„Az imént meghallgatott az Európai Parlament Igazságügyi Bizottsága Brüsszelben a Polt Péter és Orbán Viktor által kreált mentelmi ügyemben” – írta kedden Facebookra Magyar Péter. A Tisza Párt elnökének mindhárom ügye napirenden volt az Európai Parlament (EP) mentelmi ügyekkel is foglalkozó jogi szakbizottságában, közülük kettőben hallgatták meg.
Mi ez a három ügy?
Először tavaly októberben jelentette be az EP elnöke, Roberta Metsola, hogy kérelmet kaptak Magyar mentelmi jogának felfüggesztésére. A Legfőbb Ügyészség nem sokkal korábban közleményt adott ki arról, hogy a magyar hatóság indítványozta ezt, miután a vád szerint Magyar egy szórakozóhelyen elvett egy mobiltelefont és a Dunába dobta. (Az eset körülményeiről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.)
Másodszor novemberben jelentettek be hasonló kérelmet. Az EP jogi szakbizottsága nem szokott kiadni információkat kiadni az ilyen eljárásokról, a szóvivője mindössze annyit erősített meg a Telexnek, hogy két külön esetről van szó. Az EUrologus szerint Simonka György volt fideszes politikusról van szó, aki tavaly arról beszélt a Népszavának, hogy büntetőjogi és polgári jogi pert kezdeményezett Magyar ellen. A Legfőbb Ügyészség a korábbi kérdésünkre közölte: az állami vádhatóság csak az első ügyben adott be kérelmet. A két eljárással januárban már el is kezdett foglalkozni a jogi szakbizottság.
Májusban Metsola egy harmadik kérelmet is bejelentett. Bár ez nem sokkal azután történt, hogy Magyar tőzsdeügyleteit elkezdték vizsgálni, a Legfőbb Ügyészség jelezte: még a felderítési szaknál tartanak, nem ők kezdeményezték a harmadik ügyet. A Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László áprilisban TikTokon jelentette be, hogy feljelentették Magyart rágalmazásért, mert a Fidesz szatellitpártjának nevezte őket, azt állította, Dúró Dóra rendszeresen egyeztet Kocsis Mátéval (emiatt korábban Dúró is feljelentést ígért), valamint „valami olyasmit is mondott, hogy orosz ügynökök vagyunk”, de a mentelmi jog miatt felfüggesztették az eljárást.
Hol tartanak?
A harmadik ügynek csak nemrég jelölték ki a felelősét (jelentéstevőjét). Ahogy arról korábban írtunk, ő hagyományosan nem az érintett pártcsaládjából vagy hazájából kerül ki, bár utóbbi nem szűkíti a kört: a bizottságnak nincs állandó magyar tagja.
Az első eljárásban Krzysztof Śmiszek lengyel szocialista képviselő kapta a feladatot, a „hírhedt LMBTQ-aktivistáról” azóta többször is írtak kormányközeli oldalak. A második felelőse a konzervatív ECR frakcióhoz tartozó Jog és Igazságosság tagja, Dominik Tarczyński lett. (A volt lengyel kormánypárt sokáig a Fidesz egyik legszorosabb szövetségesének számított, az Ukrajna elleni orosz invázió óta elhidegültek egymástól.) A harmadikban a Patrióták Európáért francia tagját, Piera Pascalét jelölték ki – ebben a frakcióban ülnek a Fidesz-KDNP képviselői is.
Amíg az első két üggyel már januárban foglalkozott először a szakbizottság, a harmadik csak májusban jutott el az EP-ig és júniusban jelölték ki a felelősét. Emiatt az ülés programterve szerint csak a két tavaly indult eljárásban – köztük a mobiltelefonosban – tartottak meghallgatást, a harmadikkal most foglalkoztak először (már Magyar részvétele nélkül). A meghallgatáshoz joga van a vizsgált képviselőnek, aki dokumentumokat is benyújthat írásos bizonyítékként. Ha akarja, ezeket más is bemutathatná helyette, és lemondhatna arról, hogy személyesen megjelenjen. Ha nincs ott, helyettesíthetik vagy indokolhatja a távolmaradását, különben úgy veszik, hogy nem élt a jogával. Magyar előre jelezte, hogy személyesen megy el a brüsszeli ülésre.
Mi jön ezután?
Az eljárás végén a jogi szakbizottság csak egy véleményt ad, amiről először a tagjai szavaznak, de a teljes plenáris ülésnek is voksolnia kell róla. A vélemény nem szólhat arról, hogy a képviselő bűnös-e, csak arról, felfüggeszthető-e a mentelmi joga.
Ahogy arról a mentelmi eljárások menetét összefoglaló cikkünkben írtunk, változó az ügyek hossza, magyar példák alapján akár négy hónapig vagy egy évnél tovább is tarthatnak.
Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP EP-delegációjának vezetője egy keddi Facebook-bejegyzésében arról beszélt, hogy „immár tíz hónapja tart az ipari méretekben zajló, pofátlan időhúzás”. Magyar a frakciója, az Európai Néppárt „alázatos szolgája”, és „örök büntethetetlenségért” cserébe „megszavaz mindent, ami Magyarországnak rossz”, mint például „a háború folytatását”.
Magyar kedden Facebookon megismételte, hogy „haladéktalanul lemondok a mentelmi jogomról, ha Orbán Viktor teljesíti a magyar emberek többségének akaratát és Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez. Ha ez megtörténik, akkor a magyarok látni fogják, hogy ki ül többet a hűvösön, miniszterelnök elvtárs.” A zárt ülést követően arról is írt, hogy „hiányoltam a propagandát”.
Az EUrologusnak az ülésről kijövet arról beszélt, hogy ezeket az ügyeket politikai támadásoknak kell felfogni. Azzal érvelt, hogy az „utóbbi két évtized több mint felében nemzetbiztonsági átvilágításon esett át” a munkakörei és a volt felesége, Varga Judit volt igazságügyi miniszter miatt, de soha semmit nem állapítottak meg. Arra számított, hogy újabb ügyekkel, például bennfentes kereskedelemmel fogják támadni. Szerinte nem az a cél, hogy ezeket az eljárásokat lezárják, mert nem lehet a választásig lezárni, a hatalom célja, hogy „ott üljek a vádlottak padján, és ezt tudják mutogatni a propagandamédiájukban”, ebből „mindenki kitalálhatja”, hogy ez egy politikailag motivált eljárás.
Ahogy arról a korábbi összefoglalónkban írtunk, az EP fel szokta függeszteni a mentelmi jogot – kivéve, ha úgy találja, hogy politikai ok áll a vádemelés mögött. Nem véletlenül hangsúlyozta korábban számtalanszor Deutsch, hogy az első eljárásnál köztörvényes esetről van szó, de a néppárti frakció vezetője, Manfred Weber mintha a másik olvasathoz próbálta volna megnyitni a kaput tavaly októberben azzal, hogy miért politizálják át az ügyet.
Az EUrologus úgy értesült, hogy a mostani meghallgatások után még nem terjesztenek elő javaslatot Magyar Péter mentelmi jogáról. A szakbizottság legközelebb júliusban ül össze, ha ott javasolnák a felfüggesztést, arról leghamarabb csak szeptemberben dönthet az EP plenáris ülése.
Cikkünket kiegészítettük Toroczkai László TikTok-bejegyzésével és az EUrologus alapján.
