Semmi új, már ismerjük ezt – mondta a magyar kormány blokkolásáról az EU kvázi-külügyminisztere

Az új háború veszélyes fejlemény, a közelmúlt katonai akciói növelték a feszültséget – jelentette ki az uniós külügyminiszterek hétfői ülése után Iránról Kaja Kallas. Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hangsúlyozta: Irán évtizedek óta fenyegetést jelent, az EU álláspontja pedig mindig az volt, hogy az országnak nem szabad atomfegyverhez jutnia, mert veszélyt jelentene a nemzetközi biztonságra. Ugyanakkor a katonai akciók mindig kockázatosak, most a lehető legkisebbre kell csökkenteni a helyzet elfajulásának veszélyét. Az uniós miniszterek mindenkit arra szólítanak fel, hogy lépjen hátra, és térjen vissza a tárgyalóasztalhoz.

„A kiterjedt háború senkinek sem áll érdekében.”

Tárgyaltak az uniós-izraeli társulási szerződés felülvizsgálatáról, de a mai a vita kezdete volt, nem a vége, jelezte Kallas, hogy semmilyen döntésre sem jutottak. Egy fél mondattal arra utalt, hogy az európai bizottsági elemzés megállapította: Izrael a gázai hadműveletei közben megszegte az egyezmény cikkét, ami kimondja, hogy az emberi jogok tiszteletben tartásán alapul. „Érzékeny és intenzív” volt a vita, de egyetértettek abban, hogy javítani kell a helyzetet a terepen. Ennek az elérése a szándékuk, nem Izrael megbüntetése, de javulás nélkül „további intézkedésekről” tárgyalhatnak júliusban. Kérdés ellenére is csak általánosságban beszélt arról, milyen lépésekről lehet szó.

Az ülésen Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterrel is egyeztettek. Mindannyian támogatják a tűzszünetet, de Oroszország egyre gyakrabban és intenzívebben támadja Ukrajnát. A céljuk, hogy a hét végére elfogadják az új szankciócsomagot, mondta a büntetőintézkedésekről, amiket a magyar és a szlovák kormány az orosz gáz és olaj vétózhatatlan kivezetése miatt blokkolt. A héten még az állam- és kormányfők is találkoznak Brüsszelben.

„Semmi új nincs abban”, hogy a magyar kormány blokkol egy szankciócsomagot, válaszolta a kérdésre, hogy mivel győzné meg a két ország vezetését.

„Már ismerjük ezt”, „láttuk korábban” – jelentette ki, „meglátjuk, milyen kompromisszumokat kell kötnünk”.

Egy „kemény és megújított” olajársapka is az asztalon marad, jelentette ki az Európai Bizottság alelnöke, miután a testület vezetője először bejelentette, hogy lejjebb vinné az árlimitet a korlátozásnál, majd azt, hogy az iráni konfliktus miatti olajdrágulás mellett ez nem sürgős. Ursula von der Leyen történetesen épp az ársapkát bevezető G7-ek legutóbbi ülésének farvizén beszélt erről, ahol nem állapodtak meg az intézkedés szigorításáról. Kallas hétfőn kérdésre elismerte, hogy nincs „világos mandátum” a G7-ektől, emiatt pedig néhány tagállamnak „kétségei vannak”, de az előző csomaggal példálózott, ami szerinte egy hét alatt 30 százalékkal csökkentette a balti olajárat.

Kanadával biztonsági szerződést kötnek, így az észak-amerikai ország cégei jobban belefolyhatnak az uniós védelmi programokba, jelezte Kallas.