Még az amerikai kormányból is volt, akit meglepett, amikor Donald Trump amerikai elnök helyi idő szerint hétfő délután hat órakor a közösségi oldalán bejelentette, hogy 12 napig tartó harcok után Izrael és Irán beleegyezett egy tűzszünetbe. J. D. Vance alelnök például egy televíziós műsor vendége volt, amikor a műsorvezetőtől megtudta, hogy tényleg létrejött a tűzszünet, aminek tető alá hozásán nem sokkal korábban még ő is dolgozott.
A világban sokan azért is csak kapkodták a fejüket, mert Trump alig pár órával azután jelentette be a tűzszünetet, hogy Irán a vasárnap hajnalban iráni atomlétesítmények ellen végrehajtott amerikai bombázásokra válaszul rakétákat lőtt ki egy Katarban lévő amerikai támaszpontra.
Egy ideig még Trump bejelentése után is volt valamennyi bizonytalanság, mert a két fél hivatalosan órákon át nem reagált, és a tűzszünet órákkal későbbi életbe lépéséig mindkét oldalról végrehajtottak utolsó csapásokat. Sőt, még a hivatalosan már a tűzszünet időszakában is volt néhány átlövés, után azonban Trump káromkodva szidta le Izraelt és Iránt, a tűzszünet pedig végül kitartott. Az amerikai sajtóban megjelent beszámolók szerint Trump a hágai NATO-csúcsra tartva hívta fel Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt, és „különösen erélyes és félreérhetetlen” módon közölte vele, hogy abba kell hagynia Irán bombázását.
„Apucinak néha kemény szavakat kell használnia”
– mondta erről szerdán Mark Rutte NATO-főtitkár. Trump egyetértett, szerinte is szükség van néha kemény szavakra. „Mindenki mondta, hogy néha muszáj használni egy bizonyos szót” – mondta. A bizonyos szó, amire utalt, a fuck lehetett, amit kedden használt az elnök, mikor azt mondta, hogy „van két ország, amik olyan régóta és olyan keményen küzdenek egymás ellen, hogy fogalmuk sincs, mi a faszt csinálnak”.
A tűzszünet ugyan a világban sokaknak váratlan volt, de a háttérben már a vasárnapra virradó amerikai bombázások után titokban tárgyalni kezdtek Trump legközelebbi munkatársai az izraeliekkel és az irániakkal. Az amerikai katonai bázis ellen végrehajtott, valójában méretét tekintve csak szimbolikus iráni rakétatámadások pedig csak egy végső lökést adtak a tárgyalásoknak.
Megsemmisült vagy sem az iráni atomprogram?
A tűzszünet óta a legnagyobb kérdés az, hogy a tizenkét napig tartó háború és főként a vasárnap hajnalban a három iráni atomlétesítmény, köztük a mélyen a föld alá rejtett fordói urándúsító ellen végrehajtott amerikai bombázások mekkora károkat okoztak az iráni atomprogramnak.
Bár Trump azt mondta, hogy a legfontosabbnak tekintett fordói atomlétesítmény elleni támadás megsemmisítő volt, egy több amerikai lapnak is kiszivárogtatott előzetes amerikai hírszerzési jelentésben az szerepelt, hogy a natanzi és fordó létesítmények elleni támadások ugyan súlyos károkat okoztak, de nem semmisítették meg azokat: földalatti részek nem dőltek össze, és csak a bejáratok záródtak el.
A jelentés szerint emellett a dúsított uránkészleteket korábban elszállították onnan titkos helyekre, és a támadások legfeljebb hat hónappal vetették vissza az iráni atomprogramot. Mohamed Iszlámi, az iráni atomprogram vezetője azt nyilatkozta, az ország felkészült a károkra, felmérik a veszteségeket, és folytatják a programot. Az iráni külügyminisztérium szóvivője szerdán közölte, hogy valóban súlyos károkat szenvedtek a nukleáris létesítményeik.
Trump azonban a hágai NATO-csúcson is kijelentette, hogy a CNN és a New York Times hazudik, elképesztő siker volt az iráni létesítmények bombázása, és a médiumoknak szivárogtatott információkkal ellentétben nem hónapokkal, hanem évtizedekkel vetették vissza az iráni atomprogramot. A támadást pedig konkrétan a második világháborúban Japánra ledobott atombombákhoz hasonlította.
Trump azt mondta, hogy miután az USA lebombázta a fordói nukleáris létesítményt, Izrael ügynököket küldött oda, hogy felmérjék a kárt – írta a Times of Israel. Az elnök szerint ezek az ügynökök mondták, hogy teljesen elpusztították a létesítményt. Izraeli tisztviselők azonban azt mondták a közmédiának, hogy nem tudnak arról, hogy küldtek volna bárkit az üzemhez. A végső amerikai és izraeli értékelésekre pedig még várni kell.
All in!
Izrael június 13-án, meglepetésszerűen támadta meg Iránt azzal a kimondott céllal, hogy visszavesse az egzisztenciális fenyegetésnek tekintett iráni atom- és rakétaprogramot. Irán rakéta- és dróntámadásokkal válaszolt. A múlt héten a legnagyobb kérdés az volt, hogy Trump beszáll-e a háborúba: a fordói létesítmény lebombázásához ugyanis csak az amerikaiak GBU–57 MOP bunkerromboló bombája volt elegendő.
Az Egyesült Államokban még a kormányzó Republikánus Párton belül is komoly vita alakult ki róla, legyen-e intervenció, Trump pedig csütörtökön azt jelezte, két héten belül dönt az esetleges amerikai szerepvállalásról. Alig több mint két nappal később, vasárnap hajnalban aztán a B-2-es bombázók megkezdték az Éjféli Kalapács hadműveletet. Utólag kiderült, hogy a nyilvános nyilatkozatok egyik célja az volt, hogy Iránt is meglepetésként érje a támadás. Arról ebben a cikkünkben írtunk bővebben, hogy milyen ütemterv szerint, milyen összezavaró technikákkal, mennyi idő alatt és milyen eszközökkel támadt az amerikai légierő.
Trump jelezte, hogy egyszeri akcióról volt szó, de azt is kijelentette, hogy bármilyen amerikai érdekeltséget érő iráni megtorló csapásra minden korábbinál komolyabb választ fog adni. A trumpi fenyegetések ellenére várható volt, hogy Irán nem fogja teljesen ennyiben hagyni az amerikai bombázásokat, és az egész világ azt találgatta, meddig fajulhat el a helyzet. Végül a katari amerikai támaszpontra esett a választás, Irán szerint pont annyi rakétát lőttek ki rá, amennyi bombát az amerikaiak ledobtak az atomlétesítményekre, vagyis 14-et, habár Katar később 19 rakétáról beszélt.
Újabb feszült órák következtek, aztán Trump a Truth Socialön, a saját közösségi médiás felületén jelentkezett. Trump gyengének minősítette a válaszcsapást, de megköszönte Iránnak, hogy a támadás előtt közvetítőkön keresztül jelzett az USA-nak, így senki sem sérült meg. Az amerikai elnök mérsékelt válasza jelezte, hogy az eszkaláció a cél, azonban Izrael és Irán ekkor még nem állt le egymás lövésével.
Miközben Katar már megnyitotta a légterét, Izrael evakuációs figyelmeztetést küldött Teherán 7. kerületi lakóinak, felkészítve őket egy közelgő támadásra. Trump az éjszaka közepén bejelentette a nagyjából hat-hét órával később életbe lépő tűzszünetet. Izrael elkezdte támadni Teheránt, Karadzsot és Restet. Irán pedig Tel-Aviv egyik külvárosának, Ramat Gannak a lakóit szólította fel evakuálásra a félhivatalos Mehr hírügynökség szerint.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter a kora hajnali órákban azt nyilatkozta, ha Izrael leállítja a támadásokat, Irán is így fog tenni. Azonban sokat elmondott, hogy a BBC perzsa adásának tudósítója idézett egy teheránit, aki szerint „újabb álmatlan éjszakán” vannak túl a városlakók az izraeli bombázások miatt. Az elmondások alapján a háború egyik legnagyobb izraeli támadása zajlott le hétfő éjjel, heves csatában volt a megmaradt iráni légvédelem az izraeli gépekkel. Helyi idő szerint hajnali 4-re – az Aragcsi által Izraelnek kiszabott határidőnek megfelelően – csend lett, véget ért a támadás. Irán szerint 9 halottja és 33 sérültje volt a támadásnak, köztük egy újabb atomtudós.
Irán is további támadásokat hajtott végre, Aragcsi szerint pont a hajnali 4-es határidőig. Ennek ellentmondva az izraeli légvédelem 4 után észlelt légtere felé tartó iráni rakétákat. Izrael szerint Irán újabb hullámban támadta az országot, négyen meghaltak, Beér-Sevát érte találat Dél-Izraelben. Az iráni média arról adott hírt, hogy ez volt az utolsó kör rakéta, amit Izraelre lőttek.
Már európai idő szerint is bőven reggel volt, a tűzszünet is hatályba lépett, amikor Izrael jelezte, újabb iráni rakéták indultak az ország felé. Áldozatokról nem érkezett jelentés. Jiszráel Kác izraeli védelmi miniszter azt üzente Teheránnak, hogy a tűzszünet megsértését erőteljesen meg fogják torolni. Bezalel Szmotrics pénzügyminiszter pedig annyit írt csak ki X-ére: „Teherán rázkódni fog.” Irán tagadta, hogy direkt rakétát lőtt volna ki a tűzszünet hatályba lépése után. Trump az incidensek után káromkodva utasította rendre a háborús feleket, külön felszólítva többször Izraelt, ne lőjön vissza. Később, már az elnöki repülőgépen Hágába tartva posztolta, az izraeli gépek visszafordultak, nem lesz megtorlás.
Végig folytak a titkos tárgyalások a tűzszünetről
A tűzszünet óta arról is többet tudni, hogyan zajlott ennek előkészítése még az aktív rakétázások mellett. Az izraeli támadások megkezdése után Washington továbbra is próbálta rávenni Iránt az atomprogramjáról szóló tárgyalások újrakezdésére, miközben Donald Trump egyre közelebb és közelebb jutott a fordói atomlétesítmény elleni támadás engedélyezéséhez. A CNN értesülései szerint közvetítőkön keresztül intenzív diplomáciai próbálkozások voltak, amik az ABC Newsnak nyilatkozó kormányzati tisztségviselő elmondása szerint főleg Trump közel-keleti különleges követén, Steve Witkoffon keresztül zajlottak.
A Financial Times cikke szerint Teherán és Washington között Katar és Omán közvetített, és Irán jelezte, hogy készen áll a háború leállítására, de csak akkor egyeznek bele egy tűzszünetbe, ha Izrael abbahagyja a támadásokat. Azt is jelezték, hogy nem fognak kapitulálni izraeli és amerikai nyomásra. Ugyanezt mondták a CNN-nek a saját forrásai is.
Közben Törökország igyekezett összehozni egy magas rangú amerikai és iráni tisztségviselő közötti találkozót Isztambulban, hogy diplomáciai megoldást találjanak a háború lezárására. Az Axios és az ABC News is azt írta amerikai kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva, hogy Recep Tayyip Erdoğan múlt hétfőn felhívta a G7-országok csúcstalálkozóján lévő amerikai elnököt, hogy másnapra összeszerveznék a találkozót.
Trump az Axios információi szerint beleegyezett, hogy elküldje J. D. Vance alelnököt vagy Witkoffot tárgyalni, sőt, azt is felvetette, hogy ő is odamegy tárgyalni az iráni elnökkel. A CNN-nek egy helyi forrás megerősítette, hogy terveztek egy ilyen találkozót. A törökországi találkozó terve azonban kútba esett, miután az iráni elnök és a külügyminiszter sem tudta elérni Ali Hamenei ajatollahot, hogy engedélyt adjon rá, miután az iráni legfelsőbb vezető egy izraeli támadástól félve elrejtőzött – mondták az Axiosnak és az ABC Newsnak amerikai kormányzati tisztségviselők.
A háttérben a múlt héten ezek után is végig zajlottak az esetleges tűszünetről szóló tárgyalások. Egy, a Financial Timesnak nyilatkozó diplomata elmondása szerint Mohamed bin Abdulrahman al-Tháni katari miniszterelnök csütörtökön Isztambulban folytatott erről megbeszéléseket az iráni külügyminiszterrel.
Trump a Washington Postnak nyilatkozó egyik magas rangú fehér házi tisztviselő szerint még akkor is diplomáciai megoldást keresett, amikor az amerikai bombázók már úton voltak Irán felé. A Fehér Ház közvetítőkön keresztül szombaton, közvetlenül az iráni atomlétesítmények ellen indított amerikai támadás előtt is jelezte Teheránnak, hogy készen állnak leülni a tárgyalóasztalhoz, és csak azt a feltételt szabják, hogy mondjanak le az urándúsításról – írta a CNN.
Az amerikai támadás és az iráni válasz volt a katalizátor
Trump az amerikai bombázás után azonnal egy tűzszünet elérésére kezdett fókuszálni a Postnak nyilatkozó tisztviselő szerint. Az erről szóló tárgyalásokat a Wall Street Journal és a Washington Post információi szerint egy szűk kör intézte, kizárva abból az ilyen egyeztetéseket általában tető alá hozó diplomatákat és a nemzetbiztonsági tanácsot is.
Trump az AP és a WSJ értesülései szerint az atomlétesítmények bombázása után telefonon beszélt Netanjahuval. Jelezte neki, hogy nem lesz több amerikai támadás, és azt is kijelentette, hogy eljött az idő a háború befejezésére. Közben Witkoff az iráni külügyminisztert is tárgyalásokra buzdította, jelezve neki, hogy Washington a békére törekszik, de még nagyobb pusztításra is képes. Arab vezetők is igyekeztek a tűzszünet felé terelni az iráni rezsimet – írta a WSJ arab tisztviselőkre hivatkozva.
Izrael az amerikai támadások után már kereste a lehetőséget a harcok leállítására – írta a másik oldalról a Financial Times a helyzetet ismerő forrásokra hivatkozva. Izraeli tisztviselők a lap értesülései szerint „nagyon jelentősnek” tartották a támadások eredményeit, és a katonai sikereket diplomáciai sikerekre akarták átváltani. „Ez egy jó időpont volt abbahagyni” – mondta a lap egyik forrása. Ekkorra Izrael már megtámadta a legjelentősebb katonai célpontokat, és úgy látták, már nem sok plusz eredményt hozhat a légitámadások folytatása – mondták a Wall Street Journal forrásai.
A tűzszünetről zajló titkos tárgyalások azután gyorsultak fel, hogy Irán hétfő este megtámadta a Katarban lévő amerikai támaszpontot – mondta az arab ország miniszterelnöke. Az al-Udeid bázis elleni rakétatámadásról Teherán előre értesítette Katart. A figyelmeztetést továbbították az Egyesült Államoknak, amire Washington közölte a katariakkal, hogy számítottak a támadásra, és nem kívánnak arra semmit sem válaszolni – írta a WSJ.
A visszafogott iráni válaszcsapás a Fehér Ház értékelése szerint azt mutatta, hogy Teherán nem akarja kiszélesíteni a harcokat, és ez lehetőséget ad a tárgyalásokra. Az amerikai támaszpont elleni támadás után Trump beszélt Netanjahuval, aki beleegyezett a tűszünetbe. Ezt követően az amerikai elnök Tamím bin Hamad al-Tháni katari emírt hívta fel, és megkérte, hogy győzze meg az iráni vezetést a tűzszünet elfogadásáról. J. D. Vance alelnök a katari kormányfővel együttműködve dolgozta ki a részleteket. Az irániak a katari miniszterelnökkel lefolytatott beszélgetések után szintén beleegyeztek a tűzszünetbe, amiben a katari kormányfőnek a CNN-nek nyilatkozó amerikai tisztségviselő szerint döntő szerepe volt.
A tűzszünetről pár óra alatt megállapodtak, és Trump azt olyan gyorsan jelentette be közösségi oldalán, hogy még egyes saját közeli munkatársait is meglepte.
A tűzszünetnek nem voltak komoly feltételei, csak annyi, hogy mindkét fél hagyja abba a támadásokat – mondta a Financial Timesnak egy diplomata, akit tájékoztattak a tárgyalásokról. A következő lépés pedig az lenne, hogy Washington és Irán tárgyalásokat kezd az iráni atomprogramról. A lapnak egy, az izraeli kormány gondolkodását ismerő forrás megerősítette, hogy a tűzszünettől az izraeli vezetés csak annyit vár, hogy „mi is leállunk és ők is leállnak” a támadásokkal, és diplomáciai megoldást keresnek az iráni atomprogramra.
Amir Szaíd Iravani iráni ENSZ-nagykövet azt mondta a Biztonsági Tanács ülésén, hogy Irán ismét hajlandó lehet leülni a tárgyalóasztalhoz: „Közelebb vagyunk a diplomáciai megoldáshoz, mint valaha.” Az majd a következő napokban derül ki, hogy ezen a téren merre indulhat el az amerikai–iráni párbeszéd.
