyedik és ötödik generációs vadászgépek mellett megfigyelő és felderítő repülők és légi utántöltést végző tankerek – vettek részt. A Pentagon közlése szerint ez volt a legnagyobb akció, amit a B-2-es bombázók valaha végrehajtottak, és ez első alkalom, hogy támadásra használták a GBU-57-es bunkerromboló bombákat.
A végső értékelést a károkról még nem közölték
„Ez egy hihetetlenül bonyolult és nagyon kifinomult támadás volt, amit egyetlen másik ország sem tudott volna végrehajtani a világon” – mondta a BBC-nek Stacie Pettyjohn. A CNAS biztonságpolitikai intézet védelmi szakértője ugyanakkor hozzátette, hogy az akció lehet, hogy taktikai siker volt, azt egyelőre nem lehet tudni, hogy eléri-e azt a célját, hogy végleg aláássa Irán atomprogramját.
Az amerikai kormányzat közlése szerint a három iráni atomlétesítmény elleni támadások sikeresek voltak, és Trump szerint „Irán kulcsfontosságú nukleáris dúsító létesítményeit teljesen eltöröltük a föld színéről”. Cain azonban már óvatosabban fogalmazott a támadásról szóló sajtótájékoztatóján, és csak annyit közölt, hogy az elsődleges vizsgálatok szerint a három célpont súlyos károkat szenvedett, jelezve, hogy a végső értékelés még nem készült el.
A New York Timesnak amerikai és izraeli tisztviselők is azt mondták, hogy Fordó súlyos károkat szenvedett az amerikai támadásban, de nem sikerült azt teljesen elpusztítani. Még 12 bunkerromboló sem tudta megsemmisíteni – mondta a lapnak egy magas rangú amerikai tisztviselő. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója hétfőn azt közölte, hogy az amerikai támadás várhatóan nagyon jelentős károkat okozott a fordói atomlétesítményben, de egyelőre nem tudják megállapítani a bombázások pontos hatását. A létesítmény bejáratait hétfőn is támadta az izraeli légierő.
Miközben azonban hétfőn már megtörtént az iráni rakétatámadás a katari bázis ellen, amit ki is védett a légvédelem, Trump először még nem az arra adott reakcióját posztolta ki a Truth Socialön. Hanem arról írt, hogy „az Iránban célba vett helyszíneket teljesen elpusztítottuk, és ezt mindenki tudja”. Szerinte egyes médiumok álhíreket terjesztenek, amikor árnyaltabban fogalmazva azt írják, hogy „többé-kevésbé” elpusztították a célpontokat.
