Szijjártó: Szlovákiával megakadályoztuk a szankciós csomag elfogadását

Semmilyen globális helyzet nem tudja megzavarni az uniós külügyminisztereket, első helyen Ukrajna szerepelt a napirenden, jelentette ki Szijjártó Péter hétfőn Brüsszelben. A külgazdasági és külügyminiszter úgy látta, semmilyen globális fejleményre nem reagálnak, mielőtt Ukrajna helyzetét meg ne vitatták volna, mintha egyesek végig itt ülnének és csak Ukrajnából kapnának híreket. (Az ülés előtt egy informális munkareggelivel kezdtek Iránról, a közel-keleti helyzet a találkozó hivatalos napirendjén is szerepel, bár Szijjártó nem a végén, hanem szokása szerint egy szünetben tartott sajtótájékoztatót.)

Óriási a nyomás új, minden eddiginél szigorúbb szankciókra, hogy adjanak fegyvereket és pénzt Ukrajnának, valamint „gyakorlatilag holnap” vegyék fel az EU-ba, jelentette ki Szijjártó. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter is részt vett az ülésen, ahol Szijjártó szerint a fentiek mellett a kőolaj vásárlásának betiltását követelte Oroszországból, „mi azonban mindennek ellenálltunk”.

„Azt követelték a mai napon, hogy minél erősebb, minél átfogóbb, az energiaszektort minél súlyosabban megbüntető szankciós csomagot hozzunk létre. Mi azonban

Szlovákiával a mai napon megakadályoztuk a szankciós csomag elfogadását. Ezt azért tettük, mert mindezzel párhuzamosan az Európai Unió, »Brüsszel« meg akarja tiltani”, hogy az uniós tagállamok orosz földgázt és kőolajat vásároljanak.

Mi ez a párhuzamos szankciócsomag és tiltás?

Az új szankciócsomag tervét két héttel korábban hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyen többek között az orosz olajársapka lejjebb szállítását lengette be. Azóta az olajárak feljebb mentek az iráni–izraeli konfliktus miatt, így ez szerinte nem sürgős, mert már a korlátozás mostani szintje is érvényesül. (Von der Leyen erről a G7-ek ülése után beszélt: a fejlett gazdaságú országok közösen állapodtak meg az ársapkáról 2022-ben, de legutóbb nem egyeztek meg róla, hogy közösen lejjebb vigyék.) Emellett az orosz árnyékflottához tartozó – azaz más zászlókat használó, de valójában orosz hátterű – hajókat szankcionálnának, az orosz olajból finomított termékek behozatalát is megtiltanák, hogy a nyersolaj így ne kerülőúton, feldolgozva jusson az EU-ba, a bankoknál pedig az eddiginél szigorúbb, teljes tranzakciós tiltást javasolnak. Szankciókról csak egyhangúlag dönthetnek.

A második javaslat, amiről Szijjártó beszélt és amivel az új csomag blokkolását indokolta, hogy 2027-re kivezetnék az orosz kőolajat és földgázt az uniós piacról. Az állam- és kormányfőkből – köztük Orbán Viktorból – álló Európai Tanács 2022. márciusi ülésén egyhangúlag kimondták: „az Európai Unió fokozatosan, a lehető leggyorsabban meg fogja szüntetni az orosz gáz, olaj és szén importjától való függőségét”, figyelembe véve a „nemzeti körülményeket és a tagállamok energiaszerkezetét”. A leváláshoz májusban készült ütemterv, és egy héttel a külügyminiszteri ülés előtt mutatták be a hozzá tartozó jogszabályt. Az elfogadásához elég a minősített többség, vagyis egy-két tagállam kormánya nem akadályozhatja meg, lakosságtól függően legalább négyre lenne ehhez szükség.

Az ütemtervről a múlt héten, a jogszabályjavaslat bemutatása előtt tárgyaltak a tagállami miniszterek. Ekkor Szijjártó azt fejtegette, hogy a javaslatnak „komoly hatása lehet” a magyar áramszállításra Ukrajna felé, de még nem utalt az új szankciók elfogadásának (vagy a meglévők meghosszabbításának) keresztvétójára. A kormány az iráni helyzetre tekintettel kérte, vegyék le a napirendről a tervezetet, valamint haladéktalanul készítsenek hatástanulmányt „a közel-keleti háború következményeiről és a veszély elhárításának összeurópai módozatairól”.

A Politicónak arról nyilatkoztak diplomaták, hogy a csütörtökön kezdődő állam- és kormányfői csúcstalálkozón köthetnek alkut a blokkolt szankciókról.

Szijjártó úgy látta, nagyon durván megsértik az uniós jogszabályokat

Szijjártó hétfőn úgy látta, még az ukrajnai háborúval, a koronavírussal és a 2008-ban induló gazdasági válsággal együtt sem volt „olyan bizonytalan, feje tetejére állt helyzetben az európai energiapiac, mint most”. A tervvel szemben nagyrészt a múlt heti érveit ismételte meg, köztük azt, hogy szerinte többszörösére emelkednének a (hatóságilag szabályozott) rezsiárak, de bedobta azt is, hogy 2022 júniusában Magyarország és Szlovákia egy szankciócsomagban egyhangúlag kapott korlátlan idejű kivételt az orosz kőolaj vásárlásának akkori tilalma alól. Azzal érvelt, hogy most ezt az egyhangú döntést akarják felülírni minősített többséggel, amit „az európai jogszabályok nagyon durva megsértésének” tartott. A G7-ek sem véletlen, hogy nem tudtak megállapodni az ársapka leszállításáról, Irán pedig kilátásba helyezte a Hormuzi-szoros lezárását. Bizonytalan környezet jött létre a világszintű energiapiacon, ezért „ha valamikor, akkor most” minden, az unióshoz hasonló tervet el kellene dobni.

Ukrán kollégája az ország termékeinek beengedését kérte (az orosz invázió kezdete után nem sokkal ideiglenesen felfüggesztettek mezőgazdasági vámokat és kvótákat, de tavaly vészféket vezettek be, a könnyítések pedig június elején lejártak), a kisebbségi jogoknál pedig „tíz éve hülyének néznek minket”. „Az elmúlt majdnem 11 éves karrierem egyik legdurvább mondatát hallottam Brüsszelben”, jelentette ki Szijjártó, amikor szerinte Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő azzal reagált a felszólalására, hogy az EU-n belül és nem kívül védik a kisebbségi jogokat. „Ha ez így van, akkor azt javaslom, hogy az Európai Unió ne legyen nagyon büszke az általa képviselt értékekre”, ezt botránynak nevezte, ami „még inkább arra mutat rá”, hogy „egy tapodtat” sem haladhatnak a csatlakozási tárgyalások, amíg minden jogot vissza nem adnak a kárpátaljai magyaroknak.

A legutóbbi ilyen lépést tavaly júniusban, épp a miniszteri Tanács féléves magyar elnöksége előtt érték el. Szijjártó akkor azt írta, „brüsszeli papírunk is van arról, hogy Ukrajnának vissza kell adni a kárpátaljai magyaroktól az elmúlt évek során elvett jogokat”. A magyar kormány blokkolja a folyamat következő lépését, amiben 35 fejezetre osztva elkezdenék átvezettetni az uniós jogot az ukránokkal (mindegyik megnyitásához, valamint lezárásához egyhangú döntés kellene a tagállami kormányoktól). A kémügy miatt májusban a kisebbségi jogokról is megszakadt a magyar-ukrán párbeszéd, március óta pedig az uniós állam- és kormányfők Orbán Viktor nélkül, 26-an fogadnak el következtetéseket a csúcstalálkozóik végén.

Arról, hogy a csütörtökön kezdődő ülésükön ismét ez várható, Szijjártó közölte: lehet nyilatkozatot kiadni bármilyen körben, de egyhangú döntés kell, a kormány a befejeződő nemzeti konzultáció eredményét fogja képviselni.

Irán és Izrael az asztalon

Az állami média és a Hír TV kérdései előtt jutott „egy záró gondolat a Közel-Keletről” is, de nem Izraelről vagy Iránról. Szijjártó mélyen megdöbbentőnek nevezte, hogy még nem merült fel a vasárnapi, szíriai keresztények elleni terrortámadás elítélése. (Szijjártó sajtótájékoztatójával nagyjából egyszerre hoztak nyilvánosságra egy nyilatkozatot a miniszteri testület nevében Szíriáról. Ebben üdvözölték az új kormányzat elkötelezettségét az alapvető emberi szabadságjogok mellett „minden szíriainak megkülönböztetés nélkül, az ország sokszínűségének teljes körű biztosításával”.)

Az ülésre érkezve Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő többek között arról beszélt, hogy Iránnál a diplomáciai megoldásra összpontosítanak, de utalt rá, hogy akár ismét bevezethetik a korábbi szankciókat, a Hormuzi-szoros lezárását pedig különösen veszélyesnek tartaná. Megerősítette azt is, hogy az EU és Izrael közötti társulási szerződés felülvizsgálatáról szóló európai bizottsági elemzés elkészült és a miniszterek asztalán van.

Cikkünket frissítettük a Szíriáról szóló miniszteri nyilatkozattal és a Politico cikkével.